A Föld különböző pontjai közötti utazás idejének radikális lecsökkentését tenné lehetővé, ha repülőgépek helyett rakétákkal lehetne megoldani a utat, csakhogy az ötlet, noha már régen felmerült, még mindig nem került megvalósításra. Ennek oka, nem utolsó sorban a költséges technológia, amely egészen az elmúlt évtizedekig nem tette ezt a fajta szállítási módszert kifizetődővé, de jelenleg a kereskedelmi űrutazás kezdetén jár a világ, ami azt is jelenti, hogy egyre több magáncég kezd bele űrhajók építésébe, a verseny pedig lejjebb viheti az árakat is.

Egyike a most formálódó trendeknek az űrhajók újrahasznosítása, ami szintén az árak redukálását szolgálja.

Az interkontinentális személyszállítás elképzelése megfordult már a SpaceX és a Blue Origin vezetőinek fejében is, és nemrégen a japán kormány is bejelentette, hogy fontolgatja az űrhajókkal történő szállítás megvalósítását, a tervek szerint már 2040-re indulhatna az első ilyen jellegű járat az országban. Június 4-én az Egyesült Államok Légiereje is hasonló projektet hirdetett meg. A Rocket Cargo Vanguard program keretében azt fogják felmérni, hogy vajon életképes-e az ötlet és milyen hasznot tudna hajtani a rakéták használata a Védelmi Minisztérium globális logisztikájában. A légierő ugyan nem személyszállításra alkalmazná az űreszközöket, hanem fuvarozásra, de a cél ugyanaz mindkét esetben: a repülési idő töredékére csökkentése, hogy minél előbb a rendeltetési helyére érjen a szállítmány.

A kutatólaboratóriumban elsőként azt vizsgálják majd, hogy hogyan lehet a legkülönbözőbb terepeken is biztonságosan landolni egy rakétával, amire a küldetések természete miatt lehet szükség, sokszor van rá példa ugyanis, hogy távoli, nem éppen leszállásra alkalmas terepekre kell szállítani. Hogy a csomagok célba juttatását drasztikusan nehéz körülmények között is meg lehessen oldani, azt is tesztelik majd, hogy hogyan tudják a levegőből ledobni az ellátmányt a légkörbe való belépés után, de a legérdekesebbnek az a kutatás ígérkezik, amelynek során azt mérik fel, hogy megoldható-e, hogy a rakéták a földi személyzethez minél közelebb landoljanak, ez ugyanis lehetővé az egyszerűbb logisztikát, bár egy rakéta esetében nyilvánvalóan vannak bizonyos áthághatatlan korlátai az emberekhez való biztonságos közelségnek.

Ez egyébként a negyedik Vanguard program, amit meghirdettek a Skyborg, az NTS-3 és az Aranyhorda után, a projektek azokat a tudományos és technológiai lehetőségeket térképezik fel, amelyek átalakíthatják a jövő évtized szállítmányozási és repülési trendjeit. A programba az Űrhaderőt is bevonják.

"Egy konfliktus vagy humanitárius krízis során az Űrhaderő képes lesz olyan szolgáltatást nyújtani a nemzet vezetőinek, amely független opcióként az űrből valósítaná meg a stratégiai célokat elérését."

- nyilatkozta John W. “Jay” Raymond tábornok a Space Force közleményében. Az meg egyelőre nem derült ki, hogy a projekt kivitelezéséhez pontosan melyik kereskedelmi céget tervezik szerződtetni, de a program illusztrációja egy Starshiphez hasonló fényes űrhajót ábrázol.

(Fotó: Space Force)

További cikkek a témában:

Az Egyesült Államok Légiereje az Arany Horda bevetésére készül a holnap háborúiban A félautomata robotrepülők humán segítség nélkül, egymással konzultálva fogják eldönteni ki legyen a következő célpont. De hogy kerül a képbe Dzsingisz kán?
Az interkontinentális utazáshoz űrhajókat is használna a japán kormány 2040-re Költséges és az emberi szervezetre gyakorolt hatása kétséges, de az utazás ideje töredékére csökkenhetne a távoli városok között, ha repülőgépek helyett az űr peremére kilátogató, majd az atmoszférába visszatérő űrhajók szállítanák az utasokat.
Mindössze két tesztrepülésre vagyunk az űrturizmus kezdetétől A Virgin Galactic újabb sikeres tesztet hajtott végre a VSS Unityvel, a terveik szerint pedig 2022-ben el is indulhatnak a kereskedelmi repülések a világűr peremére.