A történet egy ártatlannak talán már első pillantásra sem látszó cikkel kezdődött: az NJ.com írt egy olyan étteremről New Jersey-ben, ahol a tulajdonos egy pincérrobotot kezdett el működtetni. Andrew Yoa az Island Grill elnevezésű helyen azért állította szolgálatba az általa „Peanut”-nak keresztelt robotot, mert állítása szerint hiába keresett, nem talált senkit, aki dolgozna nála. Magyarán elmondása szerint a munkaerőhiány késztette őt erre a lépésre. Peanut egyébként a Richtech Robotics modellje, és amennyire be tudtam azonosítani, ez a valamivel fapadosabb változat a két MATRADEE gép közül (a másik a MATRADEE X). Sajnos a cég honlapja szemérmesen elhallgatja az eszközök pontos árát, de amúgy sem ismerjük, hogy Yoa úr milyen konstrukcióban bérli a gépet, illetve mennyibe kerül Peanut üzemeltetése.
Akárhogy is, a közösségi médiában a hír alatt (mind a lap Twitter csatornáján, mind pedig a fentebb látható YouTube-ra feltöltött felvételnél) többen is felhozták, hogy az étterem tulajdonosa nem alkalmazottat nem talál, hanem nem talál senkit azért a pénzért, amit kínál. Yoa úr azonban (nem ezekre a kommentekre reagálva, hanem még a cikkben) azt mondta, hogy a robot senki munkáját nem veszi el, és az étteremben most is 60 nyitott pozíció várja, hogy betöltsék. Ő maga szívesen nyugállományba küldené a robotot, melyet a fent említett cégtől bérel, és töltené fel emberi dolgozókkal az éttermet, csak ezt nem tudja megtenni. Addig is felmerül, hogy egy másik robotot (valószínűleg az eggyel szebb-nagyobb-okosabb, és külső helyszíneken is használható MATRADEE X-t) is igényel majd a cégtől, hogy az az étterem falain kívül is kiszolgálhassa a vendégeket.
Peanut egyébként a tulajdonos szerint jól boldogul (hirdetik is a honlapon a fejlett LIDAR-rendszerét), mivel a széjjelebb tolt asztalok miatt remekül el is fér. Különösen hangzik, de a gépnek állítólag csak a csúcsforgalom, különösen a hétvégék okoznak gondot, viszont a csendesebb időszakokban megbízhatóan elketyeg. Ez annyiból furcsa, hogy logikusan azt hihetné az ember, hogy a gép épp ilyenkor lesz hasznos, amikor minden „kézre” szükség van, ám ezek szerint épp ennek az ellenkezője a helyzet. A gépet viszont állítólag a vendégek is kedvelik, sőt sokan kifejezetten bosszankodnak, ha egy ember jelenik meg az asztaluk mellett, nem pedig a vendéglátóipar Terminátora. Az NJ.com cikke hozzáteszi még, hogy egyébként más étterem is elkezdett a járvány alatt robotokat alkalmazni.
There is no labor shortage, there are only employers who would rather lease a robot than pay you a living wage https://t.co/WNMfO2ef8W
— jack (@lottathose) May 19, 2021
Többen tehát kárhoztatják, mások üdvözlik a döntést, megint mások szerint pedig épp ide fog vezetni a fene nagy minimálbér-emelés, hogy a végén mindenki helyett robotok dolgoznak majd. A felszolgálói munka az USA-ban egyébként jellemzően nem túl jól fizetett állás, az összeg a minimálbér szintjén mozog (persze ez étteremtől is változik), és sok helyen épp ezért a fizetés része a borravaló is. A Kutyaszorítóban című Tarantino filmben el is hangzott egy emlékezetes párbeszéd arról, hogy miért kell borravalót adni a pincérnőknek, illetve úgy általában is nagyon mások ebből a szempontból a szokások ott, mint nálunk.
Ugyanakkor feltehetőleg nem azért hozott lázba sokakat ez az egész ügy Penauttal, a robottal, mert hogy épp mi a vendéglátóiparban a helyzet állása, hanem mert mindez sokak járvány utáni helyzetével rezonál – azaz nehéz tisztességesen megfizetett munkát találni. Nehéz persze meghatározni, hogy mit értünk ez utóbbi alatt, de nézzük meg kicsit a számokat!
New Jersey-ben óránként 12 dollár a minimálbér jelenleg, ami évente egy dollárral emelkedik 2024-ig, amikor is eléri a 15 dollárt. Ehhez képest az USA-ban átlag óránként 16, 54 dollárt kellene keresni ahhoz, hogy egy család alapvető kiadásai fedezve legyenek. Pontosabban ez a szám 2019-es adat, azóta valószínűleg csak nőtt. Ehhez adjuk még hozzá azt, hogy a megélhetési költségek szempontjából New Jersey az USA 8. legdrágább állama. Magyarán ha 12 dollár körül keresek New Jersey-ben óránként, akkor még távol vagyok attól, hogy az alapvető kiadásaim fedezni tudjam. Ugyanakkor rengeteg adatot nem ismerünk, nem tudjuk, hogy tokkal-vonóval mennyibe kerül Peanut az étteremnek, Yoa úr mennyit kínál a munkáért (mondjuk a videó alapján a hely nem fulladt még bele a Michelin-csillagokba, szóval a minimálbérnél sokkal többet valószínűleg nem kínálnak) és a többi.
A munkaerőhiány (ami Magyarországon is ismert kifejezés) viszont egy érdekes állatfaj, hiszen nem feltétlen azt jelenti, amire Yoa úr gondol. Peanut gazdája nyilván elképzelt egy árat, amiért viszont abba a pozícióba nem szegődik el hozzá senki. Azonban mint azt neves hazai szakértők olyan szépen megfogalmazták:
„A súrlódások nélkül működő tiszta versenygazdaság bevezető jellegű tankönyvi modelljében épp annyira nincs értelme munkaerőhiányról beszélni, mint „Ferrari-hiányról”, vagy „kaviárhiányról”: ezek a dolgok nem hiányoznának a fogyasztónak, ha hajlandó lenne értük kellően magas árat (a munkaerőért a vállalkozó magasabb bért) fizetni.”
Azt a szerzők is elismerik persze, hogy a valóságban természetesen előadódhatnak olyan helyzetek, amikor a „munkaerő iránti kereslet átmenetileg nehezen elégíthető ki”, mert például „idő kell ahhoz, hogy a bérek alkalmazkodjanak”.
Vagyis jelenleg éppen egy kötélhúzás zajlik: a munkaadó kínál bizonyos összeget, amit elképzelhető, hogy a potenciális munkavállaló már csak azért sem tud elfogadni, mert abból az összegből képtelen lenne megélni. A munkaadó következő lépése pedig a robot bérlése, és valójában épp emiatt szimbolikus az egész sztori, mert ahogy azt fentebb leírták: azt testesíti meg, hogy a tulajdonos inkább robotot bérel, minthogy jobb fizetést adjon. A kérdés viszont mégiscsak az lesz, hogy Peanut mennyiben tud kiváltani egy emberi alkalmazottat. Tekintve, hogy a masinának „egyedül a csúcsidőszakok okoznak gondot”, talán nem kell mérget vennünk rá, hogy holnaptól kizárólag Peanutok gurulnak majd a kifőzdében. Összességében ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy nagyon sok társadalmilag és anyagilag egyaránt lenézett, „kétkezi” munka csak nagyon nehezen automatizálható, ha egyáltalán.