Update: Az Astroscale műholdjait is szállító Szojuz-2 hordozórakéta startját technikai hiba miatt elhalasztották, a kilövést szervező GK Launch Services bejelentése szerint a következő időpont az indulásra március 22-e (hétfő) reggel.
A japán alapítású Astroscale vállalat azzal a céllal jött létre 2013-ban, hogy biztosítsa a fenntartható jövőt az űrben a Föld körüli pálya forgalmának menedzselésével. Az alacsony Föld körüli pályán, vagyis 800-tól 2000 kilométerig tartó magasságban található ugyanis a felküldött űreszközök jelentős része, valamint itt kering velük együtt az űrszemét nagy többsége is 28 000 km/h-ás sebességgel. A hulladék egy része egészen kis méretű törmelék, melyet nehéz észrevenni vagy befogni, de mégis kárt tehet a működő műholdakban ilyen nagy sebességgel közlekedve.
Egy centiméternél kisebb darabból akár több mint százmillió is található az űrben és a számuk minden alkalommal növekszik, amint egy-egy nagyobb eszköz ütközik és további részek szakadnak le róla.
Hogy ilyen ütközésekből minél kevesebb legyen, a kiöregedett műholdakat el kell távolítani a Föld körüli pályáról, ezt vagy azzal lehet megvalósítani, ha olyan automatikával szerelik fel őket, mely az utolsó adag üzemanyaggal még képes lehozni őket a pályáról, és ezután maguktól elégnek az atmoszférában, vagy fel kell küldeni különféle szemétszedő eszközöket, melyek űrbéli kukásautóként összeszedik a feleslegessé vált tárgyakat. Sokféle koncepció készült már az ezt lehetővé tevő technológiákról, Oroszországban például a lézeres megoldást tesztelik laboratóriumokban, az Európai Űrügynökség pedig a svájci ClearSpace-szel kötött szerződést, hogy 2025-ben egy hatalmas karommal gyűjtsék be a műholdakat. 2018-ban és 2019-ben a RemoveDEBRIS cég először hálóval kapott el egy szatellitet az űrben, majd szigonnyal célzott meg és talált el egy objektumot.
Ezek a sikeres demonstrációk igen ritkák, mivel a legtöbb fejlesztés még csak a laboratóriumi tesztek fázisában jár, az Astroscale azonban most szombaton csatlakozik a módszereiket valódi körülmények között vizsgáztatók sorához. A cég az ELSA-d (End-of-Life Services demonstration) keretében két műholdat fog felküldeni az űrbe, az egyik 175 kilogrammos kiszolgáló szatellit mágneses dokkoló egységéhez egy kisebb, 17 kilós kliens szatellit lesz csatlakoztatva egy ferromágneses lemez segítségével. A nagyobb műhold először elengedi a kisebbet, majd megpróbálja bemérni a pozícióját és újra dokkolni, ezután pedig újra elengedi. Ha ez már jól megy, a következő lépésben a pályájáról letérő, bukfencező egységet is megpróbálja elkapni, majd a demonstráció végén mindkettő elég a légkörben.
A programot az Egyesült Királyságból, összesen tizenhat földi állomásból fogják irányítani, és a demonstrációt élőben is lehet követni az Astroscale YouTube csatornáján szombaton kora reggel (jelenleg 5:30 perc van megadva indulásnak). A jövőben a technológiát széles körben is be szeretnék vezetni, a OneWeb vállalat pedig már csatlakozott is az Astroscale-hez és az újonnan felbocsátott eszközeit kompatibilis dokkolókkal látja majd el, hogy szükség esetén el lehessen őket távolítani az útból.
(Fotó: GettyImages/johan63)
Ez is érdekelhet:
Küszöbön az űr-környezetvédelem időszaka: úgy beleszólunk az űrkörnyezetbe, mint korábban soha
Szép és jó, hogy az ember a világűrben is megvette a lábát, ám akárcsak a Földön, úgy a távoli galaxisban is rengeteg szemét kíséri utunkat. A világűr ugyanis már most is hulladéktól zsúfolt, a műhold-konstellációk fellövésével pedig még inkább az lesz.
Az oroszok lézerrel lőnék plazmává a használaton kívüli műholdakat, már laborban tesztelik a módszert
A Roszkoszmosz már 2018-ban bejelentette, hogy lézerablációval semmisítené meg a pályafutásuk végére érő műholdakat. A kutatók tesztjei szerint a napelemek felrobbantása azonban nagyon veszélyes lehet.
A kísértetműhold igaz históriája
A LES-1 műholdat 1967-ben lőtték fel az űrbe, de különböző technikai okok miatt nem tudott pályára állni. A NASA le is írta elveszett műholdként. 2013-ban a LES-1 azonban újra jeleket kezdett sugározni.