Holnap reggel indul az űrbe a SMOG-1 magyar műhold Bajkonurból
2021 / 03 / 19 / Bobák Zsófia
Holnap reggel indul az űrbe a SMOG-1 magyar műhold Bajkonurból
Megkezdi misszióját a negyedik magyar műhold is, a mindössze öt centiméteres mini-szatellit a Föld elektromágneses szennyezettségét és a Napból érkező ionizáló sugárzás hatását fogja mérni Föld körüli pályáján.

Újabb update: a kilövést szervező GK Launch Services közleménye szerint az indulás még egy napot csúszik, a jelenleg tervezett időpont március 22-e (hétfő)
Update: időközben elhalasztották a Szojuz-2 hordozórakéta indítását, előreláthatólag holnap reggel (március 21-én), magyar idő szerint hét óra hét perckor kerül sor a startra.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói és diákjai 2014-ben kezdtek el dolgozni azoknak a miniatűr műholdaknak a fejlesztésén, melyek úgynevezett PocketQube (PQ) méretűek, vagyis mindössze 5*5*5 centiméter nagyságúak. Ezek a kicsi műholdak, melyek eltörpülnek még a CubeSatokhoz képest is (a CubeSatok 10*10*10 centisek) méretük ellenére rengeteg hasznos információt tudnak begyűjteni a belsejükben elhelyezett mérőműszereknek köszönhetően. A PocketQube-ok ötletét először 2009-ben vetette fel ugyanaz a professzor, Bob Twiggs, aki Jordi Puig-Suarral együtt korábban a CubeSatokat is megtervezte.

A műholdak méretének lecsökkentése radikális lépés volt, mely eleinte nem mindenki részéről talált meleg fogadtatásra: sokan csak játékszernek találták ezeket a pikoműholdakat.

Azonban már első, 2003-as misszióikon bizonyították hasznos képességeiket. Az új dizájn paradigmaváltást hozott az űrben elvégzett kutatások területén, mivel lehetővé tette az egyetemek és tanulók számára is, hogy sokkal könnyebben hozzáférhessenek azokhoz az addig megfizethetetlenül drága eszközökhöz, melyekkel a világűrben lehet vizsgálatokat végezni. A maximum egy kilogrammos CubeSatok (ilyen az első magyar műhold, a MASAT-1 is) előállítási és szállítási költségei is töredékei egy nagyobb méretű szattelitének, valamint egy kilövés alkalmával többet is tud szállítani belőlük a hordozórakéta.

A PocketQube-okat, melyek a nevüket annak köszönhetik, hogy akár egy zsebben (pocket) is elférnek, eredetileg úgy tervezték meg, hogy belőlük nyolcat lehessen elhelyezni egy CubeSatnak megfelelő helyen. A mini-műholdak elterjedéséhez szükség volt a technológia fejlődésére is, de mostanra már olyan minőségű alkatrészeket lehet gyártani ilyen apró méretekben is, hogy a mérések minősége nem csökken a miniatűrizálás miatt. A BME két PocketQube-ja, a SMOG-P és a SMOG-1 2014 óta készül Gschwindt András vezetésével, tanulókból álló csapat munkájával, a feladatuk pedig az, hogy a digitális TV adók Földről kibocsátott sugárzását mérjék.

Az elektromágneses szennyezettség, vagyis elektroszmog első térképe az elsőként felbocsátott SMOG-P adatai alapján készült el 2020 nyarán.

A SMOG-P lett volna eredetileg a második felküldött CubeSat, de a SMOG-1 kilövése körüli bizonytalanságok miatt végül ő indult korábban, a P jelző így a Precursort, vagyis előfutárt jelenti. 2019 december 6-án lőtték fel Új-Zélandról a szintén magyar fejlesztésű ATL-1 kisműholddal együtt a Rocket Lab Electron rakétájával. Az ATL-1 volt az első magyar kereskedelmi célú 2-PocketQube (5*5*10 centiméteres élhosszúságú) műhold, melynek segítségével különféle akkumulátorok számára készült szigetelési technológiákat teszteltek az űrbéli körülmények között. A SMOG-P azonkívül, hogy segített létrehozni az elektroszmog térképet, abban is világelsőnek számít, hogy ez lett az első olyan PQ, amely sikeresen teljesítette a misszióját és ezzel bizonyította a miniatűr műholdak életképességét és hasznosságát.

Ahogy arról a BME is beszámolt, a szatellit a tervezett három hónap helyett nyolc hónapig maradt működőképes, ezalatt az idő alatt 350 kilométeres magasságban keringve gyűjtötte az adatokat a fedélzeten elhelyezett mérőeszközzel. A nagy mennyiségű begyűjtött információ azoknak a rádióamatőröknek köszönhető, akik befogták a szatellit jelét és összesen több mint 238 000 adatcsomagot küldtek a műholdról. A SMOG-P tavaly szeptemberben kezdett letérni a pályájáról és egyre lejjebb ereszkedett, míg végül elérte a kritikus 160-180 kilométeres magasságot, ahol a sűrű atmoszférában pillanatok alatt elégett (szeptember 28-án).

Utódját, a SMOG-1-et időközben továbbfejlesztették az egyetemen, szeptember 10-én kiszállították az olasz GAUSS Srl számára, akik december 22-én integrálták a UNISAT-7 műholdba. A GAUSS cég olyan technológiát demonstrál ezzel a küldetéssel, mellyel egyszerre sok kisebb, CubeSat és PocketQube méretű eszközt lehet egyszerre pályára állítani, így az UNISAT-7-en együtt utazik a magyar műhold a német Unicorn-1-el, az argentin DIY-1-el, az olasz FEES-szel, a thai BCCSAT-1-el és az olasz STECCO-val.

A magyar eszköz lesz az egyetlen, amely az elektroszmogot méri, ezzel folytatja elődje munkáját.

Ezenkívül a Napból érkező ionizáló sugárzásnak az űreszközök elektronikai alkatrészeit elérő hatását is kutatja a fedélzetén lévő doziméterrel, mellyel, ahogy a BME írja: "megvizsgálható a Van Allen övek többlet sugárterhelése, vagy akár a misszió során esetlegesen bekövetkező napkitörések hatása[...] A műhold dozimétere egy egyedi tervezésű RadFET szenzorokkal ellátott műszer, amely rendkívül kis fogyasztással és mérettel rendelkezik. Jelenleg ez a világ legkisebb elektronikus dozimétere, az eszköz 12 x 12 mm felületet foglal el, átlagfogyasztása mindössze 1 mW." Az adatok a szintén miniatűr méretű számítógépbe kerülnek, amely nagyjából akkora, mint négy darab százforintos érme, de így is tudja vezérelni a műholdat, gyűjteni az adatokat és kommunikálni a földi állomásokkal.

A SMOG-1 indulása azért csúszott márciusra, mert a szintén a rakétán utazó egyik koreai műhold nem készült el az eredetileg tervezett időpontra, de most szombaton, március 20-án végül elindul az űrbe. A bajkonuri kilövőállomásról a Szojuz-2 hordozórakétán magyar idő szerint reggel 7 óra 7 perckor hagyja el a Földet, majd, miután pályára állt, valamikor a jövő héten fogja sugározni az első jeleket. A kilövést itt tekinthetjük meg élőben.

(Fotó: BME)

Ez is érdekelhet:

Magyar műholdnak köszönhetjük Földünk első elektroszmogtérképét Az eszköz mostanra kétezer mérést készített, melyek alapján már szinte teljesen elkészült a bolygót körülölelő rádiófrekvenciás szennyezettség térképe.
Szombaton élő adásban szedi az űrszemetet az Astroscale műholdja A nagyobb műhold megpróbál majd egy kisebbet elkapni mágneses dokkoló technológiával, majd elengedi és újra elkapja. Végül, sikeres teszt esetén, mindketten elégnek a Föld légkörében.
Újabb műholdakkal bővül a "kalózvadász" műholdrendszer A HawkEye 360 a rádiófrekvenciás hullámok megfigyelésével képes leleplezni az orvvadászokat vagy az áruszállító hajókra leselkedő veszélyeket, de a hírszerzési és katonai akciókhoz is komoly segítséget nyújthat.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.