A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén már végeztek kisebb kísérleteket a tűz világűrbeli viselkedésével kapcsolatban (legutóbb például a BASS-M-kísérlet során), ám a Saffire már a lángok kiterjedtebb növekedését és a különböző anyagok gyúlékonyságát vizsgálja a világűrben. A kísérletre a Cygnus teherűrhajókban kerül sor, miután azok teljesítették elsődleges küldetésük, tehát leszállították az utánpótlást az ISS-re. A Cygnus amúgy is megsemmisülne, amikor belép a Föld légkörébe, épp ezért miután lecsatlakozott az Űrállomásról, és még mielőtt megsemmisülne, kifejezetten alkalmas a hasonló, veszélyesebb kísérletek elvégzésére. Minderre pedig nem csak azért van szükség, mert kicsit mindenkiben ott szunnyad a piromán, hanem mert a tűz viselkedésének megismerése a mikrogravitációs környezetben fontos az űrutazók biztonságának szavatolása szempontjából is. Ahogy azt sem árt megismerni, hogy a különböző anyagok miként lángolnak a világűr körülményei közt. Ez már csak azért is fontos, hogy különböző tűzvédelmi, illetve vészhelyzeti protokollokat dolgozzanak ki. Az első tesztre, a Saffire-I-re 2016 júliusában került sor, és ekkor nagyobb láng viselkedését tanulmányozták az űrben, mint korábban bármikor.

A Saffire-I-et még négy teszt követte idáig, ezekben vagy többféle anyagot, vagy ezek lángolását vizsgálták különböző körülmények mellett. A sorozat mostanáig utolsó tesztjére, a Saffire-V-re idén januárban került sor azután, hogy a Cygnus január 6-án lecsatlakozott az ISS-ről. Ezt követően nagyobb és kiterjedtebb tüzet vizsgáltak 26 órán keresztül. A Saffire-V alatt – először a tesztek során – lecsökkentették az űrhajó belsejében a nyomást, és növelték az oxigén koncentrációját, hogy így modellezzék azokat a földi légkörre emlékeztető körülményeket, melyek nagy valószínűséggel a jövőben az embereket szállító űrhajókat is jellemezni fogják.

A tűz begyújtását követően kamerákkal és érzékelőkkel figyelték a lángok növekedését, a hőingadozást, valamint az oxigén változását, majd ezt adatra fordították át. Ez az adat segít aztán a tűzoltási tervek kidolgozásában, a tűzérzékelésében, az égéstermékek monitorozásában, valamint a tűzeset utáni helyreállításban. Az bebizonyosodott a mostani kísérletben, hogy a magasabb oxigénszint sokkal erőteljesebb lángokat okozott, amelynek sokkal komolyabb hatása lett volna a járműre. Az elkövetkező hónapokban egyébként egy következő Saffire-tesztre is sor fog kerülni. A sok teszt tehát azért fontos, hogy a lehető legalaposabban megértsük a tűz viselkedését ebben a környezetben, hogy az minél kisebb veszélyt jelentsen majd a Holdra és aztán a Marsra irányuló Artemis-program űrhajósaira.

További cikkek a Rakétán:

"Olyan tűzvész tombol, amilyet hosszú évek óta nem láttunk" Még a végére sem értünk 2020-nak, de már biztos, hogy Kaliforniában mostanra több mint 500 000 hektárnyi földterület a pusztító tűzvészek martalékává vált. Ez meghaladja a 2019-es év összes, tüzek által keletkezett földveszteséget, a katasztrofális időszak ráadásul még csak most kezdődik.

Nem csak helikopterről oltják az USA tüzeit, a tűzoltó-drónok tűzgolyókat vetnek a magasból Az Egyesült Államok nyugati partján hatalmas tűzvészek tombolnak, az éghajlatkutatók egyenesen a „megatüzek” koráról beszélnek.

Mikor fedezték fel az emberek a tüzet? A kutatók egyetértenek abban, hogy a tűzhasználat elterjedése nélkül a mai ember nem is létezhetne, arról viszont, hogy pontosan mikorra datálhatjuk ezt a sorsfordító felfedezést, a mai napig nincsen egységes álláspont.