Küszöbön az űr-környezetvédelem időszaka: úgy beleszólunk az űrkörnyezetbe, mint korábban soha
2020 / 12 / 10 / Perei Dóra
Küszöbön az űr-környezetvédelem időszaka: úgy beleszólunk az űrkörnyezetbe, mint korábban soha
Szép és jó, hogy az ember a világűrben is megvette a lábát, ám akárcsak a Földön, úgy a távoli galaxisban is rengeteg szemét kíséri utunkat. A világűr ugyanis már most is hulladéktól zsúfolt, a műhold-konstellációk fellövésével pedig még inkább az lesz.

A 2010-es évek kedvezett az űripar fellendülésének, amit jelentős részben a magánszektor finanszírozott. Bár a versenyhelyzet az űrkutatás előnyére válhat, azért a dolog nem teljesen veszélytelen: Peter Martinez, a Secure World Foundation ügyvezető igazgatója négy különböző kimenetelt jósol a jelenlegi törekvések tükrében, és számunkra az lenne a legideálisabb, amit a 2001: Űrodüsszeia is előrevetített.

Hatalmas, kozmikus karommal takarítja ki a világűrt az Európai Űrügynökség Lesz mit rendbe tenni, hiszen az alacsony Föld körüli pálya mára egy valóságos szemétdombbá változott.

„Az űrkorszak első ötven évéhez képest teljesen átformálódott a szektor, a változás minden eddiginél gyorsabb, hiszen egyre több dolgot csinálunk a Földön kívül” – magyarázza Martinez,

aki cégében kormányokkal és vállalatokkal közösen dolgozik a világűr békés, fenntartható felhasználásán. Ahogy fogalmaz, napjainkban már hadi célokra is intenzívebben használjuk a világűrt. Martinez két szektort határoz meg dominánsként: a kormányokat és a kereskedelmet. A szakértő négy lehetséges forgatókönyvet vázol fel a jövő űrhasználatáról: az elsőben az emberiség úgy terjeszkedik, és hozza létre saját űrgazdaságát, ahogy azt a  2001: Űrodüsszeia című filmben láthattuk. A második verzióban a kormányok képtelenek tartani a tempót, így a kereskedelmi szektor átveszi az irányítást, ebben az esetben viszont csak a legtehetősebbek profitálhatnak a világűrből. A harmadik opció szerint az emberiség nem használja ki a világűrt, és Földhöz kötött lesz. Míg a negyedik elmélet értelmében a világűrt hadi célokra használjuk, a kereskedelmi űripar szerepe pedig elenyésző lesz.

Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központjának kutatója szerint jelenleg a második irányba tartunk, ami viszont nem jelenti automatikusan annak bekövetkezését. Szerinte megtörténhet, hogy a jövőben kialakul egy mindenki számára részben elérhető, kereskedelmi űrszektor. Martinez szerint az ő feladatuk ezért abba az irányba terelni a helyzetet, amit látni akarunk, és ennek kapcsán megjegyezte, hogy ő személy szerint az első megoldás tekinti a legoptimistábbnak. "A kereskedelmi űripar felettébb hasznos dolog, a legreálisabb lehetőség pedig alighanem a kormányok és a kereskedelmi szektor közös térhódítása lesz” – magyarázza. A szakember szerint a médiának ugyancsak fontos szerepe lesz abban, hogy mennyire vesszük észre majd a tendenciákat: figyelni kell a híreket, és reagálni, ha a dolgok nem úgy történnek, ahogy szerintünk kellene.

McDowell szerint idővel beköszönthet az űr-környezetvédelem időszaka, mivel olyan mértékben beleavatkozunk az űrkörnyezetbe, ahogy korábban soha.

Gondoljunk csak az egyre több űrszemétre, műholdra és miniműholdra. Az asztrofizikus továbbá arra is figyelmeztet, hogy ehhez a nyilvánosságnak kell nyomást gyakorolnia a kormányokra. McDowell szerint szükség lesz űrforgalom-irányításra is, ami jelenleg egy nem létező ágazat. De az biztos, hogy a világűr már most is túlzsúfolt, a műhold-konstellációk fellövésével pedig még inkább az lesz. Az asztrofizikus szerint ezért mindenképpen az ENSZ hatáskörébe kell majd tartoznia annak, hogy ezt szabályozza, hiszen a világűr mindannyiunké, vagyis nem irányítható - és főleg nem kisajátítható - állami szinten.

Majdnem űrszemét-karambol

Idén októberben a LeoLabs, Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég adott ki közleményt arról, hogy két egymáshoz közel került űrszemét végül szerencsésen megúszta az összeütközést.

Egy már működésképtelen orosz műhold, a Kozmosz-2004 és egy használaton kívüli kínai rakéta, a Csang-cseng darabjai kerültek egymáshoz huszönt méteres közelségbe.

A kutatók korábban hetven méterre becsülték a köztük lévő távolságot,  a LeoLabs  szerint pedig 2020. október tizenhatodikának reggelén nem mutatkoztak űrszemét jelei az Antarktisz felett – olvasható a BBC honlapján.
Az objektumok együttes tömege meghaladja a két és fél tonnát, relatív sebességük másodpercenként 14,66 kilométer, így az ütközés katasztrofális lehetett volna, valódi törmelékzuhataggal. Mintegy ezer kilométer magasságban keringenek, az így keletkező törmelékek sokáig a közelben maradnak, fenyegetve a működő műholdak munkáját. Mivel napjainkban egyre több műholdat indítanak, ezért a jövőben egyre több hasonló eset történhet. Egyes számítások szerint akár

kilencszázezer darab egy centiméternél nagyobb objektum is keringhet a Föld körül, amelyek nagy sebességnél hatalmas károkat okozhatnak egy működő műholdban, vagy akár teljes el is pusztíthatják azt.

Az Európai Űrügynökség (ESA) október közepén mutatta be éves jelentését az űrkörnyezet állapotáról, amelyben kiemelték az űrtörmelékeket előidéző események problémáját. Ezek közé tartoznak a Föld körüli pályán bekövetkező robbanások, amelyeket egyebek mellett maradék üzemanyag vagy akkumulátorok okoznak a régi rakéták vagy szondák fedélzetén. Az elmúlt húsz évben évente átlagosan tizenkét, darabolódással járó űrbéli esemény történt.

Fényes nappal is azonosítottak már űrszemetet

A Föld körül keringő űrszemét folyamatos megfigyelés alatt áll, különben összeütközés fenyegeti a bolygó körüli pályán lévő műholdakat és egyéb űreszközöket. Eddig azonban ezt csak az éjszakai égbolton lehetett kivitelezni. A Berni Egyetem kutatócsoportjának eredményei révén azonban több mérési adat áll rendelkezésre, ami csökkenti a balesetek arányát.

A megfigyelést a Zimmerwaldban lévő Svájci Optikai Földi Állomás és Geodinamikai Obszervatórium segítségével végezték 2020. június huszonnegyedikén. A téma fontosságára jó példa az a 2009. február tizedikén történt eset, amikor Szibéria felett nyolcszáz kilométerrel az Iridium-33 aktív telefonos műhold összeütközött a már nem működő Kozmosz-2251 kommunikációs műholddal.

A másodpercenkénti 11,7 kilométeres sebességgel történt ütközés hatására keletkezett törmelékfelhőben több mint kétezer darab, tíz centiméternél nagyobb részecske keletkezett.

Ezek a maradványok néhány hónapon belül nagy területen szétoszlottak és azóta további aktív szondákat fenyegetnek ütközéssel. Egyes röppályákon különösen nagy a szemét sűrűsége. „Az Európai Űrügynökség (ESA) flottája évente és műholdanként több ezer ütközési figyelmeztetést dolgoz fel és évente több tucatnyi manővert végez” – olvasható az intézmény közleményében. Az ütközések potenciális oka általában a már ismert húszezer űrszemét egyike. A csapat Satellite Laser Ranging (műholdak lézeres bemérése) névre keresztelt módszere az eddigi néhány száz méterről néhány méterre pontosítja a méréseket. „A technikát a zimmerwaldi obszervatóriumban évek óta használjuk arra, hogy speciális lézeres retroreflektorokkal rendelkező objektumokat bemérjünk. Eddig világszerte csak kevés obszervatóriumnak sikerült speciális, nagy teljesítményű lézerekkel meghatározni az űrszeméttárgyak távolságát” – mondja Thomas Schildknecht, a zimmerwaldi intézmény vezetője.

További cikkek a Rakétán:

A NASa több mint három évtizedig szálka volt Ausztrália szemében

Miért nem beszélünk többet arról, hogy minden problémánk legfőbb oka a túl sok ember?

Egy cég lakható egységenként hasznosítaná újra az űrszemetet

(Fotó: Getty Images Hungary, Wikimedia Commons)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.