Bár az influenzavírus A által okozott, 1918-19-ben tomboló világjárvány áldozatainak a számában még a szakértők között sincs egyetértés, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) becslései szerint az Egyesült Államokban a spanyolnátha nagyjából 675 ezer ember életét oltotta ki. A koronavírus áldozatainak a száma a John Hopkins Egyetem statisztikái szerint hétfőn átlépte ezt a határt, amivel ez lett az ország történetének leghalálosabb járványa - számol be róla a CNBC. Az országban július elején kezdődött el a járvány negyedik hulláma, ami ugyan már enyhén visszaszorulóban van, de még így is napi többszázezer új esetet regisztrálnak, az áldozatok száma pedig meghaladja a napi kétezret.

Egészségügyi szakértők ugyanakkor felhívják rá a figyelmet, hogy a spanyolnátha és a Covid19 összehasonlítása nem csak a megbízhatatlan adatok miatt problémás: az Egyesült Államok lakossága például száz évvel ezelőtt alig haladta meg a százmilliót, miközben ma már közel 330 millió ember él az USA-ban, vagyis amíg a spanyolnáthába nagyjából minden 150-edik amerikai halt bele, addig a koronavírus minden ötszázadik ember életét oltotta ki. Fontos különbség, hogy míg a Covid elsősorban az idősebb korosztályokban végzett nagy pusztítást, addig a spanyolnáthába jellemzően a fiatalabbak haltak bele.

A koronavírus-járvány áldozatainak száma globálisan még meg sem közelíti a spanyolnátháét, amibe becslések szerint húsz-ötven, de akár százmillióan is belehalhattak, míg a koronavírus-járvány a kitörése óta 4,7 millió áldozatot szedett. Itt is meg kell jegyezni, hogy míg 1918-ban a világ össznépessége 1,8 milliárd volt, addig ma az emberek száma meghaladja a 7,9 milliárdot. Abban, hogy a spanyolnátha ennyivel nagyobb pusztítást tudott végezni rövidebb idő alatt is, több tényező is szerepet játszott, hiszen a H1N1 vírustörzs által okozott influenzára abban az időben nem létezett oltás, ahogy nem volt WHO és járványügyi szervezetek sem, a virológia tudománya pedig gyerekcipőben járt. Az emberek nem vagy alig kaptak tájékoztatást a veszélyről, az első világháború utáni fejetlenség pedig ideális táptalajt biztosított a járvány terjedéséhez.

Az USA-hoz képest éppen ellentétes a helyzet Magyarországon, ahol bár a koronavírus áldozatainak a száma még meg sem közelíti a spanyolnátháét, lakosságarányosan már elképzelhető, hogy többen haltak bele a Covid19-be. Ahogy globálisan, úgy a spanyolnátha áldozatainak a pontos számáról Magyarországon sem állnak rendelkezésre pontos számadatok, a legjobb közelítő értéket Szél Tivadar, egy korabeli statisztikus számításai adhatják, aki nagyjából 53 ezer főre becsülte a járvány magyarországi áldozatainak számát. Bár ezt a számot érdemes fenntartásokkal kezelni, többek között azt sem lehet tudni, hogy mekkora területre vonatkozott pontosan, de mivel Magyarország népessége abban az időben még 16 millió felett volt, így ha Szél nem a mai Magyarország területére vonatkoztatta a számokat, akkor elmondható, hogy bár a koronavírus eddig összesen alig több mint harmincezer ember halálát okozta, lakosságarányosan már több embert ölt meg, mint a spanyolnátha.

(Borítókép: Yasin Ozturk/Anadolu Agency via Getty Images)

További cikkek a témában:

Így viszonyul a koronavírus a történelem legnagyobb járványaihoz A Visual Capitalist szemléletes infografikájából kiderül, hol van a koronavírus (jelenlegi) helye a történelemben.

Nem ez az első alkalom, hogy az egész világnak maszkot kell viselnie és el kell felejtenie a kézfogást A világ egyik legpusztítóbb járványa az 1918-ban kezdődő spanyolnátha volt, mely két év alatt sok millió áldozatot követelt, nem utolsó sorban azért, mert akkoriban a háború miatt nem volt lehetőség a karanténok hatékony fenntartására (és mert nem volt antibiotikum). A javasolt jótanácsok most is ismerősen csengenek: viseljünk maszkot, és véletlenül se fogjunk kezet senkivel.

Jelenleg 38 százalék esélyünk van arra, hogy életünk során legalább egy világjárványt átélünk Erre jutott egy új kutatás eredménye, de ez az arány a jövőben csak rosszabbodni fog. Olyannyira, hogy akár meg is duplázódhat.