A kutatás szerzői statisztikai adatokat vizsgáltak, melyekből megállapították, hogy pandémiák sokkal nagyobb valószínűséggel kialakulhatnak, mint gondolnánk, annak viszont csak két százalék az esélye, hogy az akkora méretet ölt, mint most a koronavírus-járvány. Az már más kérdés, hogy hogyan fest papíron ez a két százalék, és hogyan a valóságban, legalábbis a halálozási adatok és a gazdasági károk szemszögéből.

A gazdag országok felelhetnek a pandémia elhúzódásáért A 2021-re tervezett kétmilliárd vakcina helyett eddig mindössze hatvannyolcmillió koronavírus elleni vakcina jutott a fejlődő országokba az ENSZ humanitárius oltási programja, a COVAX által: szakértők szerint ennek egyik fő oka, hogy az iparosodott országok elszipkázzák a pénzt és a vakcinát, hogy a rászorulók megsegítése helyett saját tartalékaikat halmozzák.

Aki elolvasná a tanulmányt, ne lepődjön meg, abból ugyanis kimaradtak a közelmúltat jellemző járványok, nevezetesen a HIV, a malária, és természetesen a COVID-19. A kutatók ehelyett visszamentek egészen az 1600-as években feljegyzett adatokig: elemzéseik során kiderült, hogy összesen négyszázhetvenhat járvány zajlott az elmúlt négyszáz évben, ebből száznegyvenötnél tízezernél kevesebb halálesetet regisztráltak, száztizennégyről pedig nem találtak érdemleges információt, így nem tudni, hogy azokban mennyien haltak meg.

A szakértők végső soron megállapították, hogy jelen állás szerint harmincnyolc százalék esély van arra, hogy egy ember élete során legalább egy világjárványt átél, idővel pedig ez még rosszabb lesz. Hozzátették: egy olyan pandémia kialakulása, mint a koronavírus-járvány, vagy akár spanyolnátha, most sem zárható ki.

Az átlagember számára ugyan optimizmusra adhat okot, hogy a tanulmány szerint a spanyol náthához hasonló járvány kialakulásának esélye mindössze 0,3 és 1,9 százalék között volt az elmúlt négyszáz esztendőben. Csakhogy a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ehhez képest az elmúlt ötven évben egyre több az emberről emberre terjedő betegség. Ennek fényében a következő évtizedekben a fent említett harmincnyolc százalékos valószínűség a kétszeresére nőhet, és

akár negyven-nyolcvan százalékos lehet annak az esélye, hogy valaki élete során legalább egy világjárványt átél.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy amennyiben az emberiség képes tanulni a koronavírus-járványból, akkor a jövő pandémiái már nem érik felkészületlenül, és könnyebben átvészelheti azokat.

(Fotó: Unsplash/Martin_Sanchez)

További cikkek a témában:

A civilizációnknak alighanem hamarosan befellegzett, már csak a dolog miértjét kellene megfogalmazni Nukleáris katasztrófa, klímaváltozás, halálos vírusok, elnéptelenedés, roboturalom. Tengernyi forgatókönyvről olvashatunk az emberiség kipusztulásával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül kiválasztottunk pár érdekes (utópisztikus?) előrejelzést.

Így festhet a világ 2050-ben A futurisztikus, mondhatni koncepció-videóban közel négy percen keresztül barangolhatunk egy 2050-ben talán majd létező, nettó zéró karbon emissziós San Franciscóban.

Egyesek szerint a világ már 2012-ben véget ért, csak nem vettük észre Egy elmélet szerint közel egy évtizede végzetesen instabillá vált az univerzum, ám mi ebből annyit vehetünk csak észre, hogy minden egyre furcsább körülöttünk.