A Gizmodo szerint, ha az ember közelebbről is vet egy pillantást a jelen és múltbeli adatokra, akkor nyilvánvalóvá válik számára, hogy a hatóságok részéről érkező adatgyűjtésre vonatkozó kérések korábban soha nem látott ütemben növekednek; 2015 első félévében ugyanez a négy vállalat együttesen negyvenegyezer-kétszáznyolcvanöt felhasználói adatigénylést jelentett be, ami alig több, mint egyharmada az előző év azonos időszakában bejelentett mennyiségnek.

Hamis Rick and Morty tartalmakkal támadnak a kiberbűnözők A Rick és Morty egy felnőtteknek szánt amerikai animációs sci-fi, melyben Rick Sanchez, a végletekig cinikus őrült tudós és jószívű, balek unokája Morty Smith kalandjait követhetjük, akik olyan népszerűek, hogy azt már a kiberbűnözők is észrevették, és az ötödik évad kapcsán komplett támadássorozatot építettek rájuk.

Az ugyanakkor teljesen cégfüggő, hogy pontosan milyen információkra kíváncsiak a rend őrei az egyes esetekben. A Facebook például 2020 első hat hónapjában kapta a legtöbb adatgyűjtési kérelmet az USA hatóságától: összesen hatvanegyezer-ötszázhuszonnyolcat, amelybe az Instagram és a Facebook felhasználói egyaránt beletartoznak a vállalat információi szerint. A több tízezer kérés jelentős része az úgynevezett jogi információkérések feldolgozása kategóriába tartozik, amely többnyire olyan adatokat takar, mint a felhasználó neve vagy címe, amelyekkel regisztrált a közösségi oldalakra. Amit mindenképp érdemes tudni, hogy amíg bizonyos információkat engedély nélkül is megszerezhetnek a hatóságok, beleértve a Facebook és az Instagram felhasználók IP-címeit, illetve üzenetfejléceket, addig

az üzenetek tartalmához, vagy adott esetben fotókhoz történő hozzáférés a Facebook bűnüldözésre vonatkozó irányelvei alapján már engedélyköteles.

Aztán ott van az Apple, ahová a Facebookhoz képest csupán a kérelmek töredéke futott be: tizenegyezer-háromszázhatvanhárom az Apple információi szerint. Ezek többnyire általános információkról szóltak, például Apple azonosítókról, nevekről és címekről. Mindeközben a Google harminckilencezer-ötszázharminchat, a Microsoft pedig ötezer-ötszázhét megkeresést kapott 2020 első felében. Hogy mi az oka annak, hogy a techóriások és más cégekhez újabban több hasonló felkérés érkezik a hatóságoktól, annak igen egyszerű oka van egy új kutatás szerint: minden korábbinál több időt töltünk online. A felmérés kifejezetten az Amerikai Egyesült Államok polgárait vizsgálta, és kiderült, hogy a megkérdezettek harmincegy százaléka - saját bevallása szerint - szinte állandóan az interneten lóg, míg negyvennyolc százalékuk többször is felnéz egy nap.

Bizonyos ügyekben mégsem nyomoznak

Múlt csütörtökön írta meg a Telex, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást az egyébként magyarokat is érintő kínai adatgyűjtés ügyében. A portál megkérdezte az ORFK-tól, miszerint van-e már eredménye annak a nyomozásnak, amit a kínai tömeges adatgyűjtés ügyében indítottak. Válaszukból kiderült, hogy

a nyomozást felfüggesztették, mivel szerintük nem történt bűncselekmény.

Ha valakinek esetleg nem rémlik az ügy, 2020 őszén robbant a nemzetközi botrány, amikor kiderült, hogy Kína közösségi oldalak és cikkek figyelésével és feldolgozásával célzott megfigyelésbe kezdett, és mintegy két és fél millió személyről és több százezer szervezetről szerzett engedély nélkül információkat. Az OKIDB globális adatgyűjtés során (Overseas Key Information Database) az információkat egy 2017-ben alapított cég, a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology állította össze, ám hogy milyen kapcsolat van ezen vállalat és a kínai kormány között, az egyelőre nem ismert.

A magyarok közül legalább hétszázan lehetnek érintettek, illetve globális szinten a megfigyeltek között elsősorban politikusok, felsővezetők, katonatisztek, egyetemi oktatók és újságírók szerepelhetnek. Szeptemberben és októberben több magyar hírportál beszámolt arról, hogy hozzájutottak a magyarok megfigyelését bizonyító fájlokhoz, de a teljes lista ismeretlen, mivel a fájlok megsérültek, vagyis a nemzetközi közösségnek sincsenek pontos információi az egyes országokban megfigyeltekről. (A sérült fájloknak csak egy részét sikerült helyreállítani.) Miután kiderült tavaly ősszel, hogy magyarokat is érint a kínai tömeges adatgyűjtés, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen indított nyomozást személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt. Erre az eljárásra kérdezett rá most a Telex.

„Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény ­– 2021 februárjában megszüntette” -

írta az ORFK a Telexnek küldött válaszában.

Németország minden hivatalos kormányzati Facebook-oldalt töröl

A német kormány a 2021-es esztendő végéig az összes kormányzati Facebook-oldalt törli– jelentette be Ulrich Kelber. A német szövetségi adatvédelmi biztos a múlt hónapban írt levelet az ország kormányzati szerveinek, melyben arra kérte a hivatalvezetőket, töröljék az általuk vezetett szervezeti egységek hivatalos oldalait a legnagyobb közösségi platformról.

A hivataloknak 2022. januárig kell eleget tenniük a felszólításnak.

Mindez természetesen azt is jelenti, hogy hamarosan több millió követőt elveszítenek a hivatalos német kormányzati oldalak. A német Egészségügyi Minisztérium követőinek száma például jelenleg meghaladja a hétszázhatvanezret, az elkövetkezendő hónapokban viszont fokozatosan megszűnik az információ átadás és megosztás a Facebookon. Kelber mindemellett hangsúlyozta, hogy a közösségi médiában való jelenlét meghatározó tényezője az állampolgárokkal való kapcsolattartásnak, ezért is várt eddig a döntés meghozatalával. Ám szerinte a kormánynak példamutatóan kell viselkednie, az adatvédelmi törvények ugyanis mindenkire, még a legnagyobb közösségi platformok üzemeltetőire is vonatkoznak.

Az elhatározás hátterében az áll, hogy a Facebook nem hajlandó információt megosztani azzal kapcsolatban, hogy az oldalkezelő felületén (Facebook Pages) keresztül milyen típusú adatgyűjtést és adatfelhalmozást folytat. Az adatvédelmi szabályok a magányszemélyek, kormányzati szervek és vállalatok által létrehozott Facebook-oldalakra is vonatkoznak, ez viszont azzal is jár, hogy az üzemeltetők jelenleg nem tudják betartani az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) átláthatóságra vonatkozó passzusait. Így például nem képesek

a rendeletben elvárt módon tájékoztatni Facebook-oldaluk követőit arról, hogy mi történik az általuk megosztott adatokkal.

A Facebook az oldalakon gyűjtött adatokat célzott hirdetésekhez használja fel, a német kormány kezdeményezése pedig hátrányosan érintheti a nagyvállalat reklámtevékenységét, mivel az oldalak törlésével a gyűjtött információ minősége is romlik, és amennyiben például az EU is a hivatalos oldalak eltávolítsa mellett dönt, a Facebooknak komoly profitkieséssel kell számolnia az európai piacon. Így tehát a Facebook vagy változtat üzletpolitikáján, vagy kockáztatja, hogy a német kormány kezdeményezését a többi európai ország is átveheti.

(Fotók: Getty Images Hungary, Agence_Olloweb, Timothy_Hales_Benett)

További cikkek a témában:

Mark Zuckerberg privát telefonszáma is kiszivárgott a legújabb Facebook adatbotrányban És így az is kiderült, hogy a Facebook vezére a saját cége egyik legnagyobb konkurensét (is) használja üzenetküldésre.

Hogyan gyűjthette össze valaki a Facebookról az emberiség közel tizedének a telefonszámát? Kedd óta már egyszerűen tudjuk ellenőrizni, hogy a mi telefonszámunk is nyilvánosságra került-e.

Az új sláger a Voilá app, ám felmerültek adatvédelmi aggályok is A fényképeinket módosító alkalmazások mindig a legsikeresebb, legfelkapottabbak között voltak, ugyanakkor nem árt némi körültekintés, mielőtt arcmásunkat több száz különböző arckifejezéssel feltöltjük a távoli szerverekre.