Tudás

Project Poltergeist - mikor két fizikus atomrobbantással próbálta meg elkapni a Világegyetem szellemeit

1951-ben két atomtudós megpróbálta a lehetetlent és egy megjósolt, de egészen addig észlelhetetlennek vélt jelenség megfigyelésére vállalkozott egy húsz kilotonnás atombomba segítségével.
Tudás

Az antianyag nyomában - megmérték a legkisebb különbséget két részecske tömege között, hogy fény derüljön az antianyag rejtélyére

Az antianyag 1928-as első leírása óta nem sikerült magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges, hogy sokkal több anyag van az univerzumban, mint antianyag, de a bájos kvarkok mérései egy lépést jelenthetnek a rejtély megoldása felé.
Tudás

Részben a Magnus-hatás a felelős a focitörténelem egyik legendás góljáért, de valamire a fizikusok sem jöttek rá

Isaac Newton 1672-ben éppen egy teniszmeccset nézett, mikor megszületett fejében az értelmezése a levegőben irányt változtató labda addig megmagyarázhatatlan viselkedésének. A Magnus-hatás végül Heinrich Gustav Magnusról kapta a végleges nevét és magyarázatot ad, sok más jelenség mellett, a csavart labdák irányváltoztatására is.
Tudás

Femtoszekundumok alatt buborékba zárkóznak az atomok a hihetetlen sebességű energiaátadáshoz

A másodperc billiomod részének töredéke alatt, vagyis nagyságrendekkel gyorsabban zajlik az energiaátadás az atomok között, mint azt a kutatók korábban gondolták.
Tudás

A fénynél is gyorsabban száguld egy részecske, anélkül, hogy áthágná a fizika szabályait

Az már korábban bebizonyosodott, hogy a fotonok sebessége látszólag eltérhet a fénysebességtől, ha nem vákuumban utaznak, most megfigyelték a kutatók, hogy plazmában hogyan zajlik a jelenség.
Tudás

Áttörés a kvantum-összefonódás kutatásában, és még Heisenberg tétele is elfelejtett működni

A kvantumszámítógépek a jövő szuperszámítógépei, melyek mindent alapvetően átalakítanak majd, ami számítógépekre támaszkodik, és most az egyik alapvető működési elvük kutatásában történt olyan áttörés, ami átírhatja a newtoni-fizikát is.
Tudás

Skizofrén állapotba kerülnek az elektronok az egyik legszokatlanabb anyagállapotban

Az elektronok kettős természetét ötven éve megjósolta egy Nobel-díjas elméleti fizikus. Most sikerült bizonyítékot találni a hipotézisre, meglettek a spinonok.
Techno

Az elektronok különös viselkedése a magyarázat a napelemek alacsony teljesítményére

A perovszkit napelemek olcsóak és hatékonyak, egy baj van csak velük: nem szeretik a napsütést. Egy teória már létezik rá, hogy miért is van ez így.
Techno

Az óráink egyre pontosabbak, de ennek ára lehet: növelik az entrópiát

Először bizonyították be egy kísérletben, hogy nem csak a kvantumvilágban áll összefüggésben az óra pontossága az általa keltett entrópiával.
Techno

Először sikerült képet készíteni egy tünékeny, de annál fontosabb részecskéről

Az atomi és szubatomi szintű megfigyeléseket rendkívül megnehezíti a részecskék gyors mozgása, az excitonokról például 90 éve nem sikerült igazán jó képet készíteni, egészen eddig.
Tudás

Egy mesterséges intelligencia nulláról létrehozza a fizikát, és bizonyíthatja, hogy szimulációban élünk

Zavarba ejtő algoritmussal állt elő Hong Qin fizikus. Az általa betanított gépi intelligencia paradigmaváltó felfedezésekhez vezethet az energiaiparban, sőt, puszta létezése bizonyíthatja, hogy az általunk érzékelt valóság valójában egy szimuláció.
Tudás

A Microsoft kutatói szerint a világegyetem úgy működik, mint egy gépi mesterséges intelligencia

Ez pedig azt is megmagyarázná, miért nem sikerült még kidolgozni egy mindent magában foglaló, egységes fizikai világképet.
Tudás

Lehet, hogy megtalálták a hipotetikus leptokvark részecskét, amely nem a standard modell törvényei szerint viselkedik

A CERN kutatói az eddigieknél erősebb bizonyítékot találtak arra, hogy bizonyos kvarkok nem a világ működését leíró általános elmélet alapján viselkednek. Bár a szakértők óvatosak az eredménnyel kapcsolatban, de lehetséges, hogy a régóta keresett leptokvarkot vagy egy új erőt fedeztek fel.
Techno

Lehetséges működő térhajtóművet építeni egy új tanulmány szerint

A fénysebességnél gyorsabb utazás negatív energia felhasználása nélkül is megvalósítható lehet az einsteini fizikai törvények keretei között.
Tudás

Egy ausztráliai atomreaktorban derülhet ki, hogy tud-e több irányba is telni az idő

Bár az idő múlása a mi szempontunkból teljesen lineárisnak tűnik, a tudósok régóta feltételezik, hogy az idő nem csak egy irányba tud folyni. Az elméletet hamarosan Ausztrália egyetlen működő atomreaktorában fogják igazolni - vagy cáfolni.
Bolygó

Mágnesességgel a kígyóméreg ellen

A kígyókat ugyanúgy fenyegetheti a saját mérgük, mint prédáikat, ám néhány faj cseles védekezést fejlesztett, és egy új kutatás azt is kiderítette, hogy hogyan csinálják.
Űr

A tudósoknak először sikerült megfejteni a Napban zajló magfúziót

A Borexino detektor az Apennine-hegység szívében található és fényvillanásként érzékeli a neutrínókat, amikor azok 300 tonnás ultratiszta szerves szcintillátorában elektronokkal ütköznek. Már éppen szétszerelték volna, mikor segítségével ez az új áttörés megszületett.
Tudás

A Higgs Bozon hozhatja el az új fizikát, a standard modell utódját

A Higgs-bozon 2012-es megtalálása nem csupán a standard modell utolsó részecskéjének felfedezését jelentette. Bebizonyította, hogy az Univerzumban létezik egy háttér-energiamező, ami igazolta azt az elképzelést, hogy az összes tömeggel rendelkező alapvető részecske onnan szerzi meg a tömegét.
Techno

Sikerült előállítani egy szobahőmérsékleten működő szupravezetőt

Bár még vannak leküzdendő akadályok, az új fejlesztés praktikusan azt jelenti, hogy a berendezésben energiaveszteség nélkül folyhat az áram.
Tudás

Lehetséges, hogy megtalálták a részecskét, ami választ adhat a sötét anyag mibenlétére

A részecskefizika már 1977-ben megjósolta az axion létezését, most pedig lehet, hogy egy olasz laboratórium kutatói meg is találták.
Tudás

Egyetemi hallgató fejtette meg a száz éves talányát a fizikának

A fizika egy évszázada adós annak magyarázatával, hogy ha nagyon vékony csőbe folyadékot töltünk, akkor a folyadék belsejében a buborék miért szorul be. Egy svájci egyetemi hallgató most megválaszolta ezt.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.