A Glasgow-i Egyetem kutatói olyan technológiát dolgoztak ki, amely érintéssel is érzékelhetővé teszi a hologramokat vagy más, volumetrikus (térfogati) kijelző segítségével megjelenített képeket, a módszert pedig aerohaptikus technológiának keresztelték el. A megoldás tulajdonképpen nem teljesen újdonság, az elmúlt években már történtek a laboratóriumokban, amelyek során hasonló módon próbálták meg élethűbbé és interaktívabbá tenni a hologramokat, az egyetem vizsgálatai során most ezt a módszert fejlesztették tovább légfúvással és gesztusfelismerő technológiával kiegészítve.

Ahogy a kutatók tanulmányukban írják, a térben megjelenített felvételeknek és a haptikus (tapintási) visszajelzésnek is megvan az a hátránya, hogy létrehozásuk viselhető eszközök használatát igényli, ez pedig nehézkessé és kényelmetlenné teheti az alkalmazásukat. Pedig egyre több jel utal arra, hogy az elkövetkező időkben a hologram és más megjelenítő eszközök képeivel való együttműködés közben sokkal közvetlenebb élményekre lehetőséget adó úgynevezett immerzív technológiai megoldások nagyobb szerepet kapnak majd akár a munkavégzés, akár a kikapcsolódás területén. A valósághű élményt a kiegészítők nélküli módszerek még inkább fokozzák, viszont egyelőre még a vizuális megjelenítés sem működik tökéletesen, a többi érzékszervvel történő érzékelés pedig még több korlátba ütközik.

A tapintás élményének megvalósítása a levegő mozgásának módosításával történik: a kompresszorból a fúvókákon át érkező légáramlatot a rendszer gesztusfelismeréssel irányítja a megfelelő helyre, amikor a felhasználó keze közelít a kivetített képhez. A három különböző beállítási mód más-más hatást gyakorol a felhasználóra: lehet választani az egyenletes nyomású, a kéz bizonyos pontjaira fókuszáló és a dinamikus visszajelzés között.

• Az első módszer, értelemszerűen, állandó jelleggel érzékelhető és változatlan szinten működő nyomást biztosít, ennek megvalósításához a fúvókákból a légáram a kéz távolodásával összhangban egyre nagyobb erővel távozik.
• A második változat több variációra ad lehetőséget, mivel a kéz hat különböző pontjára irányítja a levegőt: az öt ujjbegyre és a tenyérre, így a vizuális megjelenítéssel összefüggő érzékelést eredményez, amit az algoritmus szabályoz a háttérben.
• A harmadik, dinamikus mód, a szerzők elmondása szerint paradigmaváltást hozhat a hologram-ember együttműködésben, mivel ezzel a kép tapintásának érzete valós időben, az adott helyzethez igazodva módosul, ha például egy szituációban a valódi tárgy által gyakorolt nyomás megváltozna, akkor a kivetített képhez tartozó haptikus érzékelés is ennek megfelelően változik.

Így lehet szabályozni az interakció minőségét és sokkal élethűbbé lehet tenni az élményt.

Ezt a kutatók egy kosárlabda szimulációjával mutatták be: dinamikus módban a labda pattogtatását is valóságosnak érzi az ember, mert a tárgy erejét és formájának arányait is kiszámítja az algoritmus és közvetíti a rendszer.

A légáram használta jóval olcsóbbá és elérhetőbbé teszi a technológiát a szintén viselhető eszközök nélkül működő, de bonyolultabb ultrahangos berendezéseknél, a későbbiekben pedig további funkciókat is lehet adni a meglevők mellé: a levegő hőmérsékletének módosítása a megjelenített tárgyak és élőlények hőmérsékletét utánozhatja, vagy akár egy külön eszközzel az illatok érzékelése is plusz minőséget adhat az interakciónak. A fejlesztők elképzelése szerint új típusú orvosi alkalmazások vagy videókonferencia szolgáltatások is megjelenhetnek majd a technikának köszönhetően, az online értekezletek például egészen más színben tűnhetnek majd fel, ha tapintható, sőt, akár emberi testhőmérsékletű hologramok részvételével zajlanak majd.

A prototípust a kutatók egyelőre csak egy pszeudo-hologramon próbálták ki és saját bevallásuk szerint még sok finomítást igényel a teljes értékű rendszer kifejlesztése, ami elég jól működik ahhoz, hogy felvegye a versenyt a haptikus kesztyűkkel és más high-tech kiegészítőkkel, de mivel a hologramos/térbeli megjelenítés mindennapos használata is még a jövő ígérete (kivéve néhány kivételt, például a hologramok használatát a bankkártyákon vagy, jóval látványosabb kivitelben, a Portl fülkéjét, amelyet már szolgálatába állítottak a Közép-Floridai Egyetemen), ezért lehet, hogy a szélesebb közönség számára már a tapintható hologramok érzete lesz megszokott, mikor a technológia meghonosodik a hétköznapokban.

(Fotó: Getty Images/Henrik Sorensen)

További cikkek a témában:

A PORTL nevű holografikus fülke képes olyan élethűen megjeleníteni az embereket, mintha tényleg ott lennének Nem csak az élőket, de az elhunytakat is - legalábbis ezt ígérik a fejlesztői.
Holográfia vs optikai csapdás kijelző - térbeli kijelzők jönnek egy messzi-messzi galaxisból A Gábor Dénes által feltalált hologram technológiájának hétköznapi alkalmazása a kijelzőkben még akadályokba ütközik, de készül egy új típusú, kisebb számítási kapacitást igénylő kijelző típus: az optikai csapdát használó képmegjelenítés.
A Microsoft szerint a testünk helyett a hologramjaink fognak visszatérni az irodába A cég az idén online megrendezett Ignite konferenciáján mutatta be a Mesht, egy olyan kevert valóság platformot, amely lehetővé teszi, hogy hologramként bárhol jelen lehessünk és együtt dolgozhassunk másokkal.