Tényleg erőszakosabb hely lett a világ? Így látják a matematikusok

2020 / 07 / 04 / Perei Dóra
Tényleg erőszakosabb hely lett a világ? Így látják a matematikusok
A közelmúltban készült kutatás végre rávilágít egy régóta húzódó vitára arról, hogy csökkentek-e a fegyveres konfliktusok miatti halálesetek a második világháború befejezése óta. A statisztikai elemzést egészen a napoleoni háborúkig visszamenő halálozási adatokból készítették el a York Egyetem munkatársai.

Csökkenő tendencia

A csoport egy úgynevezett „változáspont” elemzést készített a háborús halálozásokról készült, nyilvánosan hozzáférhető adatokról, és megállapította, hogy annak ellenére, hogy a huszadik század első felét rendkívüli erőszak jellemezte, a világ nyugodtabb hellyé vált az elmúlt harminc évben.A kutatók algoritmusa úgy lett felépítve, hogy felismerje a háborús konfliktusok azon pontjait, amikor érzékelhető fordulat állt be a csaták kimenetelében. Eredményeik azt sugallják, hogy az 1910-1950 közötti vérontásnak volt egyértelmű kezdete és vége, az 1990-es évek elejétől kezdve pedig a világ hirtelen elmozdult a béke magasabb szintje felé.

Adatközpontú megközelítés

"A kérdés, miszerint napjainkra vajon kevésbé, vagy inkább sokkal veszélyesebb a világ, mint hajdanán, hosszú ideje vitatéma a történészek között."-idézi az egyetem sajtóközleménye a tanulmány társszerzőjét, Niall MacKay professzort, a Yorki Egyetem Matematikai Tanszékéről. Hozzátette: tanulmányukban kizárólag az árulkodó adatok szemszögéből próbálják megválaszolni a kérdést.

"A pozitív változásból, amit az analízis kimutatott az elmúlt harminc év lenyomata alapján arra következtethetünk, hogy a béke az ENSZ-nek és a hasonló szervezeteknek köszönhetően maradhatott fenn.-magyarázza Mackay.

A "változáspont" technika

Az eljárást eredetileg a Lancaster Egyetem kutatói fejlesztették ki, ami a fent említetteken kívül az 1830-as évek egy másik fordulópontjára is felhívta a York Egyetem csapatának figyelmét. Bár a történelmi okok egyelőre nem tisztázottak, de valószínűleg a tizenkilencedik században bekövetkezett hirtelen népességrobbanás is közrejátszott a fegyveres összetűzések visszaszorulásában. A kutatócsoport ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az általuk használt, a Correlates of War Projectből és az Essexi Egyetemen dolgozó Regius professzortól származó halálesetek adatkészletei nem tökéletesek. A hibák egyike például az, hogy az adatelemzés kizárólag Európára korlátozódott.

"Noha megvannak a maga hiányosságai, elemzéseink mégis jó kiindulópontul szolgálhatnak jövőbeli politikai, illetve történelmi empirikus vizsgálatokhoz."-jegyzi meg Brennen Fagan, a York-i Egyetem Matematikai Tanszékének doktorandusza, a tanulmány vezető szerzője.

Dr. Steven Pinker, a Harvard Egyetem kognitív pszichológiával foglalkozó professzora, aki nem vett részt a jelen kutatásban, ellenben már számos alkalommal vizsgálta az erőszaktevésben felbukkanó trendeket a második világháború óta, gratulált a York Egyetem kutatóinak, és megjegyezte, hogy ő már régóta várt egy hasonló részletes adatelemzésre.

(Fotó: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.