Arról ugyanis egy percig sem volt szó, hogy az USA „fekete öltönyösei” nyilvánosság előtt bevallják, hogy „gyerekek, már az ókori Egyiptom óta tartjuk a kapcsolatot az idegenekkel, és Dänikennek mindenben igaza volt”. Ahogy olyan konklúziót is hiába való volt várni, hogy kimondják: a begyűjtött adatok alapján idegen civilizáció űrhajói/repülő eszközei találkoztak többször is az Egyesült Államok pilótáival – ezek helyett pontosan azt tartalmazza a mostani, egyébként címével is árulkodó, Az UAP-okkal kapcsolatos előzetes felmérés, amit ennek feladataként korábban kijelöltek. Tehát egyrészt megkezdődik az ezekkel a jelenségekkel kapcsolatos adathalom kiértékelése, illetve az anyagot összeállító, az USA védelmi minisztériuma alá tartozó Unidentified Aerial Phenomena Task Force (UAPTF) kijelöli a csapásirányt, vagyis a következő lépéseket.

Kérem, adja meg az adatait!

A földönkívüliek már csak azért sem voltak jelen anyag főszereplői, mert a jelentés egy pillanatig sem erre a szálra koncentrált, hanem annak megállapítása volt a feladata, hogy az az óriási halmaz, amit UAP-ként, tehát azonosítatlan légi jelenségként foglalunk össze, veszélyt jelent-e az Egyesült Államokra. Ennek megfelelően az anyag a törvényhozók számára próbálja karakterizálni az UAP-ok jelentette esetleges fenyegetést, miközben kidolgozza azokat a protokollokat, azonosítja a technológiákat, illetve javaslatot tesz a kormányzati személyek olyan képzésére, melyek segítségével több és megfelelőbb adat gyűjthető majd be a jövőben. Magyarán az UAPTF a mostani jelentéssel lényegében rendet vág az UAP-ként emlegetett dzsungelben – és egyrészt azonosítja a fenyegetés pontos természetét, másrészt kategorizálja ezeket a jelenségeket, harmadrészt (és talán ez a beszámoló gyakorlati szempontból vett legfontosabb része) elkezdi kidolgozni az adatgyűjtést, valamint ennek feldolgozását a jövőben.

Amikor az adatokkal kapcsolatos pontot emeltük ki, azt épp azért tettük, mert a mostani anyag bevallottan azért sem tud megnyugtató konklúziót mondani, mert az összeállítóinak nem állt a rendelkezésére elegendő, megbízható adat. A mostani beszámoló főleg – az előzetes szivárgásnak megfelelően – a Haditengerészet által rögzített eseteken alapul a 2004 novembere és a 2021 márciusa közötti időszakban (a beérkező adatok kiértékelése egyébként folyamatos, tehát nem állt le a mostani jelentés elkészültével). Ráadásul a legtöbb adat az utóbbi két évből származik, mivel azt az adatgyűjtési protokollt, ami alapján megfelelő anyag született a nyomozáshoz, 2019 márciusában dolgozták ki, és ezt a légierő 2020 novembere óta használja a jelentéseihez – ráadásul ezt a protokollt is csak az Egyesült Államok kormányzati szervei alkalmazzák egyelőre. Vagyis az ennél korábbi, valamint az egyéb, nem kormányzati szervektől származó forrásból származó adat inkonzisztens, ami az analízist is nehezítette.

Vegyük komolyan!

A jelentés arra is kitér, hogy az UAPTF-hoz rendszeresen futottak be egyéb észlelésekről is anekdotikus beszámolók, de ezeket a megfigyelők sosem jelentették sem a formális csatornákon, sem pedig egyéb módokon. Ennek lehetséges oka, és az adatgyűjtés egy komoly akadálya mindaz a szociokulturális stigma, amely az UAP-észleléssel kapcsolatos. Mind a repülőszemélyzet, mind a hadsereg vagy a hírszerzés tagjai arról számoltak be, hogy ha ilyen incidens történt velük, és erről beszámoltak, akkor többen is becsmérelték őket. Habár ez a hozzáállás több magas rangú tiszt és befolyásos tudós kiállása után változni kezdett, azért nem kizárt, hogy sokan egyszerűen azért maradnak némák, mert féltik a jó hírüket.

Ha pedig van a mostani jelentésnek lélektani középpontja, az éppen ez: ezeket az emberek nem szabadna elhallgattatni, mert az épp a mostani kutatást lehetetleníti el. Tehát amikor például a fenti videóban a tisztek beszámolnak egy-egy észlelésről, akkor nem biztos, hogy szerencsés arról faggatni ezeket az embereket, hogy szerintük az „idegenek” mit akarnak, miért jöttek a Földre stb. Márcsak azért sem, mert rendszerint nem ezek az emberek hozzák elő a földönkívülieket, ők csak beszámolnak valamiről, amit átéltek. Ráadásul talán méltán feltételezhetjük, hogy az USA méregdrága harci eszközeit nem holdkórosokra bízzák. Ezért is fontos, hogy egyre többen, egyre nyíltabban állnak ki ezen jelenségek komolyan vehető kutatása mellett – mint például legutóbb a NASA feje.

"Nem tudjuk, földönkívüliek-e. Nem tudjuk, ellenség-e " – nyilatkozta a NASA vezetője az azonosítatlan repülő tárgyakról Június 25-én lát nyilvánosságot az azonosítatlan repülő tárgyak észleléseit bemutató és elemző dokumentum, a NASA-nál pedig felhorgadt az érdeklődés ezen jelenségek irányába.

Fontos tisztázni azonban, hogy senki sem amellett kardoskodik, hogy idegenek látogatják a bolygót, hanem hogy az UAP-kérdéskör igenis magyarázatra szorul, és ennek a magyarázatnak tudományos igénnyel kell megszületnie.

Észlelések

Ami magukat az észleléseket illeti: 144 beszámolót rögzítettek különböző kormányzati forrásokból, és ezek közül 80 esetben több érzékelővel is megfigyelték a jelenséget. Az UAPTF hosszas mérlegelést követően azokra a beszámolókra koncentrált, amelyeket a légi személyzet gyűjtött be megbízhatónak vélt rendszerek segítségével – és mint arról szó volt, ezek oroszlánrésze tehát az elmúlt két évből származik a már ismertetett okok miatt. Egyetlen esetben egyébként sikerült elég biztosan beazonosítani az UAP-ot, ekkor egy hatalmas, felfújt ballonról volt szó.

A legtöbb észlelés egyébként az USA kiképzési és tesztelési területei körül történt, de arra a jelentés is kitér, hogy ennek praktikus okai lehetnek – ezeken a területeken működik a legtöbb modern érzékelőrendszer, és ezeket a helyeket folyamatosan aktívan figyelik is. Ha pedig már az érzékelőknél tartunk, a jelentés arra is kitér, hogy a katonai eszközökön az érzékelők rendszerint egy bizonyos célt szolgálnak, ezért nem biztos, hogy ezek a legmegfelelőbbek az UAP-ok beazonosítására. Az optikai szenzorok a jelenség relatív méretéről, alakjáról és felépítéséről tudnak többet elárulni, míg a rádiófrekvenciás érzékelők a sebesség- és a távolság pontos meghatározásában segíthetnek. A legtöbb UAP valószínűleg fizikai tárgy lehet, mivel ezeket több érzékelő is rögzítette (radar, infravörös érzékelő, fegyverkereső rendszerek, vizuális megfigyelés).

Az UAPTF feltevése szerint az UAP mögött többféle jelenség is lehet, ezeket öt kategóriába sorolták:

• Különböző tömörülések a levegőben: Lehetnek madarak, ballonok, drónok, vagy bármiféle repülő hulladék – habár ezek nem olyan izgalmasak, mint mondjuk a földönkívüliek, de veszélyt jelentenek, mivel „piszkolják” a megfigyelőrendszereket, és nehezítik a tényleges célpontok, így ellenséges gépek kiszűrését.
• Természetes légköri jelenség: Jégkristályok, pára és hőingadozások dúsítják ezt a szintén prózai kategóriát, amely azonban látszódhat a radaron és az infravörös érzékelőrendszereken is.
• A kormány vagy a magánszféra fejlesztései: Nem kizárt, hogy az UAP-ok egy része titkosított kormányprogram lehet – ezt azonban nem sikerült egyetlen konkrét észlelés kapcsán sem megállapítani.
• Idegen országok ellenséges rendszerei: Az UAP-ok egy része mögött állhatnak az oroszok, Kína, esetleg valamilyen nem kormányzati szerv is.
• Bármi más: Az „Other” kategória nyilvánvalóan a legérdekesebb, ide kerülnek azok a jelenségek, melyek tisztázásához további vizsgálatokra, tudományos ismeretekre lesz szükség.

Az UAPTF elismeri ugyanakkor, hogy az egyetlen, már említett ballonon kívül nem sikerült az észleléseket pontosan beazonosítani, illetve valamely fenti kategóriába egyértelműen besorolni.

18-ról 21

21 jelentés született viszont 18 olyan incidensről, amely esetén az UAP fejlett technológiára utaló jeleket mutatott – ami alatt a repülési karakterisztikát és a mozgásmintákat kell érteni. Néhány ilyen eszköz mozdulatlan maradt ellenszélben, vagy a széllel szemben mozgott, véletlenszerű manővereket hajtott végre, illetve figyelemre méltó sebességgel haladt, miközben nem sikerült ezeken semmiféle hajtóművet beazonosítani. Az esetek egy kis részben az amerikai vadászgépek rádiófrekvenciás energiát is érzékeltek az UAP észlelésekor. Ezen jelenségek tisztázására szigorú analízisre lesz szükség, amit több szakértői csoportnak kell elvégeznie, az UAPTF vizsgálja további azt is, hogy ezek nem valamiféle technológiai áttörést demonstráló eszközhöz köthetőek-e. Vagyis a sokakat értelemszerűen érdeklő, fejlett technológiát sejtető UAP-okról van itt szó. Hangsúlyozandó az is, hogy az UAPTF további vizsgálódásának a fókuszában épp az UAP-ok ezen „típusai” állnak majd.

Nem veszélyes?

Az anyag egyik végkicsengése, hogy leírja, hogy jelen ismereteink szerint az UAP jelenthet-e fenyegetést, és ha igen, akkor milyen módon. Az UAPTF nem arról ír, hogy a jönnek az idegenek, felperzselik a bolygót (ezt amúgy megtesszük épp mi magunk is), hanem ennél praktikusabb veszélyforrásokat határoznak meg: egyrészt veszélyeztethetik a légi közlekedést, másrészt az sem túl jó hír Amerikának, ha egy ellenséges ország figyeli meg a katonai tevékenységüket. Mindennek a komolyságát szemléltetendő, az UAPTF 11 olyan beszámolóval rendelkezik, melyben a pilóták arról számoltak be, hogy majdnem ütköztek egy UAP-pal. Az ellenséges országok esetleges katonai programjait és tevékenységét ezen jelenségekkel kapcsolatban viszont a rendelkezésre álló adatok alapján nem sikerült egyértelműsíteni.

Ringbe száll a mesterséges intelligencia

Mint látható, az adatgyűjtés szempontjából már a közelmúltban is jelentős előrelépés történt, a cél azonban a beérkező információk szélesítése, valamint ezek mind hatékonyabb feldolgozása. Minél több az adat, annál könnyebb lesz mintázatokat felismerni, aminek érdekében az elemzéshez mesterséges intelligenciát is bevetnének. Az MI segítségével például sokkal gyorsabban felismerhető lenne, ha egy UAP mögött valami szokványosabb jelenség, ballonok vagy állatok állnak, sőt ezekből a mintázatokból a korábbi incidensek egy része is beazonosíthatóvá válhatna akár. Az adatbegyűjtésre pedig az UAPTF elkezdett kidolgozni egy ügynökségek és kormányszervek közötti munkafolyamatot. Jelenleg ugyanis (erről már szintén beszéltünk) a legtöbb beszámoló a haditengerészettől származik, a cél pedig, hogy a standardizált jelentések segítségével ebbe a többi kormányszerv is bekapcsolódhasson. Az UAPTF jelenleg is együtt dolgozik az USA Légierejével (USAF), illetve az Egyesült Államok Légügyi Hatóságától (FAA) is elkezdtek befutni az adatok. Az FAA különösen fontos, mivel az ő rendszereik folyamatosan kutatják és rögzítik a különböző anomáliákat a levegőben.

Feladat még az UAP nagyobb számú felbukkanásainak a meghatározása az ország azon területein, ahol a hadsereg (és a megfigyelőberendezései) nincsenek jelen. Ennek egyik módja esetleg szintén a mesterséges intelligencia lehetne, amely a radarrendszerek által régebben rögzített és tárolt adatrengeteget fésülné át.

(A Cikkhez használt kép csak illusztráció, forrása: Flickr/Rafel)

További cikkek a témában:

Titokzatos repülő eszközök rajai vették üldözőbe az USA romboló hajóit több napon át 2019-ben több hadihajó környékén is gyanúsan viselkedő repülőeszközöket figyeltek meg, melyeknek az eredetét az ismereteink szerint egyelőre nem sikerült tisztázni.

Az USA Szenátusa nyilvánosságra hozná az összes UFO-észlelésekkel kapcsolatos dokumentumot Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának Hírszerzési Bizottsága azt szeretné, ha napvilágra kerülne minden olyan anyag, amit a Pentagon vagy a különböző titkosszolgálatok gyűjtöttek össze az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatban.

Újraindíthatja az UFO-k utáni kutatást a Pentagon egy munkacsoporttal A Pentagon új munkacsoportot hozott létre az USA katonai repülőgépei által megfigyelt UFO-k kivizsgálására, két védelmi tisztviselő nyilatkozata szerint. Az UFO ügyben megszólaló kormányzati nyilatkozók óvatosak, de határozottan úgy vélik, hacsak Kína vagy Oroszország nem hajtott végre óriási technológiai ugrást, akkor nem vagyunk egyedül.