"A robotok valóban arra hivatottak, hogy átvegyék az irányítást az éttermi konyhákban?" Tette fel a kérdést négy éve az Eater magazin. Akkoriban az egyik megkérdezett szakértő Siddhartha Srinivasa, a Carnegie Mellon Egyetem Robotikai Intézetének professzora, jelenleg az Amazon robotikai és mesterséges intelligencia-igazgatója az mondta, hogy ő személy szerint azt szeretné, ha a robotok "nem lennének szexik". Ezt úgy értette, hogy a megnyerő kinézetük helyett inkább arra törekszik, hogy ne kelljen feleslegesen sokat agyalni azon, hogy rájuk lehet bízni például a mosogatást, mert tudjuk, hogy úgyis kifogástalanul elvégzik dolgukat. Vajon sikerült ezt megvalósítani az elmúlt négy évben vagy a robotok még mindig 'túl szexik'? És hogyan változtatta meg mindezt a koronavírus-járvány?

Kínában épül a tökéletes okosváros, ami mindent tud a lakóiról A Terminus AI Cityben robotok lesik a lakók minden kívánságát, a helyiségek pedig arra is képesek, hogy az eseménynek megfelelően átrendezzék magukat. A város egy igazi, digitális utópia, persze csak azoknak, akik nem bánják, ha a mesterséges intelligencia minden egyes mozdulatukat nyomon követi.

A Covid-effektus

A pandémiának kétségkívül hatalmas gazdasági hatása volt az egész világon, sok vállalat egyik problémája például az volt, hogy üzleti tevékenységét továbbra is fenntarthassa anélkül, hogy alkalmazottait kitenné a fertőzés veszélyének. Számos szervezet ezért arra törekszik, hogy rövid távon működőképes maradjon azáltal, hogy automatizálja az egyébként ember által végzett feladatokat. A Digital Trends szerint a világjárvány kezdete óta jelentősen megnőtt az automatizálási erőfeszítések a feldolgozóiparban, a húscsomagolásban, az élelmiszerboltokban és másutt is. Egy júniusi felmérésben vállalati gazdasági igazgatók

negyvennégy százaléka azt mondta, hogy fontolóra veszik az automatizálását mintegy válaszképpen a koronavírus által generált helyzetre.

David Autor, az MIT közgazdásza a gazdasági válságot és a Covid-19-járványt „automatizálásra kényszerítő eseményként” jellemezte. Hozzátette viszont, hogy bár a Covid-19 egyfajta zavart idézett elő, amely ugyan - egyrészt a munkaerőhiány miatt - kikényszerítette az automatizálást a különféle ágazatokban és a tevékenységekben, a kereslet nem csökkent. Kivéve talán a vendéglátásban, ahol a kereslet gyakorlatilag eltűnt, de a mezőgazdaságban és az elosztásban továbbra is jelen van. Ez utóbbit az e-kereskedelem gyors növekedése megváltoztatja, méghozzá hatékonyabb és automatizált raktárakkal, amelyek jobb szolgáltatást képesek nyújtani.

Kína az élen

Kína jelenleg egyedülálló helyzetben van a világ automatizálási gazdaságának vezetésével. Bár az ország hatalmas munkaerővel büszkélkedhet, a munkaerő költségek az elmúlt húsz évben tízszeresére nőttek. A világ vezető termelőjeként Kína erőteljes ösztönzéssel rendelkezik gyártási ágazatának automatizálására, mivel szilárd vezető szerepet tölt be a kiváló minőségű termékek terén.

Az ország emellett jelenleg az ipari robotika legnagyobb és leggyorsabban növekvő piaca a világon,

huszonegy százalékos növekedéssel, ami 2019-ben 5,4 milliárd dollárt, a globális értékesítés egyharmadát jelentette. Ennek eredményeként a kínai vállalatok jelentős előnyt élveznek a piac egyéb szereplőivel való együttműködés szempontjából. Az ázsiai dominancia mögött nyilvánvaló okok húzódnak: a lakosságnak egyre nagyobb szüksége van a technológiai adaptálódásra, mivel nagy százaléka hamarosan nyugdíjas korú lesz, a megfelelő utánpótlás hiánya pedig egyre sürgetőbbé teszi az automatizálás bevezetését. Kína jóval megelőzi a többi országot az éttermi automatizálás terén is. Amint arról a Bloomberg beszámolt, 2020 elején az UBS Group AG több mint tizenháromezer fogyasztót kérdeztek különböző országokban, és megállapították, hogy a kínaiak hatvannégy százaléka hetente legalább egyszer rendelt ételt telefonján keresztül, míg az Egyesült Államokban ez csupán tizenhét százalék . Amint a digitális megrendelések egyre nagyobb teret hódítanak, valószínűleg a robotpincérek és a szakácsok térhódítása is hamarosan megtörténik. Plusz nagy szemléletbeli különbség, hogy amíg a nyugati társadalmak bizalmatlanok a gépekkel szemben, a keletiekre ez nem jellemző.

Robotforradalom

A világjárvány tökéletes 'ürügy' lehetett arra, hogy a robotok több területen helyettesítsenek bennünket, ám az ötlet körüli felhajtás ellenére a robotok többnyire csalódást okoztak a járvány idején. A barcelonai Pompeu Fabra Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint valamivel több mint hatvanhat különféle „szociális” robotot próbáltak ki kórházakban, egészségügyi központokban, repülőtereken, irodaházakban, valamint más nyilvános és magánterekben válaszul a járványra. Felmérésük során százkilencvenöt robotot vizsgálták harmincöt országban, beleértve Kínát, az Egyesült Államokat, Thaiföldet és Hongkongot. Ennek alapján megállapították, hogy már amennyiben „robotforradalom” alatt olyan mozgalmat értünk, amelyben az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia alkalmazása egyre gyakoribb a különböző iparágakban,

ami paradigmaváltást hoz a késztermékek előállításában, fogyasztásában és forgalmazásában, akkor ez még nem történt meg.

Létezik viszont egy árnyaltabb válasz is: forradalom helyett elemi robot evolúciót láthatunk. Ez egy olyan trend, amely valószínűleg felgyorsul a következő öt évben, különösen akkor, ha az 5G a középpontba kerül, és a robotika, mint iparág teljesen függetlenedik más iparágaktól, és önállóan fejlődik tovább.

Automatizálási szorongás

Nyilván erre mindenkinek megvan a maga válasza, de vajon miért nem fogadjuk tárt karokkal a régóta ígért roboturalmat? Lehet, hogy azért, mert a mesterséges intelligencia terén elért haladás és az ipari robotok fokozottabb elterjedése ellenére a fogyasztóknak szánt robotok közel sem olyan elterjedtek, mint ahogy évtizedekkel ezelőtt megjósoltuk? Jó kérdés. Az viszont bizonyos, hogy

az emberek bonyolult kapcsolatban állnak a robotokkal, mert egyszerre éreznek irántuk csodálatot, félelmet, elutasítást, sőt bojkottálni is készek azokat.

A Walmart például emiatt felmondta szerződését a Bossa Novával, és kivonta annak ezer robotját az üzleteiből, mert a társaság aggódott amiatt, hogy a vásárlók hogyan reagálnak a folyosón bóklászó hatméteres robotok láttán. De így vajon teljesül-e a Világgazdasági Fórum jóslata, miszerint az emberi feladatok majdnem felét 2025-re már gépekkel végeztetjük? A jelenlegi ütemben ez valószínűtlennek tűnik, még a világjárvány által okozott lendületes automatizálás mellett is. A robotika ugyanakkor továbbra fejlődik, és ezzel több emberi munkát is átvesz, de nem valószínű, hogy elérünk egy olyan drámai pontot, amelyet „forradalomnak” lehetne nevezni. Ehelyett a robotok evolúciója is valószínűleg úgy fog megtörténni, ahogyan a legtöbb társadalmi változás végbement: fokozatosan és idővel, az emberek pedig majd megtanulnak alkalmazkodni fizikailag, illetve pszichésen is a kialakuló helyzethez.

További cikkek a Rakétán:

RoboGrammar: A robotokat tervező mesterséges intelligencia

Így festhet a világ 2050-ben

Mi a válasz az idős emberek elmagányosodására? A szexrobot

(Fotó: TechCrunch, Pixabay)