A történet szerint a feltaláló büszkén bemutatta a találmányából készült csészét Tiberiusnak, aki azt a kőpadlóhoz vágta. A csésze nem robbant szilánkokra, mindössze behorpadt, a mester pedig fogta a csészét, és ott helyben kikalapálta. A császár ezt követően megkérdezte a feltalálót, hogy más is ismeri-e a csodálatos anyag titkát. A mester nemmel felelt, mire a császár kivégeztette őt, a mendemonda szerint azért, nehogy ez a csodás anyag feleslegessé tegye az arany- és az ezüstedényeket, és így rontsa ezek értékét.

Ugorjunk az időben közel 2000 évet, és a törhetetlen üveg, vagy valami ahhoz nagyon hasonló ismét az emberiség találmányait gyarapíthatja, és ezt az üveget ráadásul a kagylók páncélja inspirálta. A McGill Egyetem kutatói ugyanis az anyatermészetet hívták segítségül, amikor olyan anyagot kerestek, amely átlátszó, erős és kemény méghozzá egyszerre, vagyis egyik tulajdonság sem kerül előtérbe a másik kárára – ahogy ez eddig egyébként a törhetetlen üvegek esetén történt. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az új üveget rendkívül olcsón lehet előállítani.

Eddig az üveget edzették vagy laminálták megerősítés céljából, de ezek egyrészt költséges eljárások, másrészt addig működnek, amíg az üveg meg nem sérül. A szóban forgó anyag ehhez képest tehát olcsó, kompromisszummentes megoldás, amely a hagyományos üvegnél háromszor erősebb, és ötször annyira törésálló. A mostani találmányban (amely remélhetőleg nem vonja maga után egy római császár haragját) nem is a felhasznált anyagok jelentik az újdonságot, hanem ezeknek az összetétele.

Az anyagok ugyanis ismerősek: üveg és akril, ám ezek elrendezését – ahogy arról már szó volt – a gyöngyház inspirálta. A gyöngyház ugyanis egyszerre rigid, mint a merev anyagok, de tartós, mint a puhább anyagok. A kagylóhéj titka, hogy a merev, krétaszerű anyagdarabokat fehérje rétegek tagolják – ez utóbbiak pedig rugalmasak – az így kialakult struktúra pedig 3000-szer erősebb, mint önmagukban lennének ezek az építőanyagok.

A kutatók tehát fogták, és lemásolták ezt az elrendezést: a krétaszerű anyag helyére került az üveg, míg a rugalmas fehérje helyére az akril. Miután pedig "állítottak" az akril törésmutatóján, a végeredmény egy teljesen átlátszó, törhetetlen anyag lett. Az új „üvegnek” az előállítása ráadásul egyszerű és költséghatékony. A következő lépésben a kutatók megpróbálják a találmányt okos-technológiával ötvözni, tehát hogy az anyag irányítható mód változtassa meg bizonyos tulajdonságait, úgymint a színét vagy a vezetőképességét.

(Borítókép: Flickr/lagalag15)

További cikkek a témában:

Átlátszó fa helyettesítheti az üveget az építőiparban Egy ideje folynak már a kísérletek egy átlátszó, fényáteresztő anyag létrehozására fából. Ha sikerülne ilyen feldolgozott faterméket létrehozni akkor akár ablaküveg helyett is gyárthatnának belőle nyílászárókat.

Rohamosan fogy a homok a világban, a britek így orvosolnák a problémát Az emberiség évente negyven-ötven milliárd tonna homokot felhasznál, a szakemberek egy olyan anyagban látják a megoldást, ami jelenleg inkább problémát okoz a Földnek, mint hasznot.  

Három év múlva jöhetnek a visszaváltható italcsomagolások A kormány által a Parlamentnek benyújtott, november 24-i törvényjavaslat alapján 2023. július 1-től tennék kötelezővé Magyarországon az italcsomagok visszaváltását.