A legújabb kutatások szerint mintegy 14 millió évvel ezelőtt a Földet és az egész Naprendszert is elnyelte a Radcliffe-hullámnak nevezett gigantikus képződmény, amely körülbelül 9000 fényév hosszan húzódik, tele gázzal, porral és fiatal, formálódó csillagokkal.
Korábban az asztrofizikusok úgy vélték, hogy a bolygónk nagyjából 13 millió évvel ezelőtt keresztezhette ezt a hatalmas hullámot, ami Catherine Zucker, a Harvard Egyetem asztrofizikusa szerint egy igazi „szupernóva-kitörési fesztivált” idézett elő. Efrem Maconi, a Bécsi Egyetem kutatójának új vizsgálatai azonban azt mutatják, hogy az esemény még jelentősebb volt, és nemcsak a Földet, hanem az egész Naprendszert érintette – számol be róla a New Scientist.
Az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének adatait felhasználva Maconi csapata megvizsgálta a Radcliffe-hullámban újonnan képződött csillagok és a környező gázfelhők elhelyezkedését, majd ezt összevetették Naprendszerünk számított űrbéli pályájával. Az elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap és a Radcliffe-hullám nagyjából 12-15 millió évvel ezelőtt került egymáshoz közeli helyzetbe, és a Naprendszer ténylegesen keresztül is haladt a hullámon, körülbelül 14 millió évvel ezelőtt.
Maconi rámutatott, hogy ez a jelenség a Földről látható égbolt látványát is jelentősen megváltoztathatta.
„Amikor egy sűrűbb csillagközi régióban haladunk át, a csillagoktól érkező fény tompábbá válik” – magyarázta Maconi.
„Olyan lehetett, mintha egy ködös napot éltünk volna meg.”
Ennek az eseménynek azonban nem csupán az égbolt látványára lehetett hatása. Egyes kutatók szerint a Radcliffe-hullámon való áthaladás szerepet játszhatott a középső miocén korszak jelentős lehűlésében is, amely globális hőmérséklet-csökkenést és tartós jégtakarók kialakulását eredményezte. Ralph Schoenrich, a londoni University College klíma- és fizikaprofesszora azonban továbbra is óvatosságra int. Schoenrich szerint ugyanis a geológiai tényezők jellemzően erősebbek, mint a kozmikus hatások.
„Általános szabály, hogy a geológiai tényezők messze felülmúlják a kozmikus események hatását” – hangsúlyozta Schoenrich. „Ha kontinensek költöznek át vagy az óceáni áramlatok megváltoznak, már önmagában az is komoly klímaváltozáshoz vezethet. Ezért rendkívül szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e bármi további magyarázat.”
(Kép: Pixabay/Nordseher)
