Mint az ESA közleményében olvasható, tizenegy év után először az Űrügynökség asztronautákat toboroz. A mostani újoncok a már meglévő űrhajósokkal fognak együtt dolgozni, miközben Európa az űrkutatás új korszakába lép. A mostani lehetőségtől az ESA valódi generációs változást remél, a kommunikációs kampány pedig jövő héten, február 16-án egy nyilvános sajtóeseménnyel veszi kezdetét. A toborzás maga március 31-én indul. Az ESA közleménye külön buzdítja a nőket, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek, mivel szeretnék kiegyensúlyozni az európai űrhajósok esetén a nemek eloszlását. Jelenleg amúgy az ESA asztronautáit tömörítő szervezetnek, a kölni székhelyű European Astronaut Corps-nak hét aktív tagja van, akik között egyetlen nő akad: az olasz Samantha Cristoforetti.  Korábban pedig összesen két női űrhajós akadt a szervezetben, Marianne Merchez, aki sosem járt végül az űrben, illetve Claudie Haigneré, aki két misszió után elhagyta a szervezetet, hogy Franciországban politikai karrierbe vágjon.

Az ESA egyébként a jelenlegi kiválasztáskor nagyon nagy figyelmet tervez fordítani a diverzitásra. Mint David Parker, az ESA Human and Robotic Exploration részlegének igazgatója fogalmazott: „Nagyon komolyan vesszük, hogy a társadalom minden szeglete képviselve legyen.” Parker elmondása szerint pedig a diverzitás nem csak származásra, korra, háttérre vagy nemi hovatartozásra vonatkozik, de elképzelhető, hogy a fizikai képességekre is. Ezért is indítják el a kiválasztással párhuzamosan a Parastronaut Feasibility Project nevű programot kifejezetten fogyatékkal élő asztronauta aspiránsok részére. Maga a jelentkezés tehát március 31-én indul és május 28-án zárul. Az ESA csak azokat a jelentkezőket fogadja el, akik az űrhivatal hivatalos karrieroldalán adták le a jelentkezésüket a megadott nyolc hétben. (Ez itt lesz lehetséges március 31-gyel kezdődően.) A jelentkezési időszak zárultával hat lépcsős kiválasztási folyamat veszi kezdetét, amely várhatóan 2022 októberében zárul majd le. Pontosabb részletek a jövő heti sajtóeseményen derülnek majd ki.

Érdekes kérdés, hogy a most kiválasztott űrhajósok hol fognak szolgálni. A Nemzetközi Űrállomást elvileg 2030-ig tervezik működtetni, ám mint azt korábban, például a lentebbi cikkünkben megírtuk, az oroszok attól tartanak, hogy az Állomás 2030-ig nem marad működőképes, szerintük 2025-től az ISS különböző alkatrészei hegyomlásszerűen fognak csütörtököt mondani. Ennek megfelelően az ISS orosz részén már az elmúlt időszakban is sorra jelentek meg a problémák.

Elfogyott az orosz űrhajósok elesége a Nemzetközi Űrállomáson Szerencsére kaptak az amerikai társaiktól.

Annyit tudni lehet az ISS-t követő jövőről, hogy a NASA és az ESA hivatalosan is megállapodtak tavaly az Artemis Gateway, egy Hold körül keringő, tervezett űrállomás építéséről és működtetéséről. A megállapodás bejelentésekor pedig kiderült az is, hogy a NASA eltökélte magát amellett, hogy az állomáson az Artemis program keretében nemzetközi csapat dolgozzon (idén egyébként az amerikai szervezet Japánnal is megegyezett). A NASA a Gateway kapcsán azokra kezdeti, kiemelt fontosságú elemekre fókuszál jelenleg, melyek a 2024-es Holdra szálláshoz szükségesek. Vagyis az állomás kiépítése nagyjából ettől a dátumtól kezdődne meg.

Azt tehát lehet látni, hogy elég szűk időintervallumről beszélünk ahhoz képest, hogy az ISS-t fokozatosan kivonják a forgalomból és a Lunar Gateway működőképes legyen, és azon európai asztronauták szolgálhassanak. Ez még akkor is így van, ha eltekintünk attól, hogy az oroszok szerint nem biztos, hogy az ISS valóban megéri az évtized végét.

Azonban az elnökváltás az egész Artemis-programot megkérdőjelezte közép- és hosszútávon. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője múlt héten megerősítette, hogy a Biden-adminisztráció elkötelezett az Artemis-program mellett, azonban a 2024-es Holdra szállás dátuma nem került szóba, pedig ez a Lunar Gateway építését is befolyásolhatja. A 2024-et egyébként főleg az előző elnök, Donald Trump erőltette, a NASA eredetileg 2028-at jelölte ki a Holdra visszatérés dátumaként. Jelenleg tehát nem ismerjük pontosan az Artemis-program tervezett menetét, ahogy az ISS leromlásáról és feladásáról is csak találgathatunk, ezért némileg kérdéses, hogy az ESA újonc asztronautái 2022-es kiválasztásuk, majd a kiképzésüket követően pontosan milyen missziókban fognak részt venni.

(Címlapkép/nyitókép: Matthias Maurer és Thomas Pesquet ESA asztronauták kiképzése, ESA/NASA–Robert Markowit)

További cikkek a Rakétán:

Kihívások az űrben: tönkrement a vécé tegnap az ISS fedélzetén Mozgalmas volt tegnap az éjszakájuk az űrhajósoknak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén: nem csak a mellékhelyiség mondta be az unalmast, de ráadásul az egyik oxigéngenerátor is leállt.

Megfejthették, hogy pontosan miért okoz annyi egészségügyi problémát a hosszas tartózkodás a világűrben Keringési problémák, alvás zavarok – minél hosszabban tartózkodik valaki a világűrben, annál nagyobb eséllyel jelennek meg nála ezek a problémák. Most már talán azt is tudják, miért.

Egy űrhajós szerint, aki repült már Szojuzzal és Space Shuttle-lel is, a Crew Dragon a legjobb Állítólag olyan a SpaceX kapszulájában utazni, mintha az ember valóban egy sárkányon repülne, és jóval nagyobb poén, mint amilyen a Space Shuttle vagy a Szojuz valaha is volt.