Az amerikai elnök helyi idő szerint péntek este beszélt arról újságírók előtt, hogy kész akár egy napon belül aláírni azt az elnöki rendeletet, amivel betiltaná a TikTokot az USA-ban. Bár a cikk elkészültéig nem érkezett róla hír, hogy ezt megtette volna, de az elmúlt hetek fényében ez valószínűleg csak idő kérdése.

Be lehet-e tiltani egy alkalmazást?

Az már más kérdés, hogy pontosan mit is ért Trump a "betiltás" alatt, hiszen a szó szoros értelmében az amerikai elnöknek nincs rá lehetősége, hogy betiltson egy alkalmazást. Az ügyről a Cneten és a The New York Timesban megjelent elemző cikkek általában három lehetőséget említenek, amivel az amerikai kormány megregulázhatná a videómegosztót. Az egyik lehetőség, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma tiltólistára teszi a TikTokot, ahogy tették azt a Huaweijel is, amivel megtiltanák az amerikai cégeknek, hogy a TikTokkal kereskedjenek. Ez azt is jelentené, hogy a TikTok az USA-ban lekerülne a Google és az Apple alkalmazásboltjából, ám technikailag nem lenne betiltva, a felhasználók más forrásokból telepíthetnék és használhatnák is az appot. Nagyjából ugyanilyen eredménye lenne annak is, ha az elnök a nemzetközi szükséghelyzetekre vonatkozó gazdasági hatáskörökről szóló törvénnyel (International Emergency Economic Powers Act) lépne fel a videómegosztó ellen, amivel szintén annyit érhetne el, hogy a TikTok lekerülne az alkalmazásboltok amerikai változatából.

A harmadik sokat emlegetett lehetőség, hogy a külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság (Committee on Foreign Investments in the United States, azaz CFIUS) lép fel a TikTokkal szemben, akik már el is kezdtek vizsgálódni a kínai kézben levő alkalmazás körül. Erre azért van lehetőségük, mert a ByteDance 2018-ban a Musical.ly felvásárlásával hozta létre a TikTok amerikai verzióját, a CFIUS pedig minden olyan esetben vizsgálhatja az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokat, amikor egy külföldi cég felvásárol egy amerikai vállalatot. Bár a Musical.ly szintén kínai gyökerekkel rendelkezett, ám a székhelyük Kaliforniában volt, és a felhasználói adatokat is az USA-ban tárolták.

Ha a CFIUS úgy ítéli meg, hogy a TikTok nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor akár arra is utasíthatják a ByteDance-t, hogy adják el az amerikai érdekeltségeiket.

A ByteDance a hírek szerint egyébként épen erre készült, és több forrás szerint is előrehaladott tárgyalásokat folytattak a Microsofttal, ám a Business Insider információi szerint Donald Trump megszólalása után ezek a tárgyalások megszakadtak. Az elnök ugyanis határozottan kijelentette, hogy nem az a célja, hogy a TikTokot - vagyis annak amerikai részét - eladják egy amerikai cégnek, habár ez nyilvánvalóan megoldotta volna az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat.

Mi a baj a TikTokkal?

A Tiktokkal kapcsolatban a leggyakrabban előkerülő kritika, hogy a kínai törvények alapján a hatóságok utasítására elméletben bármilyen adatot át kell adniuk a kínai kormánynak, habár a ByteDance cáfolta, hogy ilyesmi valaha történt volna. "Soha nem adtunk át felhasználói adatokat a kínai kormánynak, és akkor sem tennénk ilyet, ha ezt kérnék tőlünk" - nyilatkozta a cég, akik azzal védekeznek, hogy az amerikai felhasználók adatait nem is Kínában, hanem Szingapúrban és Kaliforniában tárolják. A szavahihetőségükre viszont némi árnyékot vet, hogy a TikToknak éppen nemrégiben sikerült belekeverednie egy komoly adatvédelmi botrányba. Márciusban kiderült, hogy a videómegosztó alkalmazás - több másik alkalmazáshoz hasonlóan - figyeli, hogy mit másoltunk ki a telefonunkon a vágólapra. A felháborodást látva a TikTok végül eltávolította a funkciót, amire szerintük azért volt szükség, hogy így szűrjék a spameket.

Tavaly szeptemberben egy kiszivárgott belső dokumentumból az is kiderült, hogy a TikTok a kínai kormány szája íze szerint cenzúrázza a tartalmakat, és arra utasították a moderátoraikat, hogy távolítsák el a videómegosztóról az olyan kontenteket, amelyekben a Tienanmen téri eseményeket, a hongkongi tüntetéseket vagy a tibeti függetlenséget említik. Egy ilyen esetről mi is beszámoltunk, amikor egy 17 éves lány úgy játszotta ki a cenzúrát, hogy sminkelős videónak álcázva beszélt a kínai elkülönítő táborokról. Ferira Aziz fiókját nem sokkal később felfüggesztették, de a TikTok azt állította, hogy egy másik videó miatt, amelyben a lány Oszama bin Ladenről beszélt.

A felhasználókat azonban a jelek szerint nem igazán érdeklik a TikTok körüli botrányok, hiszen a legfeljebb egyperces hosszúságú videók közzétételére specializálódott alkalmazás elképesztően népszerű a fiatalok körében. A TikTok tavaly a negyedik legtöbbet letöltött alkalmazás volt az App Store-ban a Youtube, az Instagram és a Snapchat mögött, miközben a havi aktív felhasználóik száma idén már az egymilliárdot közelíti.

Ezzel olyan nagyágyúkat is sikerült maguk mögé utasítaniuk, mint a Twitter vagy a Snapchat.

Nemzetbiztonsági kockázat vagy Trump személyes bosszúja

Bár a TikTokot a Mike Pompeo külügyminiszter által képviselt hivatalos kormányzati álláspont szerint azért akarják betiltani, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelent, Donald Trump nem csinált belőle titkot, hogy a háttérben más, politikai okok is húzódnak. Az elnök június elején a Fox News tévécsatornának úgy nyilatkozott, hogy a TikTok betiltása "az egyik lehetőség lenne arra, hogy megbüntessék Kínát a koronavírussal kapcsolatos viselkedésük miatt", utalva arra, hogy Trump szerint a kínai kormány titkolózása vezetett a járvány világméretűvé válásához.

Trumpnál emellett az is kihúzhatta a gyufát, hogy a TikTok felhasználói állítólag segítették szabotálni a Tulsában tartott nagygyűlését, amire a vártnál sokkal kevesebben mentek el. A Forbes szerint több TikTok-felhasználó úgy foglalt magának helyet a június 20-i eseményre, hogy eszük ágában sem volt elmenni, így a szervezők nem tudhatták előre, hogy mennyire csekély közönségre számíthatnak. Ennek eredményeként a 19 ezer férőhelyes stadionban Trump végül 6200 ember előtt mondta el a kampánynyitó beszédét, bár ez vélhetőleg inkább írható a koronavírus-járvány, semmint a TikTok számlájára.

Ami biztos, hogy a TikToknak hatalmas csapás lenne, ha Trumpnak sikerülne ellehetetlenítenie az alkalmazást az USA-ban. A cég júniusban már kapott egy mélyütést, amikor az indiai kormány elrendelte a videómegosztó betiltását, hiszen a TikTok éppen ebben az országban volt a legnépszerűbb, a tiltással pedig azonnal 200 millió felhasználót veszítettek. Az USA-ban ugyan a havi aktív felhasználók száma csak 80 millió körül mozog, a hirdetési bevételek szempontjából viszont vélhetőleg még az indiai tinik elvesztésénél is érzékenyebben érintené a céget, ha az amerikai fiataloknak is búcsút kéne inteniük.

Nem ez lenne egyébként az első eset, hogy Donald Trump keményen nekimegy a közösségi médiának. Az elnök május végén egy olyan rendeletet írt alá, amelynek értelmében a közösségi oldalak elméletben perelhetővé válhatnak a rajtuk közzétett bármely tartalom miatt, így a hozzászólásokért is. Erre azután került sor, hogy a Twitter elkezdte megjelölni Trumpnak azokat a posztjait, amelyekben valótlanságokat állított, habár az elnök hivatalosan azzal érvelt a rendelet mellett, hogy azzal a szólásszabadságot védi.

(Borítókép: Future Publishing/Getty Images)