Úgy tűnik alábecsültük a dopamin és a szerotonin szerepét életünk alakításában
2021 / 01 / 01 / Perei Dóra
Úgy tűnik alábecsültük a dopamin és a szerotonin szerepét életünk alakításában
A Virginia Tech, a Wake Forest és a University College London kutatói egyidejűleg újfajta méréseket végeztek a dopamin és a szerotonin előállításáért felelős agyterületen. A Neuron szaklapban megjelent tanulmány egyúttal bizonyítékul szolgál arra, hogy lehetséges egyszerre mérni a két neurotranszmitter képességét, valamint egyúttal azt sugallja, hogy a dopamin és a szerotonin szerepe jóval sokrétűbb, mint gondoltuk, és befolyásolhatja döntéshozatalunkat, valamint azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot érzékeljük.

A boldogságérzetet alapvetően négy hormonnak, a dopaminnak, a szerotoninnak, az oxitocinnak és az endorfinoknak köszönhetjük. Amikor ezek felszabadulnak a vérben, hirtelen boldognak érezzük magunkat: a dopamin elégedettségérzetet és boldogságot vált ki, fontos szerepe van az agy jutalmazásért felelős mechanizmusában. Növeli a motivációt és feltuningolja a hatékonyságot, segítségével a tanulás is könnyebben megy. Az örömhormonnak nevezett szerotonin csökkenti a depressziót, javítja a kedélyállapotot, emellett az egészséges alvást, étvágyat, emésztést, a tanulási képességeket és az emlékezőtehetséget is javítja.

Megtalálták az intelligencia helyét az agyban A parieto-frontális integrációs elmélet nem egy szitokszó, hanem válasz a kérdésre, miszerint hol található az agyban az intelligencia?

Az oxitocin, vagyis a szeretethormon ezen kívül lehetővé teszi a kötődés kialakulását embertársaink iránt, elősegíti az empátia, a törődés, a szülők és gyerekeik, illetve a szerelmespárok közötti szeretet megjelenését, emellett a gyerekszülésnél és a szoptatásnál is fontos szerepe van. Az endorfinok a szervezet természetes fájdalomcsillapítóiként működnek, és segítenek leküzdeni a veszélyhelyzeteket és a testi fájdalmat. Az endorfinszint olyan euforikus tevékenységek közben is megemelkedik, mint a sportolás, az evés vagy a szex. Read Montague, a Virginia Tech számítástechnikai idegtudósa, az új tanulmány egyik szerzője szerint azonban a szerotonin szintje ingadozni kezd, ha egy számunkra bizonytalan helyzetbe kerülünk, és egyfajta fékként működik az agyban. Közvetlenül cselekvés előtt pedig a szerotonin szintje csökken, míg a dopaminé emelkedik a gyűlöletnél és a romantikus érzelmeknél egyaránt a nagyagy belsejében található úgynevezett putamennél, az agy egyik mozgásirányító központjánál.

"Amint a dopamin és a szerotonin szintje elér egy bizonyos küszöböt, előbb döntünk, majd megtörténik a cselekvés"

- mondja Ken Kishida, a Wake Forest School of Medicine fiziológiai, farmakológiai (gyógyszerhatástani) és idegsebészeti adjunktusa. Kishida szerint tanulmányuk bizonyítja, hogy a dopamin és a szerotonin kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban, valahányszor elbizonytalanodunk, illetve cselekvésre is ösztönöz.

Letapogatták az agyat

Jelen kutatás Montague munkájának folytatása, amely az agyban keletkező, illetve hatást kifejtő vegyületeket méri, amik fontos adatokat szolgáltatnak az úgynevezett számítógépes pszichiátria területén. A Virginia Tech Human Neuroimaging Laboratóriuma a számítógépes pszichiátria központja, egy olyan terület, amely objektív méréseket, biomarkereket és informatikai technikákat (beleértve a mesterséges intelligenciát is) alkalmaz a pszichiátria tudományának megszilárdítására. A kutatók nem véletlenül próbálják mérőszámokkal helyettesíteni a gondolatokat és érzéseket, céljuk ugyanis az, hogy objektíven diagnosztizálhatóvá és kezelhetővé tegyék úgy a mentális, mint a fizikai betegségeket. A neurotranszmitter méréseinek elvégzéséhez a csapat a ciklikus voltammetria feszültségszabályozással működő módszerét alkalmazta, egy stabil referenciaelektród-rendszert a potenciál értéke a mérő- és a referenciaelektród között. A speciális szonda segítségével felmérhették, hogy bizonyos ingerek hatására mikor és hol szabadulnak fel specifikus neurotranszmitterek.

A szondát öt beteg agyába helyezték a Wake Forestben, akik mély agyi stimulációt kaptak a Parkinson-kór vagy más idegrendszeri eredetű remegésük kezelésére. A kísérletvezetők a Wake Forest sebészeivel karöltve a szondát úgynevezett vezetőalagutakba illesztették, amelyeket a sebészek stimulátorok elhelyezésére használnak, ahol ezután mérhető a dopamin és a szerotonin szintje. Mindeközben a betegek (éber állapotban) meghatározott feladatot végeztek. A kutatók ezután egy másodpercre felvillanó mozgó ponthalmazt mutattak a pácienseknek, majd megkérték őket, hogy mondják meg, szerintük melyik irányba mozognak a pontok, illetve időről időre megkérdezték tőlük, hogy mennyire biztosak döntésükben. Ám azt egyszer sem árulták el, hogy jól, avagy rosszul válaszoltak-e.

"Az ötlet az volt, hogy olyan feladatot adjunk, melynek során az agyban elmarad az azonnali jutalom és büntetés hatása" - mondja Dan Bang, a University College London posztdoktori munkatársa.

Új felismerések, új terápiák

A dopamin és a szerotonin kulcsfontosságú neurotranszmitterek, ennélfogva a gyógyászat népszerű célpontjai. Tekintettel arra, hogy milyen fontos szerepük van a pszichiátriai kórismékben, annak megértése, hogy ténylegesen befolyásolják-e érzékelésünket és döntéshozatalunkat, fontos lehet a mentális egészségi állapotra vonatkozó hatékonyabb terápiák és diagnosztikai modellek létrehozásában. A jelenlegi kiscsoportos kutatás rámutatott arra, hogy micsoda bátorságra vall az önkéntesek részéről úgymond felajánlani agyukat a tudomány oltárán anélkül, hogy az számukra közvetlen haszonnal járna. A kutatók ingyenesen hozzáférhetővé tették eredményeiket, merthogy Montague ettől azt reméli, hogy más szakemberek is felhasználják majd modelljüket saját vizsgálódásaikhoz, fejlesztéseikhez. Ahogy fogalmaz, szerinte munkájuk egyre jobb és jobb lesz, ahogy megkezdik a modellek betanítását. A csapat következőre a fokozott figyelmet, izgatottságot szabályozó szimpatikus idegrendszer fő ingerületátvivő anyagát, a noradrenalint vizsgálja, melynek hiánya többek között a depresszió kialakulásáért felelős.

További cikkek a Rakétán:

Reményt adhat a kábítószerfüggőknek az egerek bevilágított agyán végzett kísérlet A kutatók a CLARITY nevű technológiával gyakorlatilag áttetszővé tették a rágcsálók szervét, amely így minden oldalról szemügyre vehető lett.  

Hogyan dolgozza fel az agy a "mély" gondolatokat? Forgács Bálint, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék munkatársának legújabb kutatása új kérdéseket vet fel az agyi információtárolás területén, mert úgy tűnik, a fogalmi rendszer építőkövei nem tapasztalati alapúak.  

Miért lát az emberi agy minden élettelen tárgyba arcot? Pareidoliának nevezzük azt a jelenséget, amikor olyan is dolgoknak látni véljük az arcát, amelyeknek valójában nincs. Kutatók most annak jártak utána, hogy vajon milyen agyi folyamatok vezetnek el ehhez.

(Fotó: Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.