Új, meglepő eredmények a teljesen egészségesnek gondolt kávézás hatásairól

2021 / 07 / 28 / Justin Viktor
Új, meglepő eredmények a teljesen egészségesnek gondolt kávézás hatásairól
A kávézásról az elmúlt időben szinte csak jó dolgokat lehetett hallani, fő hatóanyaga a koffein pedig kifejezetten sikeresnek mondható karriert futott be a sport célú táplálék-kiegészítők világpiacán. Most azonban borongósabb hírek érkeztek a kutatóktól.

7 csésze kávé = demencia?

A túlzott kávéfogyasztást ugyanis közvetlenül összekapcsolták a demenciával. Amennyiben igazuk van, napi hat csészénél több kávé elfogyasztása már a demencia és a stroke veszélyével járhat.

A kávénak vannak ismert mellékhatásai, mivel minden szervezet eltérően reagál a koffeinre. A nem kívánt mellékhatások között szerepelhet például a rossz alvásminőség, a gyomor-bél zavar, fáradtság, fejfájás, izomgörcsök, kiszáradás és szorongás. A koffein diuretikus hatású is lehet, ha növeli a vese véráramát, és gátolja a nátrium és a víz újrafelszívódását. Az American Medical Association Council on Scientific Affairs (Amerikai orvosi szövetség tudományos ügyek tanácsa) szerint a koffein mérsékelt fogyasztásának valószínűleg nincs negatív hatása az egészségre, mindaddig, amíg a fogyasztók az egészséges táplálkozást és a fitnesz-életmódot betartják.

A Dél-Ausztráliai Egyetem tudóscsoportja a Brit Biobank adatbázisában található 17 702 önkéntes orvosi adatainak vizsgálatával elvégzett kutatásban megdöbbentő összefüggést fedeztek fel a napi hét vagy több csésze, azaz a túlzásba vitt kávéfogyasztás és a demencia kockázatának 53 százalékos emelkedése között. A kutatók eredményei szerint az erőteljes kávéfogyasztás fizikai változásokat okoz az agyban és más neurológiai betegségekkel is kapcsolatba hozható. 

"Az összes lehetséges kimenetelt figyelembe véve következetesen azt tapasztaltuk, hogy a magasabb kávéfogyasztás jelentősen összefügg az agy térfogatának csökkenésével."

A kávéban található koffein segíthet a zsírkészletek mozgósításában, lehetővé téve, hogy a zsírt használjuk fel elsődleges üzemanyag-forrásként. A zsír üzemanyagként történő felhasználásával lehetővé válik a test számára, hogy spóroljon glikogén tartalékával, amely az izmokban és a májban tárolt további kiegészítő energiaforrás. Az izom-glikogén-kimerülés késleltetésével a sporttevékenység meghosszabbítható, lehetővé téve a sportoló számára, hogy nehezebb, hosszabb, gyorsabb és több ismétlést hajtson végre az elfáradás előtt.

"Lényegében azonban a napi hatnál több csésze kávé elfogyasztása növeli a veszélyes agyi betegség kockázatát, például a demenciáét és az  agyvérzését" - írta Kitty Pham a Dél-Ausztráliai Egyetem idegtudósa, a tanulmány vezető szerzője. 

Ellentmondásos anyagok

A kávé kutatása szépen beleillik az olyan "furcsa" vagy "ellentmondásos" anyagok sorába, melyekről hol valamiféle kellemes és kifejezetten a jó egészséghez kapcsolható dolog derül ki, majd rögtön a következő alkalommal valami ártalmas és egészségtelen jellemző. Ezzel a kávé olyan illusztris társasághoz csatlakozhat, mint például a bor, a csokoládé vagy ha nem csak ételféleségről van szó, maga a főzés folyamata, a számítógép, a fogamzásgátló tabletta, és még hosszasan folytatni a sort. Olyan hosszasan, hogy létezik egy külön ennek a listának szentelt adatbázis és a hozzá kapcsolódó weboldal is, melyet ezen a linken keresztül lehet elérni.

Koffein

koffein metilxantin-származék (1,3,7-trimetil-xantin, C8H10N4O2), fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. A szó eredete az abesszíniai Kaffa vidék neve, mely a kávécserje egyik őshazája. A koffein a kávé (1-1,5 százalék), tea (2-5 százalék) és kóladió (kb. 1,5 százalék) alkaloidja. Kis mennyiségben a kakaóbab is tartalmazza.

Központi idegrendszert izgató hatását elsősorban az agykéregre és a nyúltagyi vagus- légző- és vazomotor centrumra fejti ki, emeli a légzőközpont CO2 érzékenységét és a légzési percvolument. Alacsony koncentrációban csökkenti a perifériás ellenállást az agyi erek növekvő ellenállásával szemben, elernyeszti a simaizmokat, különösen a bronchusokét. Az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint vesz el, fokozódik a vizeletkiválasztás, fokozza a gyomorban a sav- és pepszinszekréciót. A szíven közvetlen hatással növeli a szív frekvenciáját és a kontrakciók erejét. Az agyi erek tónus fokozódása az adenozin receptorok gátlásán, a cardiovascularis hatás, valamint a bronchiális izomzat elernyedése, a foszfodiészteráz gátlásán alapszik. A koffein úgy hat az adenozin receptorra, hogy kapcsolódik hozzá (elfoglalja az adenozin helyét) ezáltal az adenozin kevésbé tudja kifejteni nyugtató, álmosító hatását. A koffein közben hat a dopaminra is.

De vissza a kávéhoz

Frank Hu, a Harvard Egyetem TH Chan Közegészségügyi Iskolája Táplálkozási Tanszékének elnöke április 5-i cikkében, a Discover tudományos folyóiratban azt írta: "Az összesített bizonyíték elég meggyőző volt arra nézve, hogy a kávé inkább egészséges, sem mint káros az egészségügyi állapot szempontjából. A legtöbb ember számára a mérsékelt kávéfogyasztás beépíthető az egészséges étrendbe." 

Hu szerint a mérsékelt - napi körülbelül 2–5 csésze - kávéfogyasztás megóvhat bennünket a 2-es típusú cukorbetegségtől, a szívbetegségektől, a máj- és a béltraktus rákos megbetegedéseitől, a Parkinson-kórtól, sőt a depresszió is csak alacsonyabb valószínűséggel alakulhat ki. Mindent összevetve talán még az is kijelenthető szerinte, hogy a kávéfogyasztás csökkentheti a korai halálozás kockázatát.

A napi 7 csészétől demenciával és sztrókkal fenyegető tanulmány mindenesetre meggyőzően nagyszámú eset vizsgálatával zajlott, és a rendkívül nagy mennyiségű kávéfogyasztást vizsgálta.

A kávé

A kávé serkentő hatását állítólag egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel időszámításunk előtt 300-ban, mikor rájött, hogy ha a kecskék a piros kávétermést legelik, akkor jelentősen felélénkülnek. Ezt megneszelték a szerzetesek is, akik felfedezték, hogy a magok megpörkölve finom italt adnak. Egy másik legenda szerint Rhazes (852-932) arab orvos a kávét, a "quawa" élénkítő növényt orvosságként használta és írt is róla Al-Haiwi (A kontinens) című könyvében. Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik úttörője i.sz. 1000 körül gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a XV. században Jemenben használták valószínűleg a szúfi szerzetesek, akik szintén nem vetették meg a különböző serkentő szereket. Innen terjedt aztán el és vált ismertté a társadalom más rétegei számára. A XVI. század első évtizedeiben már Szíriában és Egyiptomban is találkozhatunk vele.

A kávéfogyasztást 1511-ben Mekka uralkodói, 1633-ban IV. Murád oszmán szultán, majd 1675-ben Angliában II. Károly is betiltotta, ám ő a felháborodás miatt hamarosan újra engedélyezte azt. Magyarországra a XVII. században érkezett meg a "fekete leves".

"A napi tipikus kávéfogyasztás valahol egy és két normál csésze kávé között van. Természetesen - bár a mértékegység variábilis lehet - a napi pár csésze kávé általában rendben van. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy a kávéfogyasztásunk naponta több mint hat csésze felé halad, akkor itt az ideje, hogy újragondoljuk a következő italt - írta Elina Hyppönen a tanulmány vezető szerzője.

A kávéról tavaly Szász Máté az ELTE- TTK Biológia intézetének neurobiológusa is nyilatkozott a rakétának, aki 2002 óta foglalkozik sporttanácsadással és 2015-óta vesz részt elit élsportolók professzionális támogatásában. ”Sokan félnek a koffeintől, a hozzászokás káros mellékhatásaitól, de én nem ismerek ilyen, tudományosan kétséget kizáróan bebizonyított mellékhatást."

"Tisztázzuk is ezt számszerűen: a szer akkut toxikus dózisa 500mg, ami 6-7 presszó elfogyasztását jelenti egyszerre. Ezek után a tünetekre való tekintettel pánikroham szerű állapot várható, a túlfogyasztó azt képzelheti (pszichózis), hogy meghal, de nem hal meg, kórházi kezelés esetén “kisétáltatják vele“ a szer kiürüléséhez szükséges időtartamot”

- mondta el már tavaly a sportszakember, ami lényegében  "csészére" egybeesik a friss kutatás eredményeivel.

(Forrás: Futurism, Harvard Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A koffein igazi sport-csodaszer, ezeket kell tudnod a hatékonyabb használatához A koffeint régóta óta használjuk energiafokozóként, szerepe a sportban megkérdőjelezhetetlen. De pontosan hogyan érdemes használni? Tényleg segít egy csésze kávé vagy egy pohár eszpresszó? És mit nyerhetünk vele, ha egy időre letesszük a kávét?

A kávé iránti szeretet mögött rejlő tudomány A Berkeley Lab tudósa statisztikai alapon fejtette meg, hogyan hat egymásra a genetika és a környezet, formálva kávéfogyasztási szokásainkat.

A világ legjobb ötletei #7 - kávéscsészékbe ágyazott magvakból fák és vadvirágok nőnek Ahelyett, hogy kidobnánk a kávéscsészénket, hogy aztán a hulladéklerakóba kerüljön, miért is ne ültessük el, és nézzük, ahogy vadvirág vagy fa nő ki belőle.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.