Kalapács és üllő

A maradványokat San Diego külvárosában találták meg az 1990-es években, és a kutatók véleménye szerint a közelből származó köveket kalapácsként és üllőként is felhasználhatták a csontok megmunkálására. Ezeken kívül azonban emberi tevékenységre utaló más nyomot nem találtak.

Manapság a Cerutti Mastodon (CM) lelőhely továbbra is az egyik legvitatottabb régészeti ásatás a világon. A tudósok a feltárás kezdete óta folyamatosan vitatkoznak rajta, hogy vajon akkor valóban 130 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétre utalnak- e Észak-Amerikában, vagy sem.

Használati kopás

A kutatók most közzétett friss eredményekről szóló cikkükben, azt állítják, hogy a helyszínről begyűjtött két kődarab oldalán ősi masztodon csontok nyomaira bukkantak. A kutatók szerint a masztodoncsontokat feltehetően emberek munkálták meg valamiféle kalapáccsal ezeken a kő-üllőkön. Ha a csontok csak passzív kapcsolatban lettek volna a szikladarabokkal, akkor azt várhatnánk, hogy a hatásuk mindenhol, ahol érintkeztek jelentkezik, nem csak az egyik oldalukon. 

“Úgy tűnik, hogy nincs modern szennyeződés sem. A Raman mikroszkóppal dokumentált fosszilis csontmaradványok csak a kövek potenciális használat jeleit mutató felületeiről vett minták maradékanyag elemzéseiben voltak megtalálhatók, ezért valószínű a használatból eredő előfordulás"

- írták a szerzők. Ráadásul még a talajban is sokkal alacsonyabb koncentrációban fordultak elő ezek a masztodonokból származó csontmaradványok, mint amennyit az ominózus kövek egyes részein mértek. "Mivel vizsgálataink azt mutatták, hogy a köveken talált csontmaradványok valószínűleg nem az üledékekből vagy a csontágyban lévő csontokkal való érintkezésből származnak, a legszimplább magyarázat az, hogy a maradványok, és a kopás szándékolt érintkezésből származnak. Ez a forgatókönyv a legvalószínűbb." 

Van azonban egy bökkenő. Egy kulcsfontosságú összetevő hiányzik, a kollagén, ami az emlősök csontjainak fontos része, és ha a néhai emberek valóban köveket használtak a masztodoncsontok széttörésére, akkor kollagén-nyomokat is kellene találni rajtuk. Lehetséges persze, hogy a kollagén az idő múlásával már lebomlott, vagy a mérések során nem sikerült kimutatni a jelenlétét.

Szkeptikusok

Egy szkeptikus régész, Gary Haynes a  Science News -nak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte a közúti munkagépek temethették a köveket a masztodoncsontok mellé, jóval azután, hogy azok kollagénje már eltűnt. Nem csoda a szkepszis, ma a legtöbb bizonyíték azt sugallja, hogy az emberi telepesek nagyjából 14-20 ezer évvel ezelőtt érkezhettek meg Amerikába. Az eredeti 2017-ben közzétett tanulmány egy cáfolata azt állította, hogy nem emberi kalapálás, hanem más események idézték elő a csontok sérüléseit, például nehéz munkagépek.

Egy újabb elmélet szerint akár az emberek megjelenése előtt, az állat pusztulását követően a masztodoncsontok betemetődhettek, a folyók áradásai elfedhették a maradványokat, és így azok valamelyest rugalmasak maradtak. Ezek után az ősi sáros vízfolyást használó emlősök letaposhatták, elmozdíthatták, eltörhették, lekoptathatták vagy átrendezhették őket.

"Az állításoknak, miszerint őskori hominidák lehettek jelen a CM helyszínen, nem szabad olyan bizonyítékokon alapulniuk, melyek több, ellentétes értelmezésre is nyitottak. Amíg a hominida tevékenység egyértelmű bizonyítékai nem kerülnek elő, például adekvát kőeszközök vagy számos pattintó-gödör, addig az óvatosság megköveteli, hogy tegyük félre azokat az állításokat, miszerint őskori emberi tevékenység nyomai találhatóak a CM ásatási helyszínen"  - érveltek a cáfolat szerzői.

Az eredeti szerzők persze cáfolatot írtak a cáfolatról. Érvelésük szerint nincs bizonyíték folyami lerakódásokra, és a csontokat még az eltemetésük előtt eltörték, és nem azt követően tapostak rájuk.

"Az egészséges szkepticizmus a jó tudomány alapja, és a felfedezés publikálása olyan tudományos vita kezdete, melyet üdvözlök és bátorítok" - tette hozzá Tom Deméré, a San Diego Természettudományi Múzeum paleontológusa a kutatás egyik eredeti szerzője.

(Forrás: ScienceNews Kép: San Diego Natural History Museum, Wikipedia)

Ez is érdekelhet:

2019 legizgalmasabb őslénytani leletei A most következő listában számba vesszük az elmúlt esztendőben előkerült legizgalmasabb fosszíliákat, az őslénytan igazi szenzációit.

Homo luzonensis, új emberelőd a Fülöp-szigetekről A Fülöp-szigeteki Luzon-sziget északi csúcsán fekvő Callao-barlangban a kutatók tavaly áprilisban egy már kihalt, korábban ismeretlen emberi faj csontjait fedezték fel.

Egy igazán szomorú történet az utolsó mamutokról a földön A Jurassic-franchise születése óta, de lehet, hogy Dolly bárány születése óta szűnni nem akaró reményt táplál miden igazi gyerek - legyen felnőtt, vagy kisiskolás - hogy kedvenc kihalt állatai egyszer új életre kelhetnek. Vagy ha ez egyelőre nem is lehetséges, legalább tudjunk meg minél többet arról, hogyan éltek egykor.