Új vita nyílt Amerika benépesüléséről, talán százharmincezer évvel ezelőtt történt
2021 / 01 / 01 / Justin Viktor
Új vita nyílt Amerika benépesüléséről, talán százharmincezer évvel ezelőtt történt
Lehetséges, hogy az első amerikai telepesek legalább 100 ezer évvel korábban érkeztek, mint eddig gondoltuk. Erre új közvetett bizonyítékok szolgálnak, melyek körülbelül 130 ezer évvel ezelőtti masztodoncsontokból és olyan ősi kövek gyűjteményéből származnak, amiket a korai emberek használhattak a csontok megmunkálására.

Kalapács és üllő

A maradványokat San Diego külvárosában találták meg az 1990-es években, és a kutatók véleménye szerint a közelből származó köveket kalapácsként és üllőként is felhasználhatták a csontok megmunkálására. Ezeken kívül azonban emberi tevékenységre utaló más nyomot nem találtak.

Manapság a Cerutti Mastodon (CM) lelőhely továbbra is az egyik legvitatottabb régészeti ásatás a világon. A tudósok a feltárás kezdete óta folyamatosan vitatkoznak rajta, hogy vajon akkor valóban 130 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétre utalnak- e Észak-Amerikában, vagy sem.

Használati kopás

A kutatók most közzétett friss eredményekről szóló cikkükben, azt állítják, hogy a helyszínről begyűjtött két kődarab oldalán ősi masztodon csontok nyomaira bukkantak. A kutatók szerint a masztodoncsontokat feltehetően emberek munkálták meg valamiféle kalapáccsal ezeken a kő-üllőkön. Ha a csontok csak passzív kapcsolatban lettek volna a szikladarabokkal, akkor azt várhatnánk, hogy a hatásuk mindenhol, ahol érintkeztek jelentkezik, nem csak az egyik oldalukon. 

“Úgy tűnik, hogy nincs modern szennyeződés sem. A Raman mikroszkóppal dokumentált fosszilis csontmaradványok csak a kövek potenciális használat jeleit mutató felületeiről vett minták maradékanyag elemzéseiben voltak megtalálhatók, ezért valószínű a használatból eredő előfordulás"

- írták a szerzők. Ráadásul még a talajban is sokkal alacsonyabb koncentrációban fordultak elő ezek a masztodonokból származó csontmaradványok, mint amennyit az ominózus kövek egyes részein mértek. "Mivel vizsgálataink azt mutatták, hogy a köveken talált csontmaradványok valószínűleg nem az üledékekből vagy a csontágyban lévő csontokkal való érintkezésből származnak, a legszimplább magyarázat az, hogy a maradványok, és a kopás szándékolt érintkezésből származnak. Ez a forgatókönyv a legvalószínűbb." 

Van azonban egy bökkenő. Egy kulcsfontosságú összetevő hiányzik, a kollagén, ami az emlősök csontjainak fontos része, és ha a néhai emberek valóban köveket használtak a masztodoncsontok széttörésére, akkor kollagén-nyomokat is kellene találni rajtuk. Lehetséges persze, hogy a kollagén az idő múlásával már lebomlott, vagy a mérések során nem sikerült kimutatni a jelenlétét.

Szkeptikusok

Egy szkeptikus régész, Gary Haynes a  Science News -nak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte a közúti munkagépek temethették a köveket a masztodoncsontok mellé, jóval azután, hogy azok kollagénje már eltűnt. Nem csoda a szkepszis, ma a legtöbb bizonyíték azt sugallja, hogy az emberi telepesek nagyjából 14-20 ezer évvel ezelőtt érkezhettek meg Amerikába. Az eredeti 2017-ben közzétett tanulmány egy cáfolata azt állította, hogy nem emberi kalapálás, hanem más események idézték elő a csontok sérüléseit, például nehéz munkagépek.

Egy újabb elmélet szerint akár az emberek megjelenése előtt, az állat pusztulását követően a masztodoncsontok betemetődhettek, a folyók áradásai elfedhették a maradványokat, és így azok valamelyest rugalmasak maradtak. Ezek után az ősi sáros vízfolyást használó emlősök letaposhatták, elmozdíthatták, eltörhették, lekoptathatták vagy átrendezhették őket.

 

"Az állításoknak, miszerint őskori hominidák lehettek jelen a CM helyszínen, nem szabad olyan bizonyítékokon alapulniuk, melyek több, ellentétes értelmezésre is nyitottak. Amíg a hominida tevékenység egyértelmű bizonyítékai nem kerülnek elő, például adekvát kőeszközök vagy számos pattintó-gödör, addig az óvatosság megköveteli, hogy tegyük félre azokat az állításokat, miszerint őskori emberi tevékenység nyomai találhatóak a CM ásatási helyszínen"  - érveltek a cáfolat szerzői.

 

Az eredeti szerzők persze cáfolatot írtak a cáfolatról. Érvelésük szerint nincs bizonyíték folyami lerakódásokra, és a csontokat még az eltemetésük előtt eltörték, és nem azt követően tapostak rájuk.

"Az egészséges szkepticizmus a jó tudomány alapja, és a felfedezés publikálása olyan tudományos vita kezdete, melyet üdvözlök és bátorítok" - tette hozzá Tom Deméré, a San Diego Természettudományi Múzeum paleontológusa a kutatás egyik eredeti szerzője.

(Forrás: ScienceNews Kép: San Diego Natural History Museum, Wikipedia)

Ez is érdekelhet:

2019 legizgalmasabb őslénytani leletei A most következő listában számba vesszük az elmúlt esztendőben előkerült legizgalmasabb fosszíliákat, az őslénytan igazi szenzációit.

Homo luzonensis, új emberelőd a Fülöp-szigetekről A Fülöp-szigeteki Luzon-sziget északi csúcsán fekvő Callao-barlangban a kutatók tavaly áprilisban egy már kihalt, korábban ismeretlen emberi faj csontjait fedezték fel.

Egy igazán szomorú történet az utolsó mamutokról a földön A Jurassic-franchise születése óta, de lehet, hogy Dolly bárány születése óta szűnni nem akaró reményt táplál miden igazi gyerek - legyen felnőtt, vagy kisiskolás - hogy kedvenc kihalt állatai egyszer új életre kelhetnek. Vagy ha ez egyelőre nem is lehetséges, legalább tudjunk meg minél többet arról, hogyan éltek egykor.

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.