Valóban véget vethetünk a túlhalászatnak és a műanyagszennyezésnek mindössze tíz év alatt?
2020 / 12 / 11 / Perei Dóra
Valóban véget vethetünk a túlhalászatnak és a műanyagszennyezésnek mindössze tíz év alatt?
Mi a közös Kanada nyugati, a távoli trópusi japán szigetek és az apró délkelet-ázsiai partokban? Az elszórt műanyaghulladék. És akkor még nem említettük a(z) (illegális) halászatot, amely a Föld számos részén ugyancsak szennyezi a vizet. Bár a megoldás kézenfekvő, a világ vezető nagyhatalmai mostanáig nem igazán tettek számottevő lépéseket efelé.  

Remélhetőleg azonban ez hamarosan megváltozik. Tizennégy államfő közelmúltbeli megállapodása - amely együttesen a világ tengerpartjának negyven százalékát képviseli - ugyanis azt ígéri, hogy egy évtizeden belül felszámolják a túlhalászatot, helyreállítják a megtizedelt halállományokat és leállítják a rengeteg műanyag óceánokba áramlását.

Innovatív technológiák az illegális halászat ellen Hiába tilos az orvhalászat a tengereken, az illegális halászhajók még ma is nagyon könnyen el tudnak tűnni a hatóságok elől a vizeken.

Szorosan összefüggő problémák

A szennyezés, a műanyagok és a tenger gyümölcsei előállításának fenntarthatatlan módja egymástól elszigetelt problémáknak tűnhetnek, de valójában nagyon is összefüggnek. A tápanyagok a termőföldekről a tengerbe távozva befolyásolják a halak fejlődését, a szennyezés miatt a tenger gyümölcsei kevésbé egészségesek, a túlzott halászat pedig ellehetetleníti egyes halállományok megújulását.

Mindezen stresszfaktorokat felerősíti a globális felmelegedés.

Az óceánok évtizedek óta egyfajta szén-dioxid elnyelőként működnek, a kutatók szerint pedig nem szabad azt gondolnunk, hogy ezek a problémák minket nem érintenek, hiszen egyebek mellett az egyre gyakoribb és erősebb viharok is a felmelegedő víz következményei. Az óceánok védelme tehát kétségkívül mindannyiunk érdeke. A tiszta tengerek jövedelmezőbbek lennének, és az eddigi kutatások is azt sugallják, hogy a jobban gazdálkodó halászatok hatszor több élelmet termelhetnek a jelenlegihez képest. A parti államok kizárólagos gazdasági övezete ugyancsak produktívabb lenne, ha minden ország beleegyezne a nyílt tengerek védelmébe. De hogyan tehetünk előrelépést, és mi az, ami gátat szab a cselekvésnek?

Nemzetközi összefogás és megoldás kellene

A tizennégy államfő közelmúltbeli megállapodásának részeként a csatlakozott országok - Ausztrália, Kanada, Chile, Fidzsi-szigetek, Ghána, Indonézia, Jamaica, Japán, Kenya, Mexikó, Namíbia, Norvégia, Palau és Portugália - számos cél mellett elkötelezettek, ideértve a kibocsátásmentes hajózásba történő beruházásokat, a hulladék megszüntetését és a halászat fenntarthatóságának biztosítását.

A cél, hogy a gazdasági övezeteken belül minden tevékenység fenntartható legyen 2025-re.

Az országok megállapodtak abban, hogy gyorsabb cselekvési terveket követnek ahelyett, hogy az ENSZ-en keresztül próbálnának megoldást találni. Elvégre az egyes országokhoz tartozó vizek területe nagyjából megegyezik Afrika méretével, másrészt mindannyian érdekeltek az óceán ökoszisztémáinak mihamarabbi helyreállításában, valamint a gazdaság folyamatos működésének biztosításában. A megállapodás biztató üzenet a politikai vezetők részéről, hiszen hatalmas összegeket és forrásokat mozgósíthatnak a változások végrehajtására. Csakhogy az óceán tucatnyi globális iparnak is otthont ad, és egyszerre körülbelül ötvenezer hajó szeli át nap mint nap. Vagyis nyilvánvaló, hogy az ambiciózus terv megvalósításához magasabb szintre kell emelni az összefogást a piac fontos szereplőinek bevonásával. Ezen felül a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködés szintén elengedhetetlen a kormányok által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. A tudósok segíthetnek meghatározni a problémákat, az üzleti vállalkozások pedig megoldásokat dolgozhatnak ki, kísérletezhetnek és megoldásokat kínálhatnak. Jelenleg is zajlik például egy olyan szoftver fejlesztése, amely képes automatikusan felismerni, hogy mely halfajokat kell a hajókon tartani, hogy radikálisan javíthassanak a tenger gyümölcseinek előállításának átláthatóságán.

Kezdésként jó lenne megmenteni a tonhalakat

Még egy éve sincs, hogy a kékúszójú tonhalak ismét felbukkantak Nagy-Britannia partjainál, a halászok pedig szinte azonnal lobbizni kezdtek azért, hogy ismét horgászhatóvá tegyék a jelenleg védett fajt.

Pedig a tonhal visszatérése nem jelenti automatikusan a populáció jövőjének hosszú távú biztosítottságát.

A Thunnus thynnus ugyanis továbbra is veszélyeztetettként szerepel az IUCN vörös listáján, ehhez képest ipari méretben halásszák, olyannyira, hogy egyesek szerint már a kihalás fenyegeti – a briteknél mindenesetre tiltott a halászata. Robin Faillettaz tengerbiológus és csapata szerint nem valószínű, hogy sokáig tartana a bőség, a halak fokozott jelenléte a térségben csupán az AMO (Atlantic Multidecal Oscillation, az óceán periodikus felszíni hőmérséklet-változása) természeti jelenség eredménye.

Ami jó hír nekünk, az rossz hír a halaknak

Az angol halászok annak idején előszeretettel fogták a kékúszójú tonhalat, mivel egy-egy példány akár kilencszáz kilós is lehetett. Aztán a halfajta egyszer csak eltűnt a környék vizeiből, a negyvenes évek és 1990 között jóformán nem is láttak belőle a brit partoknál. Újbóli megjelenésükben pedig sokan remek üzleti lehetőséget láttak: Steven Murphy, a Bluefin Tuna igazgatója szerint óriási haszonnal kecsegtetne, ha sportcélból ismét horgászhatóvá tennék, majd a kifogott halakat visszaengednék a tengerbe. Murphy az Irish News-nak azt is elmondta, hogy szerinte ez hatalmas lépés lenne a veszélyeztetett fajok megőrzésében is. Jelenleg azonban továbbra is

tilos a kékúszójú tonhal halászata, és ha véletlenül mégis belekerülne a hálóba, tilos kereskedelmi forgalomba hozni, sőt, még elajándékozni is; kizárólag tudományos kutatás céljából felajánlható.

A horgászok ebbe nem akarnak egykönnyen beletörődni, és többek között a Brexitre hivatkozva megpróbálnak lazítani a szigorú halászati törvényen, így sokan a tonhal halászatának legalizálását is követelik, ez azonban a tonhalkutatók szerint nem lenne jó ötlet, ugyanis csak látszólag van sok hal a tengerben, más területekre éppen ennek az ellenkezője igaz.

Csak idő kérdése a kipusztulásuk

Richard Kirby, a Lille-i Egyetem tengerbiológusa szerint a halfajt a huszadik században már így is rettenetesen túlhalászták, és ez a tevékenység napjainkra sem csitult. Az Európai Unióban tizenhatezer tonnás éves kvóta van érvényben, ami a francia, spanyol és olasz kereskedelmi hajók között oszlik meg. Kirby és Failletaz szerint ráadásul nem is azért van egyre több hal a brit partoknál, mert eleve sok lenne belőlük: az AMO, az óceán természetes felszíni hőingadozása miatt most ismét jobban kedvelik a környéket, mint korábban, és a meleg időszak idején a halak egyre inkább északra húzódnak, ami a mediterráneumban lehűléssel jár. Miután ez a faj egyedeinek legkedveltebb ívóhelye, a látszólagos bőség idővel az állomány további fogyatkozásával járhat.

Kirby a változó helyzet kereskedelmi kihasználása helyett a halászati tilalom fenntartását javasolja: ahelyett, hogy lehalásznák az elszaporodó állományt, szerinte inkább menedéket kellene adni a tonhalaknak, hogy hosszú távon biztosítsák a faj fennmaradását. Mindent egybevetve a tengerek és óceánok az idők kezdete óta megannyi inspiráció, képzelet és kaland forrásai, arról nem beszélve, hogy milliárdok élelmezését és megélhetését biztosítják. Bár a politikusok egy ideje passzív megfigyelői a romló ökoszisztémáknak, úgy tűnik, hogy ez a korszak is lassan a végéhez közeledik.

További cikkek a Rakétán:

Modern technológia a halászatban: megoldhatja a problémát vagy újabbat eredményez?

A nyelv törvénye - amikor kardszárnyú delfin és ember együtt halásztak

Magyar kutatók teljesen véletlenül létrehoztak egy olyan hibrid halat, ami soha nem létezett

(Fotó: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.