Hajlamosak vagyunk túl nagy jelentőséget tulajdonítani a látványnak, ha a tisztaságról van szó. Legalábbis ezt mondja egy, az Apartment Therapy által megkérdezett mikrobiológus. A szakember szerint egy piszkosnak tűnő konyhapult esetében például nem kell rögtön kizárni a higiénikusságot, ahogy egy első ránézésre makulátlannak tűnő felület sem feltétlenül kórokozómentes. A valódi tisztaságnak ugyanis több köze van bizonyos mikrobák okozta fertőzésveszélyhez, mintsem a koszhoz. Sőt, a tévhitekkel ellentétben nem minden mikroba ártalmas.
"A baktérium szó igencsak megtévesztő, mivel ezzel a szóval illetjük az ártalmatlan, valamint az ártalmas mikrobákat is." - mondja Sally Bloomfield, a London School of Hygiene and Tropical Medicine egyetemi oktatója.
Hozzátette: gyakran hallja másoktól, hogy mennyi baktériumot rejt egy koszos padló, pedig azok többségében nem egészségkárosítóak. A kockázatos baktériumok az emberi tevékenység eredményei, például az élelmiszerek előkészítéséé, a toaletthasználaté, a köhögésé és tüsszentésé, vagy éppenséggel a mások által megérintett felületeké. Magyarán nem célszerű kizárólag a látszat alapján megítélni egy felület tisztaságát. Bloomfield szerint sokan abban a tudatban élnek, hogy a legpiszkosabb helyek biztosan a legveszélyesebbek is.
A lakásban, vagy az irodában azonban nem a koszos felületek a fő fertőzésforrások, hanem az emberek, akikkel napi szinten kapcsolatba kerülünk és az ételek, amiket megeszünk.
Bloomfield ismét a konyhapultot hozza példaként, ami sokkal veszélyesebb, ha nyers hússal érintkezik, mintsem ha összemorzsázzák. Ellenben ha mondjuk egy szerettünk náthásan megfogja a kilincset, villanykapcsolót, érdemes naponta többször is fertőtleníteni utána.
A mikrobiológus a célzott higiéniára esküszik, ami képes megfékezni a megbetegedésekért felelős mikrobák szétszóródását. Ez annyit tesz, hogy a kockázatosabb területeket rendszeresen fertőtlenítjük fertőtlenítőszerrel, de akár hipóval is, mert ezáltal megszakíthatjuk a fertőzés láncolatát. A porcicákat és a konyhapultot pedig egész nyugodtan hagyhatjuk utoljára.
Mostanra több kutatás megerősítette, hogy az általunk rendszeresen használt tárgyakon, és elsősorban az emberi bőrből, illetve a levegőből vagy a porból származó baktériumok jelentik a legnagyobb kockázatot egészségünkre. Ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni a kézmosás fontosságát, mivel a különböző felületekre kórokozók is kerülhetnek, melyek aztán napokig fertőzőképesek. Még veszélyesebbek a nedves eszközök, például a konyharuha, törölköző, mosogatószivacs, melyeken a mikrobák nemcsak életben maradnak, de szaporodnak is. A Zewa és az Országos Közegészségügyi Intézet összeállított egy listát a legtöbb kórokozót tartalmazó használati tárgyról:
Egy német tanulmány során a kutatók háromszázhatvankét, a mosogatószernek és forró víznek ellenálló baktériumot azonosítottak. Bár többségében ártalmatlanok voltak, a tíz leggyakoribb baktériumból öt mégis a veszélyes kórokozók csoportjához tartozott. Név szerint a Cinetobacter johnsonii, a Moraxella osloensis és a Chryseobacterium a legnagyobb veszélyforrások, melyek akár fertőzéseket is okozhatnak, ráadásul gyakorlatilag megsemmisíthetetlenek. Különösen az utóbbi két fajta, ami fertőtlenítés hatására tovább szaporodik a szivacs belsejében.
Kosz, lehámlott bőrsejtek, kórokozók, és még sorolhatnánk, mi minden megtapad az okostelefonunkon, na és persze a többi kezünk ügyébe kerülő kütyün. És ehhez még csak magunkkal sem kell vinnünk a mosdóba. Bár a HuffPost és a YouGov 2013-as felmérése szerint az emberek tizennyolc-huszonkilenc százaléka pontosan ezt teszi, az eltelt hét évben pedig ez a szám valószínűleg tovább nőtt. Hogy hogyan kell szakszerűen megtisztítani a készüléket, korábbi cikkünkben részletesen megírtuk.
(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)