Vattacukorbolygó, amely tömegének nyolcvanöt százalékát a légkör adja
2021 / 01 / 26 / Perei Dóra
Vattacukorbolygó, amely tömegének nyolcvanöt százalékát a légkör adja
A tudomány mostanáig csaknem négyezer-háromszáz exobolygót azonosított, melyek között szép számmal akadnak furcsa objektumok is. Ám a 2017-ben felfedezett WASP–107b vattacukorbolygó valamennyiükön túltesz. A méretre hatalmas, tömegre mégis alacsony bolygó ritka anyaga mellett az is furcsa, hogy annak magja sokkal kisebb annál, mint amire a szakértők számítottak. Mindez pedig nem könnyíti meg a dolgukat arra vonatkozóan, hogy kitalálják, hogyan is keletkezhetett ez a planéta.

A WASP–107b kilencmillió kilométerre kering csillagától, egy narancs törpétől. (Összehasonlításképp a Merkúr és a Nap távolsága körülbelül hatvanmillió kilométer.) Bár a WASP–107b csillaga valamivel hűvösebb a Napnál, ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha lenne felszíne, akkor ezer Celsius-fok körüli hőmérsékletet mérhetnénk rajta. Hasonló pozícióban keringő exobolygókról már korábban is hallhattunk az észlelésüket lehetővé tevő technikai körülményeknek köszönhetően (ezek azonosíthatók ugyanis a legkönnyebben). A WASP–107b-nél azonban a tömeggel sem stimmel valami: a csillagára kifejtett gravitáció alapján a bolygó tömege csupán harmincszorosa a Föld tömegének, míg mondjuk a Jupiter háromszázszor nehezebb bolygónknál. Vagyis bár az objektum átmérőre akkora, mint a Jupiter, csak kétszer annyira nehéz, mint a Neptunusz, valamint igencsak ritkás anyag borítja.

De hogyan formálódhat egy ilyen bolygó?

A bolygóképződést kutató szakemberek elméletei szerint a gázóriások esetében nem valószínű, hogy ezek csillaguk közelében keletkeztek, ehelyett valószínűleg távolabb formálódtak, és csak később vándoroltak belsőbb pályákra. Ez a helyzet állhatott fenn a WASP–107b-vel is, amelynek ráadásul egy szomszédja is van: az aktuális észlelések értelmében ugyanis a csillag körül egy másik bolygó is kering, méghozzá egy külső,  erősen elliptikus pályán, ami a WASP–107b befelé vándorlásában is szerepet játszhatott.

A bolygó szerkezetének kialakulása azonban így is rejtélyes.

A gázóriások a jelenleg ismert és alkalmazott képződési modellek szerint először egy szilárd magot "szereznek", majd ha ez elég nagyra nőtt, maguk köré gyűjtik a gázburkot is. Amikor elérik a Neptunusz méretét, a növekedés üteme – feltéve, hogy elegendő gáz van közvetlen környezetükben – jelentősen felgyorsul, a környező gáz tömegével ömlik a bolygó felé, amely hirtelen megduzzad. A folyamat addig tart, amíg van utánpótlás. A szakértők szerint a WASP–107b esetében ebben a gyors gyarapodási szakaszban elfogyhatott ez a gáz, ám az objektum addigra méretes gázburkot gyűjtött. Csak az még elég alacsony sűrűségű volt.

További cikkek a témában:

Teljes galaxis méretű fekete lyukak is létezhetnek egy új elmélet szerint A tudósok szerint létezhetnek teljes galaxis méretű fekete lyukak, melyek egyszersmind egy másik nagy rejtélyt is megoldhatnának.

Végre kiderült, mi is pontosan az égbolton az a rejtélyes kék gyűrű Ehhez hasonló csillagkannibált a csillagászok még soha nem tapasztaltak.

Egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet A sugár neve GRB 200415A gamma-sugár-kitörés volt, és 2020 áprilisában haladt el a Mars mellett.  A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről és több műholdról is észlelték, de a felfedezés dicsősége a NASA Fermi gamma-sugár-űrteleszkópjáé, mivel ez érzékelte először.

(Fotó: Wikimedia)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.