Az internetezők egy részének bizonyára felcsillant a szeme a hír hallatán, miszerint az Apple jelentősen felgyorsította keresőfunkciós tevékenységét. A keresőszolgáltatók által használt programok, amelyek a világháló folyamatos tallózásával segítik a felhasználókat abban, hogy a számukra leginkább releváns tartalmakat sikerüljön megtalálniuk, és ebben óhajt nagyobb szerepet vállalni az Apple. A dolog pikantériája, hogy bár egyesek szerint a márka hamarosan saját keresőmotort indíthat, jelenleg a Google éves szinten nyolc-tizenkét milliárd dollárt fizet az Applenek csak azért, hogy az övé legyen az iOS rendszeren az alapértelmezett kereső. Az Apple belépése a keresőmotorok piacára egyébként tizenegy évvel a Microsoft Bing debütálása után következik be, amely a Google eddigi egyetlen figyelemre méltó versenytársa, noha az a Microsoft állítása ellenére korántsem bizonyult sikertörténetnek.
Az egyik legnagyobb hiba, amelyet a Microsoft elkövetett a Bing bevezetésével, az volt, hogy ugyanazt a hirdetésalapú üzleti modellt követte, amelyet a Google is használt. Ebben az üzleti modellben a felhasználók beírják, amit keresnek, és ennek alapján a keresőmotor releváns hirdetéseket is megjelenít, amelyek érdekelhetik őket. Ahhoz, hogy egy ilyen vállalkozás nyereséges legyen, rengeteg felhasználó, valamint nagyszámú hirdetőre kell, plusz ugye a már korábban említett keresőrobotok által átvizsgált webhelyek milliói. Ez a három feltétel azért szükséges, hogy az internetezők számára valóban hasznos keresési eredményeket jelenítsen meg, a megfelelő ügyfelet pedig eljuttassa a hirdetőhöz.
Közben a Google-nak többek között azért fizetnek, ha a megfelelő hirdetéseket eljuttatja a megfelelő embereknek. Minél több keresés történik, annál jobbak az eredmények. Minél jobbak az eredmények, annál hatékonyabb a hirdetés célzottsága. A Google szintjét azonban a Bingnek sosem sikerült megugrania, bármennyire is próbálkozott. Az Apple keresőmotorjának azonban más jövője lesz, már ha igazak a pletykák. A cég a közelmúltban nagy hangsúlyt fektetett a felhasználói adatvédelemre, ideértve, de nem kizárólagosan, hogy nem adott titkos hozzáférést az FBI-nak az eladott eszközökhöz.
Az "adatvédelem mindenekelőtt" elvével az Apple egyúttal vállalja, hogy nem keres pénzt a reklámozással, és nem adja tovább harmadik félnek az ügyfelek személyes adatait.
Ehelyett kizárólag a saját, legkeresettebb termékeiből tenne ajánlatokat a vásárlóknak. Azáltal, hogy nem lép a Google nyomdokaiba, az Applenek lényegében kapcsolatba sem kell lépnie a keresőóriással a szerződési feltételek miatt.
A Bing és a Google egyaránt önálló keresőmotornak minősül, azonban működésüket és kialakításukat tekintve is különbözőek. (Ez már első ránézésre látszik.) A Google legendásan egyszerű kezdőlapja csupán egy fehér háttérből, egy középre elhelyezett keresősávból, és néhány alapvető funkciót kínáló gombból áll. Ezzel szemben a Bing háttere egy látványos, lapozható, ki is kapcsolható fénykép, a keresősáv pedig nem pont középre került. A Bing kezdőlapján emellett bizonyos elemek el is tüntethetők. A találatok pontosságát illetően általánosságban véve nincs jelentős különbség a Google és a Bing találatainak „minősége” között. Azonban ha időérzékeny tartalmak után kutatunk, akkor van néhány fontos különbség, amit érdemes észben tartanunk. Először is, ha a legfrissebb információkra van szükségünk valamivel kapcsolatban, a Bing kevésbé hasznos, mint a Google, legalább is olyan értelemben, hogy
a Bing ritkábban helyezi előtérbe az újabb, frissebb tartalmakat. Ezzel szemben a Google többnyire igyekszik a legújabb cikkeket a top pozíciókba emelni.
A Google és a Bing is kínál szűrőket és összetettebb keresési funkciókat, amelyekkel finomítani lehet a kereséseket. Fontos szempont, hogy a Google felhasználói felületén sokkal egyszerűbb megtalálni ezeket, mert mindig láthatók. Egy másik különbség, hogy a Bingen csak akkor jelennek meg a szűrők, ha éppen valamelyik találati kategóriát (képek, videók, hírek) böngésszük – az összesített találatokon nincs lehetőség szűrésre. A Bing jutalomprogramjához (Microsoft Rewards) egy egyszerű ingyenes Microsoft felhasználói fiókkal lehet csatlakozni. Ha bejelentkezve használjuk a Binget, akkor pontokat szerezhetünk a keresésekkel, kérdőívek megválaszolásával, vagy akár a Microsoft Áruházban való vásárlással. Ha elegendő pontot gyűjtöttünk, akkor ezeket beválthatjuk filmekre, alkalmazásokra, ajándékkártyákra. A Googlenek is volt egy saját jutalomprogramja, a Screenwise, de ez már megszűnt.
A legújabb iOS 14-es frissítéssel az Apple már megkezdte a Google keresési eredményeinek felcserélését a saját javára, a legtöbb iOS-felhasználó a fenti okok miatt azonban alig vette észre a változást. Ám ne higgyük, hogy ez a néma csere zavartalanul folytatódhat, hiszen ha az eszközökön a Google helyét átveszi az Apple, akkor azzal lényegében fura monopolhelyzet alakul ki a különféle piacokon, amiért bizonyosan rengeteg negatív kritika éri majd az Apple-t.
Plusz ez a lépés valószínűleg fel fogja háborítani a reklámipart is, akik rengeteg ügyfelük elérhetőségét elveszíthetik.
Az Apple ügyfeleinek vásárlóereje ugyanis átlagon felüli, és azáltal, hogy megkönnyíti a felhasználók számára a keresőhirdetések elkerülését, negatív irányba történő elmozdulást generálhat a reklámszektorban. A Google dominanciája az internetes keresésben persze nem ér véget az Apple belépésével, de mindenképpen gyengülne a fogyasztók növekvő adatvédelmi preferenciáival szemben. Tekintettel arra, hogy a Google üzleti modellje drámai módon eltér az Apple üzletpolitikájától, valószínű, hogy a keresőóriásnak meg kellene tanulnia - kényelmetlenül is - együtt élni riválisának keresőmotorjával, ahelyett, hogy elfordulna, hogy versenyre kelne vele.
Félrevezette a fogyasztókat az Apple az iPhone vízállóságával kapcsolatban
Már nem az Apple a világ harmadik legnagyobb mobilgyártója
Hol lehet megnézni, hogy meddig tarthat ki az ingyenes Google-tárhelyünk?
(Fotó: Pixabay)