Az 1988-ban, az ENSZ által alapított Éghajlatváltozási Kormányközi Testület célja, hogy rendszeres időközönként kiadott jelentéseivel bemutassák az éghajlatváltozás (klímaváltozás) éppen aktuális állapotát és egyben egyfajta segítséget és rálátást nyújtsanak a politikusok, döntéshozók számára azzal kapcsolatban, hogy milyen szabályozásokat lenne érdemes bevezetniük, ha a környezet érdekeit is figyelembe szeretnék venni a döntéseik során. A jelentések hosszú távra szólnak, mivel csak átlagban öt-hat évente adják ki őket (a legutóbbi, ötödik jelentés 2013-ban jelent meg), viszont minden esetben részletes, átfogó képet nyújtanak az adott időszak tendenciáiról, mivel nem a testület tagjai által írt tanulmányra támaszkodnak, hanem az évek során megjelent nagyszámú, akár több tízezer tudományos munkára, amelynek összefoglalóját adja az IPCC jelentése.

A ma megjelent dokumentum első részét képezi a hatodik jelentésnek, ez a negyvenkét oldalas összefoglaló, a Summary for Policymakers
elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a döntéshozók számára biztosítson rálátást a klímaváltozással kapcsolatos emberi tényezők súlyára. A jelentés főbb pontjai:

• az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának növekvő szintje az 1850-1900-as időszak óta 1,1 Celsius-fokkal emelték a Föld hőmérsékletét, ha ez a tendencia nem változik, egészen biztosan elkerülhetetlenné válik a 1,5 fokos vagy akár két fokos melegedés, amelyet a Párizsi Egyezmény célkitűzései lennének hivatottak megakadályozni
• a másfél fokos melegedés intenzívebb hőhullámokkal, hosszabb meleg szezonokkal és rövidebb telekkel fog járni, a két Celsius-fokos változás során gyakoribbá válnak a mezőgazdaság és egészség szempontjából kritikus szintet elérő időszakok
• az elmúlt öt év volt a legmelegebb 1850 óta
• az elmúlt négy évtized mindegyike konzekvensen melegebb volt, mint az azt megelőző évtized
• 2019-ben volt a legmagasabb az atmoszferikus szén-dioxid koncentráció az elmúlt kétmillió évben
• A 2011-2020 közötti időszak alatt érte el az Északi-sarkvidék jegének kiterjedése a legkisebb mért értékeket 1850 óta
• az óceánok felszíni rétege (0-700 méter) hetvenes évek óta tartó melegedésének az emberi tevékenységek a fő okozói
• az 1901-1971 közötti időszakkal összehasonlítva a tengerek szintjének növekedése megtriplázódott
• nem zárható ki az évszázad végére a két méteres átlagos tengerszint növekedés
• nagyjából 90% az esélye, hogy az emberi tevékenységek hozzájárulnak a gleccserek olvadásához és az Északi-sarkvidék jegének vékonyodásához

A jelentés legfőbb pontjai tehát olyan megállapításokat tartalmaznak, melyekre már régóta utalnak a szakemberek és a megjelent tudományos publikációk, de úgy tűnik, itt az ideje komolyabban is foglalkozni ezekkel a problémákkal, ha nem akarjuk, hogy a következmények visszafordíthatatlanná váljanak. A Reading Egyetem professzora, Ed Hawkins elmondta:

"Ez a tényállás, nem is lehetnénk ennél biztosabbak, egyértelmű és vitathatatlan, hogy az emberek felmelegítik a bolygót."

‘You have been telling us for over three decades of the dangers of allowing the planet to warm. The world listened, but it didn’t hear… As a result, #climatechange is a problem that is here, now.’@UNEP’s @andersen_inger on the release of the #IPCC’s #ClimateReport. pic.twitter.com/kKkzpYlixC

— IPCC (@IPCC_CH) August 9, 2021

Azonban, ha az elmúlt időszak újabb és újabb, a zéró emisszió érdekében tett fogadalmaikat és terveiket betartják a kormányok és az emberiségnek sikerül visszavennie az üvegházhatású gázok kibocsátásából a század közepére, talán sikerülhet megállítani a negatív folyamatokat. A tudósok ezenfelül arra is figyelmeztetnek, hogy, a nem túl pozitív hírek ellenére, nem érdemes fatalista szemszögből közelíteni a tényekhez, mivel nem feltétlenül vagyunk egy negatív jövőre ítélve. A történelem folyamán bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogásban olyan eredményeket elérni, amelyek megállíthatnak egy negatív irányba tartó folyamatot, gondoljuk csak a Montreali Jegyzőkönyvre, melyet az az ózonréteg állapotának helyreállítása érdekében írt alá az ENSZ 197 országa.

Arra is fel kell készülni azonban, hogy a szabályok szigorítása és az azonnal cselekvés hatása hosszabb távon fog megmutatkozni, a tengerszint emelkedés, ami bizonyos szigetországokat és partmenti városokat fog súlyosabban érinteni, vagy a másfél fokos átlagos hőmérséklet emelkedés valószínűleg bekövetkezik, a kérdés csak az, hogy milyen hamar.

(Fotó: Pixino)

További cikkek a témában:

Ma kezdi tárgyalni az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület minden eddiginél átfogóbb jelentését a klímaváltozás állapotáról A jelentéseket 1990 óta öt-hat évente adják ki, a legutolsó elemzés 2013-ban látott napvilágot. Az IPCC 14 000 tudományos publikációt elemez és ennek alapján 40 oldalas összefoglalót ad ki, amit a kormányok segítségül használhatnak a szabályozások kialakításakor.
Kína és az Egyesült Államok félretették az ellentéteiket egy globális probléma megoldása érdekében Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának tegnap kiadott közleménye szerint a klímaváltozás kérdésében közös álláspontot képvisel a két ország, ezért mostantól összefognak a Párizsi Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében.
Hatból csak egyetlen forgatókönyv mentén kerüljük majd el a klímakatasztrófát A klímakatasztrófa nem közeleg, hanem benne élünk, elkezdődött, az időjárás változásától kezdve a tájidegen invazív élőlények megjelenéséig ezer és egy jele van. A közönyünk sokba kerülhet az utánunk jövő generációknak.