A problémák sokszor ott kezdődnek, hogy a lakásba bejövő internetkábelt nem tudjuk szabadon mozgatni, mert nem elég hosszú, vagy rögzítve van a falhoz, padlóhoz. Ez az akadály viszont könnyen orvosolható, hiszen elég, ha veszünk egy megfelelően hosszú UTP (Ethernet) kábelt, amivel összekötjük a modemet a routerrel. Ha a kettő egy készülékben van, akkor is érdemes lehet elgondolkodni egy különálló router beszerzésén, amit oda pakolhatunk, ahova csak akarjuk, és valószínűleg jobb teljesítményre is lesz képes, mint az előfizetés mellé kapott eszköz.
A router a wifi-jelet minden irányba sugározza, így ha a lakás egyik végébe, fal vagy ablak mellé rakjuk, akkor értelemszerűen az internet egy részét a lakásból kifelé, utcára, folyosóra, esetleg a szomszéd lakásba fogjuk sugározni vele. Sok helyen olvasható az a tanács, hogy a routert emiatt a lakás közepén érdemes elhelyezni, viszont ez sem minden esetben igaz. Először is azt kell végiggondolnunk, hogy a lakásnak melyek azok a részei, ahol használni szoktuk a netet, hol találhatóak a wifihez kapcsolódó eszközök, majd próbáljuk meg eszerint megtalálni a központi helyet a routernek.
A magyar háztartások túlnyomó többsége rendelkezik mikrohullámú sütővel, ami történetesen ugyanazt a 2,4 Ghz-es frekvenciasávot használja, mint a wifi, így pedig zavarhatja a jelet. Interferenciát bármilyen más elektronikus eszköz is okozhat, így a routert érdemes ezektől távolabb elhelyezni.
Emeletes házban egyértelmű, hogy a routert nem érdemes a földszint padlóján tartani, de bármilyen lakásban jó ötlet lehet az eszközt minél magasabbra helyezni, ugyanis a wifi-jel jobban terjed lefelé, mint fölfelé.
Bár elsőre jó ötletnek tűnhet a nem kifejezetten látványos routert elrejteni egy szekrénybe vagy fal mögé, ezzel csak fölösleges akadályokat görgetünk a wifi-jel útjába. A lakásban található falak és tárgyak amúgy is rontják a jelerősséget, így semmi szükség extra fizikai akadályokra: a router akkor van a legjobb helyen, ha látható.
A Plus.net szerint a wifire az akváriumok és tükrök sincsenek jó hatással: előbbi, mivel víz van benne, remekül nyeli el a jelet, míg utóbbi - más reflektív felületekhez hasonlóan - valamennyire visszaveri azt, így egyik sem ideális arra, hogy mellettük jelöljük ki a router helyét.
Néhány további tipp...
Bár a reklámfotókon a routereket általában szép, egyenletesen elrendezett antennákkal fogjuk látni, a gyakorlatban ez kevéssé praktikus. Ha a routerünkön antennák is vannak, használjuk ki a lehetőséget, és próbáljuk meg úgy beállítani őket, hogy a lehető legnagyobb területet fedjék le, vagy - ahogy az első pontban már említettük - gondoljuk végig, hogy a lakás melyik részén van szükségünk az internetre, és célozzuk meg ezeket a részeket az antennákkal.
Ha a fentiek után még mindig túlságosan lassúnak tűnik az internet, akkor érdemes elgondolkodni egy jelerősítő beszerzésén vagy egy mesh-hálózat kiépítésén. Előbbi akár néhány ezer forintért is beszerezhető, és tökéletesen alkalmas arra, hogy a routerrel vezeték nélkül összekapcsolva és a konnektorba bedugva erősebb jelet biztosítson a lakásnak azokon a részein, ahol gyenge a wifi, viszont igazából csak akkor jó megoldás, ha mondjuk egy szobában szeretnénk erősebb internetet. A mesh-hálózat ezzel szemben több teljes értékű routerből épül fel, ennek megfelelően pedig jóval drágább is, ugyanakkor tökéletesen alkalmas arra, hogy nagyobb lakásban vagy családi házban is mindenhol kiváló legyen a jelerősség.
Végül, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy elég erős-e a wifi-jel, akkor érdemes letölteni a telefonunkra egy internetsebesség-mérő alkalmazást, és elvégezni néhány mérést a lakás különböző pontjain. Ilyen applikációból ma már számtalan létezik, mi az egyszerűsége és megbízhatósága miatt az iOS-re és androidra egyaránt elérhető Speedtestet szoktuk használni.
(Cnet, Plus.net, HowToGeek, Borítókép: Lucas Ninno/Getty Images)