Három éven belül embereken tesztelhetik a szintetikus bélbevonatot

2020 / 11 / 16 / Perei Dóra
Három éven belül embereken tesztelhetik a szintetikus bélbevonatot
Az MIT kutatóinak fejlesztését sertéseken már letesztelték, az iható, a vékonybelekben filmszerű bevonatot képző anyag a laktózérzékenyeken és cukorbetegeken, valamint az elhízottakon is segíthet.

A Science Translational Medicine szerint a terápiát nem a szintetikus bevonat valósítja meg, hanem az általa a bélfalra juttatott enzimek és más hasznos vegyületek, amik elősegítik és szabályozzák a belekben a táplálék felszívódását, ami egyébként a fenti esetekben problémát okoz. A laktózérzékenyeknél például a nem termelődik megfelelő mennyiségű laktáz enzim a vékonybélben, ami viszont elengedhetetlen a laktóz (tejcukor) lebontásához.

Giovanni Traverso és munkatársai ezért megalkották azt a szintetikus anyagot, amely filmszerű bevonatot képez a vékonybél falán, a belefecskendezett vegyületek és enzimek segítségével pedig helyreállítja az emésztés-felszívódás folyamatát. A betegnek meg kell innia a bevonatot, merthogy az összetevői akkor állnak össze, ha találkoznak a vékonybélrendszer egyik enzimével. A keletkező polidopamin nevű anyag leginkább egy kagyló 'ragasztójára' hasonlít, amivel a sziklákra tapad, végül bevonatot képez a bélfalon. Ami a sertéseken végzett kísérleteket illeti, a kutatók a szintetikus bevonathoz különféle összetevőket adagoltak, ezáltal tökéletesen kontrollálhatták a sertésekben a vékonybelek táplálékfelszívását.

Példának okáért, amikor egy esetben laktázt adtak a szintetikus anyaghoz, az emlősökben a laktóz bontása hússzor hatékonyabb lett.

Emellett a glükózbevitelt is sikeresen szabályozták egy speciális nanorészecskével, amitől az kevésbé engedte át a cukrot. Traverso úgy véli, mindez új terápiás lehetőségeket nyithat meg a cukorbetegség és az elhízás gyógyításában. A bevonat körülbelül egy napig marad a bélfalon, majd kiürül a szervezetből, magyarán a folyamatos hatáshoz naponta pótolni kell a filmréteget, aminek legnagyobb előnye a kutatók szerint, hogy ezáltal precízen szabályozható az összetétele a beteg aktuális állapotának függvényében. Mivel az állatokon egyetlen mellékhatás sem jelentkezett, a csapat bizakodva tekint a jövőbe, noha az emberi alkalmazás előtt még jó pár vizsgálatot el kell végezniük, majd a széles körben való használat megkezdéséhez emberi klinikai kísérleteket kell végezni. Traverso becslése szerint utóbbi három-öt éven belül kezdetét veheti.

Mióta képes a szervezet megemészteni a tejet?

Az emberi táplálkozás, de még a társadalom fejlődésének szempontjából is fontos mérföldkőnek számított, amikor a kutatók rájöttek, hogy a felnőtt szervezet is képes lehet a tej megemésztésére. A laktózintolerancia kialakulásának időpontja és körülményei azonban máig tisztázatlanok. Krishna Veeramah, a Stony Brook Egyetem munkatársa kollégáival egy időszámítás előtt ezerkétszáz körüli csatából származó csontok genetikai anyagát vizsgálva próbálta ezt megfejteni – írja a Science Daily. Végül arra jutottak, hogy a laktóztolerancia Közép-Európában evolúciós szempontból rendkívül gyorsan, néhány ezer év alatt elterjedt.

Bár Európában és az USA-ban a tejtermékek népszerűsége máig töretlen, a világ népességének nagyjából kétharmada nem tudja lebontani a laktózt. Általánosságban igaz, hogy a kifejlett emlősök nem képesek megfelelően megemészteni a tejet,

az embereknél azonban kialakult egy mutáció, amely lehetővé teszi a laktáz nevű enzimnek a laktóz lebontását.

Ez a mutáció nagy arányban megjelent a közép- és észak-európai eredetű személyeknél. A Veeramahék által vizsgált csata a mai Németország területén húzódó Tollense folyó partján zajlott. A környéken található egy bronzkori lelőhely is, akár négyezer harcos maradványával. Bár a csontok kora több ezer évre tehető, néhányból sikerült genetikai anyagot kinyerni, amiket aztán a szakértők összevetettek egyéb ősi és modern populációk adataival.

A harc négyezer évvel az európai mezőgazdaság kialakulását követően zajlott, de a katonák közül csak minden nyolcadik tudta lebontani a laktózt. Veeramah szerint kétezer évvel később azonban már a népesség több mint fele, hatvan százaléka tudott felnőttként is tejet fogyasztani – ez megközelíti a modern közép-európai hetven-kilencven százalékos értéket. Ez azt bizonyítja, hogy a laktóztolerancia evolúciós mértékkel nézve meglehetősen gyorsan terjedt el a térségben. A tanulmány arra ugyanakkor nem ad választ, hogy miért jelentett ekkora előny a természetes kiválasztódás során a tej megemésztése.

Ez is érdekelhet:

A végbélnyíláson keresztül szaltózik be a testbe az aprócska robot

Holland orvosok felfedezése segíthet új stratégiát találni a koronavírus ellen

Egy ígéretes vegyület csökkenti a testzsírt, hatásos az elhízás és a cukorbetegség ellen is

(Fotó:Pixabay)


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.