Három éven belül embereken tesztelhetik a szintetikus bélbevonatot

2020 / 11 / 16 / Perei Dóra
Három éven belül embereken tesztelhetik a szintetikus bélbevonatot
Az MIT kutatóinak fejlesztését sertéseken már letesztelték, az iható, a vékonybelekben filmszerű bevonatot képző anyag a laktózérzékenyeken és cukorbetegeken, valamint az elhízottakon is segíthet.

A Science Translational Medicine szerint a terápiát nem a szintetikus bevonat valósítja meg, hanem az általa a bélfalra juttatott enzimek és más hasznos vegyületek, amik elősegítik és szabályozzák a belekben a táplálék felszívódását, ami egyébként a fenti esetekben problémát okoz. A laktózérzékenyeknél például a nem termelődik megfelelő mennyiségű laktáz enzim a vékonybélben, ami viszont elengedhetetlen a laktóz (tejcukor) lebontásához.

Giovanni Traverso és munkatársai ezért megalkották azt a szintetikus anyagot, amely filmszerű bevonatot képez a vékonybél falán, a belefecskendezett vegyületek és enzimek segítségével pedig helyreállítja az emésztés-felszívódás folyamatát. A betegnek meg kell innia a bevonatot, merthogy az összetevői akkor állnak össze, ha találkoznak a vékonybélrendszer egyik enzimével. A keletkező polidopamin nevű anyag leginkább egy kagyló 'ragasztójára' hasonlít, amivel a sziklákra tapad, végül bevonatot képez a bélfalon. Ami a sertéseken végzett kísérleteket illeti, a kutatók a szintetikus bevonathoz különféle összetevőket adagoltak, ezáltal tökéletesen kontrollálhatták a sertésekben a vékonybelek táplálékfelszívását.

Példának okáért, amikor egy esetben laktázt adtak a szintetikus anyaghoz, az emlősökben a laktóz bontása hússzor hatékonyabb lett.

Emellett a glükózbevitelt is sikeresen szabályozták egy speciális nanorészecskével, amitől az kevésbé engedte át a cukrot. Traverso úgy véli, mindez új terápiás lehetőségeket nyithat meg a cukorbetegség és az elhízás gyógyításában. A bevonat körülbelül egy napig marad a bélfalon, majd kiürül a szervezetből, magyarán a folyamatos hatáshoz naponta pótolni kell a filmréteget, aminek legnagyobb előnye a kutatók szerint, hogy ezáltal precízen szabályozható az összetétele a beteg aktuális állapotának függvényében. Mivel az állatokon egyetlen mellékhatás sem jelentkezett, a csapat bizakodva tekint a jövőbe, noha az emberi alkalmazás előtt még jó pár vizsgálatot el kell végezniük, majd a széles körben való használat megkezdéséhez emberi klinikai kísérleteket kell végezni. Traverso becslése szerint utóbbi három-öt éven belül kezdetét veheti.

Mióta képes a szervezet megemészteni a tejet?

Az emberi táplálkozás, de még a társadalom fejlődésének szempontjából is fontos mérföldkőnek számított, amikor a kutatók rájöttek, hogy a felnőtt szervezet is képes lehet a tej megemésztésére. A laktózintolerancia kialakulásának időpontja és körülményei azonban máig tisztázatlanok. Krishna Veeramah, a Stony Brook Egyetem munkatársa kollégáival egy időszámítás előtt ezerkétszáz körüli csatából származó csontok genetikai anyagát vizsgálva próbálta ezt megfejteni – írja a Science Daily. Végül arra jutottak, hogy a laktóztolerancia Közép-Európában evolúciós szempontból rendkívül gyorsan, néhány ezer év alatt elterjedt.

Bár Európában és az USA-ban a tejtermékek népszerűsége máig töretlen, a világ népességének nagyjából kétharmada nem tudja lebontani a laktózt. Általánosságban igaz, hogy a kifejlett emlősök nem képesek megfelelően megemészteni a tejet,

az embereknél azonban kialakult egy mutáció, amely lehetővé teszi a laktáz nevű enzimnek a laktóz lebontását.

Ez a mutáció nagy arányban megjelent a közép- és észak-európai eredetű személyeknél. A Veeramahék által vizsgált csata a mai Németország területén húzódó Tollense folyó partján zajlott. A környéken található egy bronzkori lelőhely is, akár négyezer harcos maradványával. Bár a csontok kora több ezer évre tehető, néhányból sikerült genetikai anyagot kinyerni, amiket aztán a szakértők összevetettek egyéb ősi és modern populációk adataival.

A harc négyezer évvel az európai mezőgazdaság kialakulását követően zajlott, de a katonák közül csak minden nyolcadik tudta lebontani a laktózt. Veeramah szerint kétezer évvel később azonban már a népesség több mint fele, hatvan százaléka tudott felnőttként is tejet fogyasztani – ez megközelíti a modern közép-európai hetven-kilencven százalékos értéket. Ez azt bizonyítja, hogy a laktóztolerancia evolúciós mértékkel nézve meglehetősen gyorsan terjedt el a térségben. A tanulmány arra ugyanakkor nem ad választ, hogy miért jelentett ekkora előny a természetes kiválasztódás során a tej megemésztése.

Ez is érdekelhet:

A végbélnyíláson keresztül szaltózik be a testbe az aprócska robot

Holland orvosok felfedezése segíthet új stratégiát találni a koronavírus ellen

Egy ígéretes vegyület csökkenti a testzsírt, hatásos az elhízás és a cukorbetegség ellen is

(Fotó:Pixabay)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Miért göndörödik be az ember haja esős időben?
Miért göndörödik be az ember haja esős időben?
Sokak életét megkeseríti a párás időben kezelhetetlenné váló haj, pedig előnye is van jelenségnek: a 18. században például hatékony higrométert építettek emberi hajból.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.