A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a szén-dioxid felhasználására épülő iparágak átállását

Az elkövetkező öt évben a szén-dioxid-iparban rohamléptekkel elterjed a gépi tanulás és az MI-technológia használata a szénlábnyom drasztikus csökkentése érdekében. Ez sokkal nagyobb falat a cégeknek, mint ahogy elsőre hangzik, hiszen a hagyományos iparágak, például az olaj és a földgáz, csak lassan képesek kivitelezni szén-dioxid-mentesítési erőfeszítéseket, mivel a termelékenység és a jövedelmezőség fenntartása is állandó küzdelmet jelent nekik. Az éghajlatváltozás, valamint a jogi szabályozások és a piaci érzékenység azonban minél gyorsabb változásra készteti ezeket az iparágakat. Az olaj- és gázipari szervezetek egy ideje már érzik a törvényhozói oldalról rájuk nehezedő nyomást, utóbbi ugyanis a világ legtöbb országban azt szeretné, ha a következő években jelentősen csökkenne a szén-dioxid kibocsátás. A technológián alapuló kezdeményezések elengedhetetlenek voltak a szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések fokozásához olyan ágazatokban, mint a közlekedés, előreláthatóan pedig hamarosan az építkezés és a fémipar is követi a példát.

A fokozódó digitális átalakulás eredményeként a szén-dioxid-kibocsátású ágazatok képesek lesznek kihasználni olyan fejlett technológiákat, mint például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás,

melyek folyamatosan valósidejű, megbízható adatokat gyűjtenek, hogy minél hatékonyabban és proaktív módon csökkentsék a káros kibocsátásokat, valamint a szénlábnyomukat.

Mikroszkopikus titkok felfedése különböző felületeken

A Föld minden egyes felülete rejtett információkat hordoz, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a járvány okozta válságok hatékonyabb kezelésénél mind most, mind a jövőben. Az épületek, ahol életünk mintegy kilencven százalékát töltjük, tele vannak természetesen előforduló baktériumokkal, gombákkal és vírusok ökoszisztémáiból álló, természetesen előforduló mikrobiomákkal.

A technológia, amely felgyorsítja a mikrobiómadatok gyors mintavételének, digitalizálásának és értelmezésének képességét, megváltoztatja a kórokozók terjedésének megértését.

Ennek a láthatatlan mikrobióma adatrétegnek a megismerésével azonosíthatók azok a genetikai lenyomatok, amelyek előrejelzik, hogy mikor és hol terjeszthetünk kórokozókat, mely felületek és környezetek jelentik a legnagyobb átviteli kockázatot, és hogy ezeket a kockázatokat hogyan befolyásolják tevékenységeink, illetve hogyan változnak a kockázatok az idő előrehaladtával. Egyelőre csupán a felszínt kapargatjuk azzal kapcsolatban, mennyi adatot rejthetnek a mikrobiomák, ám megismerésük előreláthatólag felgyorsul a következő öt évben. Ezek a betekintések nemcsak segítenek elkerülni és megválaszolni a pandémiákkal kapcsolatos kérdéseket, hanem befolyásolják például az épületek, autók, metrók ​​és repülőgépek tervezését, üzemeltetését és tisztítását, valamint azt, hogy miként támogathatjuk a gazdasági tevékenységeket a közegészség feláldozása nélkül.

2025-re az egészség remélhetőleg nem csak a gazdagok kiváltsága lesz

2025-re a kultúrát, az információtechnológiát és az egészséget elválasztó vonalak elmosódnak; a mérnöki biológia, a gépi tanulás és a gazdaság újrafelosztása létrehoz egy keretet az egészségügyi kontinuum decentralizálásához, a hangsúly pedig az intézményekről átkerül az egyénekre. Legalábbis Rahul Dhanda, a Sherlock Biosciences társalapítója és vezérigazgatója szerint. Ennek előmozdítása a mesterséges intelligencia és az új ellátási lánc szállítási mechanizmusok terén elért haladással lehetséges, amelyek valós idejű biológiai adatokat igényelnek, amiket a mérnöki biológia egyszerű, olcsó diagnosztikai tesztekkel fog biztosítani az egyének számára a világ minden sarkában. Ennek eredményeként

csökken a megbetegedések és a halálozások aránya, na és persze a költségek is alacsonyabbá válnak például fertőző betegségeknél, mivel csak a legsúlyosabb eseteknél lesz szükség kiegészítő ellátásra.

Kevesebb fertőzött ember hagyja el otthonát, drasztikusan megváltoztatva ezzel a járványok kimenetelét, miközben az egészségügyi rendszerek terhei is csökkennek. Az egészség, a társadalmi-gazdasági helyzet és az életminőség közötti elválaszthatatlannak hitt kapcsolatok fellazulnak, emiatt pedig az egészség és az egészségügyi intézményekhez való hozzáférés egyenlőségével fennálló feszültségek is enyhülnek. A napi ápolástól kezdve a pandémiákig bezárólag ezek az egymással összefonódó technológiák megváltoztatják a gazdasági és társadalmi tényezőket, és enyhítik a globális emberi állapotra gyakorolt ​nyomást.

Az építkezés jövője már elkezdődött

Az építkezés a gyártási folyamatok szinkronizált sorozatává válik, amely érezhető változást hoz az irányítási és termelési folyamatokban. Biztonságosabb, gyorsabb és költséghatékonyabb kivitelezési módja lesz azoknak a házaknak, irodáknak, gyáraknak és egyéb építményeknek, amelyekre szükségünk van városokon innen és túl. Ez a jövőkép már már életre is kelt, hiszen egyre több cég hívja segítségül a mesterséges intelligenciát és képalkotást, hogy csak néhányat említsünk a technológiai innovációk közül. Az adatok felhasználása az ipari folyamatok mély megértésénél alapvetően javítja a szakemberek azon képességét, hogy bízzanak ösztöneikben a valós idejű döntéshozatalok során, lehetővé téve a tanulást és az előrehaladást, miközben elnyerik ügyfeleik bizalmát. Az adatok rávilágíthatnak

korábban ismeretlen kivitelezési megoldásokra, mindez pedig felhatalmazza a vezetőket arra, hogy inkább proaktív, mint reaktív módon irányítsák a projekteket.

A tervezés és kivitelezés pontossága lehetővé teszi az építőipari szakemberek számára, hogy ők irányítsák a környezetet, és ne fordítva, és megismételhető folyamatokat hoznak létre, amelyek könnyebben irányíthatók, automatizálhatók és taníthatók.

A fizikai és virtuális terek elmosódása

Az egyik dolog, amelyet a jelenlegi világjárvány megmutatott, hogy mennyire fontos a technológia a kommunikáció fenntartása és megkönnyítése érdekében, nem csupán munka, de valódi érzelmi kapcsolataink kiépítése érdekében is. Az elkövetkező néhány évben arra számíthatunk, hogy ez a haladás felgyorsul a mesterséges intelligencia segítségével, amely az embereket összekapcsolja és közelebb hozza egymáshoz, még akkor is, ha fizikailag egymástól távol vannak.

A képzeletbeli vonal a fizikai tér és a virtuális között örökre elmosódik, az élő közvetítések pedig sokkal valósághűbbé válnak.

Ez azonban nem olyan egyszerű, mindenekelőtt ugyanis az adatvédelmet prioritásként kell kezelni a fogyasztók bizalmának megteremtése érdekében. A COVID-19 világjárvány elején sokat halhattunk az online beszélgetőfelületek (Zoom és társai) biztonságával kapcsolatos aggodalmakról. Ezek az aggályok velünk maradnak, a digitális tér folyamatos bővülésének tükrében pedig a márkák egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy a felhasználók számára a teljes átláthatóságon és az adatok feletti ellenőrzésnél kevesebbet biztosítsanak.

(Fotó: Needpix)