Lassan minden hazai mobilszolgáltató bevezeti az 5G-t, mostantól a Telekomnál is elérhető a hálózat
2020 / 04 / 11 / Bobák Zsófia
Lassan minden hazai mobilszolgáltató bevezeti az 5G-t, mostantól a Telekomnál is elérhető a hálózat
De ha a 4G kapacitását sem használtuk még ki százszázalékosan, vajon minek nekünk máris a következő generáció?

Fél évvel ezelőtt, mikor Magyarországon is elindult az ötödik generációs mobilhálózat, sok szó esett róla, hogy vajon mire is jó ez, mi szükség van rá, milyen új világ lesz elérhető általa, amit a negyedik generáció még nem tud megadni. Azóta már világossá vált, hogy elsősorban nem (csak) a hagyományos szolgáltatások színvonalát fogja növelni, illetve nyilván azt is, ha valóban annyival gyorsabb letöltést tesz majd lehetővé, de a valódi jelentősége abban rejlik, hogy a ma még gyerekcipőben járó, de a jövő városaihoz és életmódjához szervesen hozzátartozó projektek jól funkcionáljanak és valóban lehessen őket integrálni a mindennapi életbe.

Távműtétek: mostanában mindenki, aki csak teheti, otthonról dolgozik, de vannak munkák, melyeket nem lehet a fotelben ülve, távmunkában megoldani. Azt gondolnánk, a sebészet pont ezek közé tartozik, de lehet, hogy tévedünk. A technológia már készen áll arra, hogy az orvosok a műtőtől több (száz) kilométerrel távolabb, egy képernyő előtt ülve vezényeljék le az operációkat. Ennek a jelentősége elsősorban olyan régiókban lesz kiemelkedő, ahol orvoshiánnyal küzdenek és nincs a helyszínen elegendő elérhető szakember, de a probléma mégis sürgős beavatkozást tesz szükségessé.

2018-ban az Apex Szív Központban, Indiában Dr. Tejas Patel öt szívbeteget műtött meg egyszerre tőlük 32 kilométerre tartózkodva,

tavaly novemberben pedig először végeztek robot segítségével agyműtétet Kanadában, igaz, akkor még a helyszínről irányították a gépet, de később távolsági operációkat is terveznek hasonló módon kivitelezni. Az ilyen műtétekhez technológiai szempontból mindössze két dologra van szükség: egy megfelelő robotra és megbízható internetkapcsolatra. Operáció közben tényleg nem megengedhető, hogy kihagyjon a szolgáltatás vagy szakadozzon a net, így a minél gyorsabb kapcsolat szó szerint létfontosságú.

Önvezető járművek: tavaly decemberben tizennyolc tonnányi vajjal a fedélzetén vágott át az Egyesült Államokon a Plus.ai kamionja, miközben végig önmagát irányította. Ekkor még egy sofőr vele tartott a biztonság kedvéért, de a jövő áruszállítási feladatait már teljesen önállóan jövő-menő járművek oldhatják meg, amire a munkaerőhiány és a rengeteg kamionos baleset miatt sürgős szükség is lehet. Az áruszállítás mellett természetesen a személyszállítás is egyre inkább önvezetéssel valósul meg, bár ezzel elveszik a vezetés élménye, de cserébe biztonságosabb utazásra számíthatunk, már amennyiben sikerül kiküszöbölni az egyelőre még súlyos hibákat a mesterséges intelligencia rendszerek tárgy-, és helyzetfelismerő működésében. Ahhoz viszont, hogy a sok-sok magát navigáló jármű rendesen tudjon közlekedni és akár egymással is kommunikálni, szintén elengedhetetlen a gyors vezeték nélküli kapcsolat.

Okosvárosok: nem minden várost tervező építésznek vannak olyan extrém elképzelései a jövő lakóhelyeiről, mint a szaúdi koronahercegnek, de az biztos, hogy a világ az IoT egyre gyakoribb felhasználásának irányába halad.

  • fényerőszabályozós köztéri világítás
  • önvezető tömegközlekedési járművek
  • futárszolgálatot végző robotok és drónok
  • okos információs táblák
  • egymással, esetleg a járművekkel kommunikáló közlekedési lámpák
  • automatizált szolgáltatások
  • okosotthonok

és ki tudja, még mennyi minden vár ránk és tartozik majd a városok infrastruktúrájához, ez pedig nem csak megnövekedett energiafelhasználást jelent, hanem sokkal nagyobb terhelést a hálózatoknak is. Azt már nem is kell hozzátenni, hogy a gyors kapcsolat ezen a területen szintén jól jön.

És ez csak néhány példa volt a potenciális felhasználási módokról, újszerű ipari/logisztikai megoldásokhoz, a virtuális valóság, vagy a kiterjesztett valóság technológiájának jobb kihasználásához, sőt, akár, ha kicsit messzebbre akarunk tekinteni, a hologram alkalmazásának kikísérletezéséhez (akár az oktatásban is), de a meccsnézéshez 8K-ban szintén a gyorsabb net/telekommunikációs hálózat elterjedésével juthatunk majd hozzá, azokról az újdonságokról pedig egyelőre legfeljebb csak fantáziálhatunk, melyek még a koncepció fázisában tartanak.

Azonban a rendszert előtte ki kell építeni, mivel az 5G működéséhez sokkal több adótoronyra lesz szükség, mint amennyi jelenleg rendelkezésre áll, ahhoz, hogy kielégítő lefedettséget kapjunk.

A Vodafone szolgáltatása a fővárosban elsősorban a belvárosban érhető el (tavaly az indulás után teszteltük is), a Telekom 5G-je szintén csak Budapest bizonyos pontjain: a belváros egyes részein, értelemszerűen a Telekom székházában a Könyves Kálmán körúton, a szomszédságában található Groupama Arénában és a Puskás Ferenc stadionban hozzáférhető. Az országban ezen kívül csak egy városban, Zalaegerszegen, ezen belül a belvárosban, valamint a ZalaZone járműipari tesztpályán vezették be egyelőre.

Ahhoz, hogy használni tudjuk, vennünk kell 5G fogadására képes telefont.

Két típusból választhatunk: az LG V50, illetve a Huawei Mate 20X készülék nyújtja jelenleg ezt a szolgáltatást, ezen felül az sem mindegy, milyen csomagra fizetünk elő: a korlátlan mobilnet-kerettel, illetve a tíz vagy tizenöt GB-os kerettel rendelkező lakossági vagy vállalati ügyfelek számára engedélyezett a hálózat használata (6 illetve 3 hónapig külön díj megfizetése nélkül). A Telenor is hamarosan bevezetheti az 5G szolgáltatást, hiszen a március 26-án megrendezett frekvencia árverésen, melyen az ötödik generációs vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas 700/2100/3600 MHz-es sávok használati jogát vásárolhatták meg a mobilkommunikációs cégek, a Magyar Telekom és a Vodafone mellett ők is jelen voltak, 2*5 MHz duplex sávot szereztek a 700 MHz-es tartományból, valamint 140 MHz-et a 3600 MHz-es tartományban. A Bitportnak adott nyilatkozatában a Telenor elmondta: az 5G bizonyos budapesti és győri területeken, valamint a törökbálinti bázisállomásain lesz majd elérhető, azonban a 700 MHz-es tartományban egyelőre földfelszíni digitális televíziós műsorszórás folyik, így az ezen a frekvencián zajló szolgáltatások beindítása csak szeptember után lesz lehetséges. Ekkor, ahogy azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) oldalán is olvashatjuk, a tartományt átengedik az 5G-nek: "A jelenlegi hálózatok egy része azt a 700 MHz-es (694–790 MHz közötti) frekvenciasávot használja, amelyet a hírközlési hatóságnak 2020-ig szabaddá kell tennie a közelgő 5G-s fejlesztésekhez. Erre a hatóságot európai uniós irányelvek kötelezik – összhangban a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által megfogalmazott célokkal, illetve az NMHH Nemzeti Ütemtervével, illetve Spektrumstratégiájával."

(Fotó: Getty, Pxfuel, Wikimedia Commons)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.