A WHO Európai Regionális Irodája által közzétett jelentés kiterjedt adatgyűjtés eredményét összegzi: negyvenöt országból több mint kétszázezer tizenegy, tizenhárom és tizenöt éves iskolás fizikai egészségéről, egészséget befolyásoló szokásairól, mentális jóllétéről és társas kapcsolatairól ad képet. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását négyévenként vizsgáló nemzetközi projekt magyar partnere az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő HBSC Kutatócsoport, Németh Ágnes vezetésével. A hazai vizsgálati eredményekről a Kamaszéletmód Magyarországon című kötetben számoltak be 2019 végén.

"Európai viszonylatban a mentális egészség és a jóllét területén láthatjuk az egyik legnagyobb problémát"-mondja Németh Ágnes.

A jelentés rámutat, hogy az általános mentális jóllét romlik az életkor növekedésével, és a lányokat különösen jellemzi. Nemzetközi viszonylatban minden negyedik serdülő arról számol be, hogy hetente legalább egyszer ideges, ingerlékeny vagy nehezen tud elaludni. Németh Ágnes hozzátette: Magyarországon csak egy kicsit alacsonyabb ez az arány. „Aggasztó, hogy az európai régióban egyre több fiú és lány számol be kedvezőtlen mentális állapotokról, lehangoltságról, idegességről vagy ingerlékenységről"-jegyzi meg Hans Henri P. Kluge, a WHO Európai Regionális Igazgatója. "Nemzedékeken át fog hatni, ahogy erre az egyre jelentősebb problémára reagálunk. A fiatalokba történő ’befektetés’, ha biztosítjuk számukra az igényeiknek megfelelő mentálhigiénés szolgáltatásokat, háromszorosan is megtérül:

egészségügyi, társadalmi és gazdasági előnyökkel jár a mai serdülők, a holnapi felnőttek és a jövő generációi számára.”

Az országok körülbelül egyharmadában 2014-hez viszonyítva megnőtt azoknak a serdülőknek a száma, akik nem szeretnek iskolába járni. Ráadásul a legtöbb helyen az idősebbek kevésbé érzik támogatónak az osztályközösséget, miközben fokozódó túlterheltségről is beszámolnak. A helyzet Magyarországon se jobb, csökkent az iskolájukat nagyon kedvelők száma, miközben az iskolai feladatokat nyomasztónak érzékelők száma nőtt, különösen a tizenegy évesek körében-jegyzi meg Németh Ágnes. A magyar diákok azonban kiemelkedően magasnak értékelik mind a családi, mind a kortársak általi támogatottságukat.

"Komolyan kell vennünk a serdülők üzenetét rossz mentális állapotukról. A mentális jóllét az egészséges serdülőkor fontos eleme"-hívja fel a figyelmet Jo Inchley is, a HBSC nemzetközi kutatásvezetője, a Glasgow-i Egyetem tudományos főmunkatársa.

Európában öt serdülőből kevesebb mint egy teljesíti a WHO testmozgásra vonatkozó ajánlásait, ez az arány 2014 óta az országok körülbelül egyharmadában csökkenő tendenciát mutat,különösen a fiúk körében. A lányoknál és az idősebb serdülők körében a romlás kevésbé számottevő. A legtöbb serdülő étrendje sincs összhangban a táplálkozási ajánlásokkal, ami aláássa az egészséges fejlődés lehetőségét. Háromból körülbelül ketten nem esznek elegendő tápanyagban gazdag ételt, valamint négyből egy serdülő minden nap fogyaszt édességet, és hatból egy mindennap iszik cukros üdítőitalt.

A túlsúly és az elhízás mára minden ötödik fiatalt érint, magasabb arányú a fiúk és a fiatalabb serdülők körében. Minden negyedik serdülő túlságosan kövérnek tartja magát, ez viszont a lányokra jellemzőbb.

„A magyar iskolások étkezési szokásai az elmúlt évtized első felében több biztató változást mutattak, például a gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén, most ennek a kedvező tendenciának a megtorpanását láthatjuk: jóval kevesebben reggeliznek rendszeresen, és jelentősen csökkent a gyümölcsöt és zöldséget naponta fogyasztók aránya is, különösen a fiatalabb korcsoportokban-mondja Németh Ágnes. Bár csökkent az édesség- és az üdítőital-fogyasztás gyakorisága, sajnálatos módon növekedett a túlsúlyosak aránya.”

Nemzetközi szinten az alkoholfogyasztók és a dohányzók aránya továbbra is magas a tizenöt éves korúak körében, a leggyakrabban használt szer az alkohol. A tizenöt éves korosztály húsz százaléka élete során kétszer vagy többször is volt már részeg, és tizenöt százalékánál fordult ez elő az elmúlt harminc napban. „Magyarországon a szerfogyasztási mutatók 2010 óta határozottan javulnak, csökkent például az alkoholt kipróbálók és a részegség előfordulásának aránya, ugyanakkor ez a tendencia egész Európára jellemző, és a magyar serdülők még mindig rosszabb képet mutatnak, mint az európai átlag”-mondja Németh Ágnes.

A tizenöt éves korcsoportban négy fiúból egy, és hét lányból egy számolt be szexuális kapcsolatról.

Négy szexuálisan aktív kamasz közül egy nem védekezik. Bár Magyarországon a szexuálisan már aktív lányok aránya közel tíz százalékkal csökkent, az óvszerhasználat is tíz százalékos csökkenést mutat (igaz, kicsivel még így is jobbak vagyunk az európai átlagnál). A 2017/2018. évi eredményeket tartalmazó HBSC tanulmány megjelenésekor a COVID-19 pandémiával küzd a világ. A világjárványnak a fiatalok életére gyakorolt hatását a 2021/2022. évi eredményekről beszámoló következő tanulmány tükrözi majd. "A mostani kutatás betekintést nyújt a serdülők mai életébe, és hasznos kiindulási alapként szolgál a COVID-19 járvány serdülőkre gyakorolt hatásának méréséhez"-mondja Martin Weber, a WHO Európai Regionális Iroda gyermek- és serdülőkori egészséggel foglalkozó programmenedzsere.

"Láthatjuk majd, hogyan befolyásolta a fiatalok társas interakcióit, valamint testi és szellemi jóllétüket iskolák bezárása és a hagyományos közösségi érintkezés megszűnése."

Ide kattintva infografikán láthatjuk a magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban. A jelentés főbb megállapításait itt, a főbb adatokat pedig itt találjuk.

(Forrás, Fotó: NeedPix)