A Covid csak egy válaszcsapás volt, a Föld legközelebb valami csúnyábbal próbálkozik majd, hogy megszabaduljon tőlünk
2021 / 11 / 05 / Felkai Ádám
A Covid csak egy válaszcsapás volt, a Föld legközelebb valami csúnyábbal próbálkozik majd, hogy megszabaduljon tőlünk
James Lovelock, a Gaia-elméletet kidolgozó független tudós a COP26 kapcsán fejtette ki, hogy mit kellene tennünk valójában, hogy megmentsük az emberiséget, és a bolygó ne próbáljon tőlünk megszabadulni.

James Lovelock, idén 102 éves független, brit tudós a modern kori Gaia-elmélet kidolgozása miatt vált igazán ismertté. Ez utóbbi szerint a Föld összes élő és élettelen összetevője egy szorosan összefüggő, homeosztatikus rendszert alkot, amely különböző puffermechanizmusokkal relatíve „tág határok közt képes megőrizni létezésének feltételeit”. Magyarán úgy működik, mint egy élő szervezet. A tudós most a COP26 kapcsán fejtette ki a The Guradian számára egy véleménycikkben, hogy mit kellene tennünk ahhoz, hogy elsősorban saját magunkat megmenthessük – ennek tartalmát foglaljuk alább össze röviden.

Lovelock először is arra figyelmeztet minket, hogy Gaia (tehát a bolygó a fent kifejtett értelemben) még azelőtt megpróbál minket elpusztítani, minthogy mi okozhatnánk benne súlyosabb károkat, aminek egyik eszköze lehet a jelenlegi világjárvány is, és éppen a szabályozómechanizmusok miatt nem kizárt, hogy később valami csúnyábbal fogunk majd szembesülni. A kutató egyébként a legnagyobb hibát az ENSZ megközelítésében (így a most zajló konferencia kapcsán is) abban látja, hogy a globális felmelegedést és a természet pusztítását két külön problémaként kezeljük. Lovelock szerint mindez már az egyetemekre is visszavezethető, mivel külön szakokon oktatják a kémiát, a biológiát és a fizikát, holott ezek a tárgyak annyira egybefonódnak, hogy a megértésük szeparáltan lehetetlen.


James Lovelock (forrás: Wikipedia)

Mindez természetesen nem meglepő a Gaia-elmélet kidolgozójától, Lovelock kitért erre is, és ahogy fogalmazott, az elmélet 60 évvel ezelőtti megalkotásakor uralkodó neo-darwinista személelet szerint az élet igazodik a környezeti viszonyokhoz, de azóta pont azt láthatjuk, hogy ez a viszony a Gaia-elméletnek megfelelően a másik irányba is működik, mivel az élet – elsősorban az emberiség – képes a környezet átalakítására. A kutató itt két tevékenységet tart különösen fontosnak: az üvegházhatású gázok termelését és az erdőirtást, melyek együtt évmilliók óta nem látott változásokat indítottak be.

Mint folytatja, a Nap a többi csillaghoz hasonlóan ahogy öregszik, egyre több energiát sugároz, de a Föld ennek ellenére is stabilan tartotta a hőmérsékletét épp az erdők, az óceánok és egyéb összetevőknek köszönhető önszabályozás miatt. Ez az önszabályozás áll annak is a hátterében, hogy a bolygón optimálisak maradtak a feltételek az élet fennmaradása szempontjából. Ezen változtattunk a 19. század óta az ipari tevékenységünkkel. Lovelock szerint olyan korba lépünk, amikor a hőmérséklet és a tengerszint magassága évtizedről évtizedre folyamatosan fog emelkedni egészen addig, amíg rá sem ismerünk majd a világunkra. Azonban nem kizárt, hogy menet közben is találkozunk kellemetlen meglepetésekkel, mivel a természet nem lineárisan változik meg, amellett pedig kiszámíthatatlan.

A kutató szerint most két fontos dolgot tehetünk: kockázatcsökkentés, valamint adaptáció az immár elkerülhetetlen változásokhoz – ehhez viszont lényegében egy hadigazdálkodáshoz hasonló erőfeszítésre lesz szükség. Érdekesség lehet, de Lovelock szerint hiba túlbecsülni a megújulók szerepét, és ezek mellett több atomerőművet is kell építeni. A kutató szerint a különböző zöld mozgalmaknak túl kellene lendülniük a nukleáris energiával kapcsolatos félelmeiken. Ezek mellett kezelendő problémát jelent még a túlnépesedés, valamint az erődirtás elsősorban a trópusi területeken. A legfontosabb azonban, hogy a Földet holisztikusan, tehát egészében szemléljük és kezeljük.

Lovelock a COP26 kapcsán egyébként nem túl optimista, és ettől a konferenciától nem vár érdemi előrelépést.

(A cikkhez használt címlap- és borítókép forrása: Flickr/Oleg Afonin)

További cikkek a témában:

COP26: Negyven ország int búcsút a szénnek, a legnagyobb szennyezők azonban nem A szénerőművek nagyon komoly mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez, a most zajló klímakonferencián épp ezért többen is megszabadulnának tőle. Mi a helyzet hazánkkal?

Több mint száz ország vezetőjének közös bejelentése szerint 2030-ra véget érnek az erdőirtások a világon Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 26. éghajlatváltozási konferenciáján a világ erdőterületeinek 85%-át birtokló 105 ország vezetői tettek arra ígéretet, hogy megállítják az erdők irtását és visszafordítják a negatív folyamatokat.

Az európaiaknak fontos a klímaváltozás kérdése, de nem szívesen adnák fel az életmódjukat Elismerik, hogy meg kellene menteni a bolygót, de a húsfogyasztást és a fosszilis tüzelésű kocsikat kicsit nehezen engedik el.

 


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Jól aludni – a legtermészetesebb dolog a világon vagy kifinomult művészet?
Az alvásterapeuta tippjei az alvás higiéniájáról. A fák közötti és a madárházban való alvásról – a legeredetibb alvóhelyekről. És mit csinál valójában egy alvásszakértő sommelier?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.