A Hayabusa által „feltárt” Ryugu a Naprendszer születésének a titkait őrizheti
2021 / 06 / 09 / Felkai Ádám
A Hayabusa által „feltárt” Ryugu a Naprendszer születésének a titkait őrizheti
Egyelőre nem a tavaly visszatért űrszonda mintáinak a vizsgálata történt meg, hanem a Hayabusa–2 által rögzített adatoké, de ez is közelebb juttathat ahhoz, hogy megértsük, miként születnek a bolygók.

Mint arról tavaly mi is beszámoltunk, a japán űrügynökség (JAXA) űrszondája sikeresen visszajuttatta a Földre a Ryugu aszteroidáról begyűjtött kőzetmintákat. Beszámoltunk arról is, hogy a küldetés igazi újdonsága az volt, hogy most először a szonda a felszín alól is gyűjtött be kőzeteket, miután egy töltényt lőtt a Ryugu-ba – amivel egyébként egy becsapódás hatását próbálták modellezni, és erre még mindjárt visszatérünk.

Visszatért az űrszonda, ami mintákat hozott egy aszteroida belsejéből A Hayabusa-2 Ausztráliában dobta le a mintákat, aztán rögtön tovább is repült egy másik aszteroidához.

Most pedig publikálásra került az első tanulmány, ami azonban egyelőre még nem a kőzetek vizsgálatán, hanem a szonda által rögzített adatokon alapul. Ennek oka egyébként, hogy a minták nagyon sérülékenyek, így ezek analizálása is roppant nehéz és összetett folyamat, viszont már az adatok alapján is kezd megerősödni az a teória, ami alapján a bolygók születését jelenleg elképzeljük.

Így születnek a planéták

Pontosan nem tudjuk, miként keletkeznek a bolygók, jelenleg elméletekkel rendelkezünk, és az egyre több helyről begyűjtött adatokkal ezeket próbáljuk alátámasztani vagy éppen cáfolni. Ma úgy gondoljuk, hogy a planéták születése egy csillagköd széteséséhez köthető: ekkor a csillagköd anyagával két dolog történhet – elkezd összesűrűsödni és protocsillaggá válik, eközben pedig az anyag másik része porból és gázból álló akkréciós korongként kezd el keringeni a protocsillag körül. Ez utóbbi akkréciós korong az úgynevezett protoplanetáris korong. Ennek a korongnak egy részén aztán elkezd összesűrűsödni az anyag, és azon a helyen a tömegvonzás hatására gömbbé válik. Egy bizonyos méreten felül (kb. a Hold átmérője) aztán felgyorsulnak az események: annyira megnő az égitest vonzáskörzete, hogy egyre több port vonz magához, és így egyre gyorsabban hízik.

Ahogy a protoplanetáris korongnak, úgy az abban kialakuló, nagyobb anyagcsomóknak is van nevük, ezek a planetezimálok, és ezekből, miután ütköznek egymással, kezdenek el összeállni maguk a bolygók. Ezek a planetezimálok tehát a Naprendszer keletkezésének az idejéből származnak, és változatlan formában maradtak meg, ha pedig sikerül ilyet találni, akkor ezeket vizsgálva elkezdhetünk részletesebb képet kapni a bolygók keletkezéséről.

A Hayabusa és a planetezimálok

A korábbi kutatások arra engedtek következtetni, hogy a planetezimálok kezdetben tehát rendkívül porózus, bolyhos „porcsomók”, melyek ütköznek egymással és a gravitáció hatására elkezdenek összesűrűsödni. Ez azonban csak egy elmélet volt, amit nem sikerült bizonyítani. Ezért is nagy a jelentősége, hogy a Hayabusa–2 olyan kőzeteket azonosított be a Ryugu-n, melyek rendkívül porózusak, és így a Naprendszer születésének az idejéből származhatnak – számol be róla a Space.com. Ezeket a kőzeteket a szonda hőérzékelő, infravörös kamerája segítségével sikerült beazonosítani – így találtak ugyanis két olyan helyet az aszteroidán, amely forróbb volt a többinél. Minél porózusabb egy adott terület, annál kevesebb ott az anyag, vagyis könnyebben is melegszik fel, mint a sűrűbb környezete.

Mindez azt jelenti, hogy ezeken a területeken a kőzetek annyira porózusak, mint az üstökösök, és korábbi munkák alapján az üstökösök épp a szóban forgó planetezimálok maradványai. Ez alapján pedig feltételezhető, hogy a Ryugu-n talált kőzetek éppen a bolygók születésének ezeket a korai építőkockáit őrzik, melyek kozmikus becsapóadások hatására robbantak elő az aszteroida mélyéről annak felszínére. Azonban akadt egy másik feltételezés is: eszerint a porózus anyag nem planetezimál, amit „kiásott” a becsapódás, hanem éppen annak hatására jött létre a felszíni kőzetből. A Hayabusa–2 által kilőtt lövedék épp ezért egy ilyen becsapódás szimulációjaként is felfogható, ám ennek nyomán ilyen porózus kőzet nem alakult ki. Vagyis úgy tűnik, hogy a porózus anyag származását ez a második elmélet nem magyarázza, erős tehát a valószínűsége, hogy valóban planetezimál található az égitesten.

Mégis hová vezet ez?

Elképzelhető tehát, hogy ilyen planetezimál akad abban a mintában is, amely tavaly jutott vissza a Földre, és ennek tanulmányozásával több teória is megerősítést nyerhetne. Az egyik ilyen feltevés, hogy a planetezimálok „bolyhosak”, így egy-egy ütközés után mintegy összekapaszkodnak, vagyis könnyebben maradnak egyben. Mindez azonban akkor derülhet ki, ha ezen érzékeny kőzetek analizálásának komplex folyamatáról napvilágot látnak az első tanulmányok.

(Kép: Flickr/Leo Shatz)

További cikkek a témában:

Visszatért az űrszonda, ami mintákat hozott egy aszteroida belsejéből A Hayabusa-2 Ausztráliában dobta le a mintákat, aztán rögtön tovább is repült egy másik aszteroidához.

A tudomány világának legfontosabb hírei 2020-ban II. rész Folytatjuk 2020 nagy tudományos felfedezéseinek és eredményeinek bemutatását, mai összeállításunkban szerepel egy ritka ökológiai örömhír, egy megoldás a bolygót ellepő műanyagszennyezés leküzdésére, egy fizikatudományi áttörés, és két történelmi hír az űrkutatás világából.

Nem véletlen nevezték el az egyik leggonoszabb egyiptomi démonról azt az aszteroidát, amely holnap hajnalban megközelíti a Földet Apóphisz a káosz és a sötétség démona volt az ókori Egyiptomban – a róla elnevezett aszteroida, amely akkora mint az Eiffel-torony, nagyon közel kerül bolygónkhoz szombat hajnalban.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.