A brit The Royal Society (Királyi Természettudományos Társaság) beszámolója szerint ha telefonunkon HD-felbontású videókat streamelünk, az nyolcszor annyi szennyezőanyag-kibocsátással jár, mintha a mozgóképet standard felbontásban (SD) néznénk a készülékünkön – írja a BBC. A telefon kis képernyőjén, a tudósok szerint legalábbis, az átlagfelhasználó amúgy sem venné észre a különbséget. A szerzők egyben sürgetik azt is, hogy a szabályozószervek és a platformok tulajdonosai/üzemeltetői limitálják a streaming lehetséges felbontását, és az alapváltozat az SD legyen. A becslések egyébként a teljes globális kibocsátás 1,4 és 5,9 százaléka közé lövik be, ami a digitális technológiákhoz köthető.
A szakértőknek amúgy egyéb ötletük is akad a kibocsátás csökkentésére, ilyen például, hogy ha amúgy is csak hallgatjuk a zenét, akkor az esetleges kísérővideót kapcsoljuk ki. Számításaik szerint a hasonló apróságokkal a streaming általi kibocsátás 5 százaléka faragható le, ami nem tűnik talán valami hatalmas számnak, de ez nagyjából azzal egyenértékű, mintha a YouTube szerverei teljesen megújuló energiákkal működnének mostantól. További ajánlások eléggé szembemennek azzal a fogyasztói szemlélettel, ami például a telefonok piacát jellemzi. A szakértők szerint ugyanis nem ártana minél hosszabb ideig megtartanunk a készülékeinket, mielőtt újakra váltanánk, mivel egy-egy telefon legyártása szignifikáns emisszióval jár. Emiatt szerintük jó dolog a használt készülékek vásárlása vagy az eszközök bérlése/megosztása. Emellett persze az sem ártana, ha a technológiai cégek átlátható információkat közölnének a termékeik, szolgáltatásaik előállításához és működtetéséhez szükséges energiafelhasználásáról.
Az egyik társszerző úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy ugyan a digitális technológiák okozta kibocsátás elenyésző, ha a mérleg másik serpenyőjébe mondjuk akárcsak évi egy repülőút kerül, de jelen pillanatban minden kis lépés számít, amivel a szén-dioxid kibocsátásunkat tudjuk mérsékelni. A tanulmány másik célja viszont a szemléletváltás, vagyis hogy a digitális technológiák a klímaváltozás elleni harc eszközeivé váljanak. A szakértő szerint például nonszensz, hogy az egész otthonunkat fűtjük, miközben csak annak bizonyos helyiségében tartózkodunk – az ilyesmin például segíthetnek a különböző „okos” megoldások. A végső cél az lenne, hogy a digitális forradalom a klímavédelem forradalmi változásának az ügyét szolgálja, de pillanatnyilag sajnos nem ez a helyzet.
(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)