Az Egyesült Államok második legnagyobb befektetési bankja nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a hidrogén a következő évek egyik legnagyobb nyertese lehet: becsléseik szerint a hidrogénipar 2050-re már 2,5 billió dollárt fog termelni éves szinten, a kapcsolódó iparágakkal együtt (például hidrogénautók eladása, fűtési szolgáltatások) pedig 11 billió dollárra saccolják a szektor éves teljesítményét. Ez nagyságrendileg Magyarország éves költségvetésének a fele.

A hidrogénnel kapcsolatos fokozódó érdeklődés jól tapintható: az univerzumban a legnagyobb mennyiségben előforduló kémiai elemet az autógyártók mellett már a repülőgépgyártók is kezdik felfedezni maguknak, de a hidrogén közel sem csak a közlekedési szektort alakíthatja át gyökeresen. A Bank of America szerint az olcsón előállítható hidrogén a gázszolgáltatásban is komoly fordulatot hozhat, míg az Oilprice.com arra emlékeztet, hogy a svéd Ovako acélgyár idén áprilisban sikeres teszteket hajtott végre, amelynek keretében LNG, azaz cseppfolyósított földgáz helyett hidrogént használtak a gyáraikban. Figyelembe véve, hogy az acélipar a bolygó teljes széndioxid-kibocsátásának a 7, míg a közlekedés közel 20 százalékáért felelős, nem csoda, hogy sokan a hidrogént a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének tekintik.

A Bank of America szerint bár a hidrogén 99%-át ma még földgázból állítják elő, vagyis nem nevezhető zöld energiának, a jövőben ez a helyzet radikálisan megváltozik. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a hidrogén több módszerrel is előállítható, a földgáz mellett vízből is kinyerhető elektrolízis útján, és ha ezt a folyamatot zöld energiából valósítják meg, akkor a hidrogén előállítása teljesen klímasemlegessé válik. A Bank of America szerint a hidrogénpiacot jelenleg három tényező fűti, ezek közül pedig az egyik éppen a zöld hidrogén előállításának rohamosan csökkenő költségei. Az elmúlt öt évben a megújuló energia és az elektrolizáló eszközök ára megfeleződött, a jelentés szerint pedig az évtized végéig további 60-90 százalékos csökkenés várható. Ezzel párhuzamosan komoly fejlődés figyelhető meg az üzemanyagcella- és az elektrolizátortechnológiában is, a harmadik tényező pedig a szénmentesítésre vonatkozó, egyre erősödő nemzetközi törekvések.

Hosszú még az út

Az Oilprice.com szerzője azt emeli ki, hogy míg az elektromos áram előállításában a szél- és napenergia mostanra versenyképes alternatívává vált a fosszilis energiahordozókkal szemben, a hidrogén egyelőre sokkal költségesebb megoldásnak számít. A hidrogénautózásban az élmezőnyhöz tartozó Kaliforniában például egy üzemanyagcellás autó megtankolása kilogrammonként átlagosan 16,5 dollárba kerül, míg egy gallon benzin ára mindössze 3,2 dollár körül mozog. "Az üzemanyagcellás könnyű tehergépjárművek jellemzően 2,5-ször kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a hasonló típusú gázolajos járművek, ami azt jelenti, hogy az árparitás eléréséhez egy kilogramm hidrogénnek nem lenne szabad több kerülnie 8,08 dollárnál" - szól a szerző elemzése, ami egyszerűen összefoglalva azt jelenti, hogy a hidrogén árának nagyjából a felére kéne csökkennie, hogy versenyképes legyen a fosszilis energiahordozókkal szemben.

A Hydrogen Council által kiadott jelentés szerint ez nem is elképzelhetetlen, ugyanis a gyártási kapacitás felpörgetése önmagában is árcsökkenéshez vezetne. Az Oilprice.com szerint a kaliforniai Firstelement Fuel már most is 13,11 dollárért értékesíti a hidrogén kilóját, és az előállítás költségeinek csökkenésével együtt további árcsökkenés várható. Nem csoda, ha az autóipari szereplők is eléggé bizakodóak az új technológiával szemben: A KPMG 2017-es felmérése szerint, amelyben ezer autóipari vezetőt kérdeztek meg az üzemanyagcellás autókról, a megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy a technológia hosszú távon túl fogja szárnyalni az akkumulátoros autókat.

Ezzel persze nem mindenki ért egyet. Elon Musk idén júniusban például "észbontóan nagy hülyeségnek" nevezte a hidrogénhajtást, amikor a Tesla konkurensének számító Nikola üzemanyagcellás kamionjáról nyilatkozott. A Nikoláról idő közben kiderült, hogy az egyik reklámjukban egy domboldalról gurították le a kamiont, hogy úgy tűnjön, mintha az működne, ennek hatására pedig a cég vezérigazgatója le is mondott, de ez az eset sokkal inkább a cégvezetésről állított ki szegénységi bizonyítványt, mint magáról a technológiáról. Muskhoz hasonló véleményen van Bill Alpert, a Barron's szerzője is, aki szerint a hidrogénpiacon tapasztalható részvényár-emelkedés csak egy piaci lufi. A gazdasági szakértő szerint még egy évtizedbe is beletelhet, mire a zöld hidrogén a költségekben képes lesz felvenni a versenyt a földgázzal.

A Bank of America szerint a hidrogén felemelkedésével elég sokan fognak jól járni, például azok a cégek, akik a zöld energiában érdekeltek, vagy az üzemanyagcella- és elektrolizáló készülékek gyártói. A bank szerint az olcsó hidrogén a földgázszolgáltatóknak is kedvezhet, akik a földgáz és a hidrogén keverékét használva tisztább energiával fűzhetik az otthonokat. Hogy ki jár rosszul, az sem kérdés: mindenki, aki gáz, olaj és szén előállításával foglalkozik, hiszen ezek az energiahordozók egyre kevésbé lesznek népszerűek a következő évtizedekben. A Bank of America szerint ugyanakkor jó esély van rá, hogy a nagy olajtársaságok, mint a Shell vagy a BP jól jönnek ki a helyzetből, ha időben átállnak az új technológiára. Erre valóban elég jó esélyük van, a Shell például az elmúlt években a hidrogénenergia egyik legnagyobb úttörőjeként pozicionálta magát, ami nem csak a különböző befektetéseikben nyilvánul meg, de az Egyesült Államokban például az ő részvételükkel nyíltak meg az első hidrogénautó-töltőállomások is.

(Borítókép: Ed Robinson/OneRedEye/Shell)