Az eddigi legfehérebb fehér festék 6 évnyi kutatás eredménye, azonban maga az elképzelés a hetvenes évekre nyúlik vissza. Ekkor kezdtek ugyanis kísérletezni olyan fehér festékkel, melyet a házak falain lehetett volna alkalmazni, és ami akár a hagyományos légkondicionáló berendezések alternatívája is lehetett volna. A mostani fejlesztéshez több mint 100 különböző anyagot teszteltek, és ezekből végül 10-et választottak ki, melyeket 50 különböző variációban próbáltak ki – áll az Egyetem sajtóközleményében.

Tavaly októberben a csapat már kifejlesztette az addigi legfehérebb fehér festéket, amely a kalcium-karbonátra – a mészkő legfőbb összetevőjére alapult, és ez a napfény 95,5 százalékát verte vissza. A mostani fehér festék azonban még ennél fehérebb: a napfény 98,1 százalékát veri vissza, miközben infravörös hőt is kibocsájt a felületéről – vagyis még az előző fehér festéknél is hűvösebben tart. A számok nyelvén kifejezve: amennyiben 93 négyzetméternyi felületre visszük fel a festéket, úgy 10 kilowattnak megfelelő hűtést válthatunk ki, ami erősebb, mint az otthoni központi légkondicionáló berendezések többsége. Nem véletlen tehát, hogy a kutatók úgy vélik, hogy fejlesztésük lehet a legtökéletesebb megfelelője az eddigi legfeketébb fekete festéknek, a látható fény 99,9 százalékát elnyelő „vantablacknek”.

Talán meglepő, de a kereskedelmi forgalomban kapható fehér festékek jellemzően inkább felmelegednek, mint hogy hűtenék a felszínt, melyen alkalmazták őket. A Purdue Egyetem fejlesztése ehhez képest szignifikánsan hűvösebben tartja az adott felszínt a környezet hőmérsékleténél mind éjszaka, mind a déli, tűző nap alatt, sőt akár még télen is.

A festéknek két titka van: először is rendkívül nagy koncentrációban található meg benne a bárium-szulfát nevű anyag, amit eddig is használtak fehér festékek előállításához, valamint papírlapok fehérebbé tételéhez, sőt a gyógyászatban kontrasztanyagként is alkalmazzák. Nagy előnye, hogy nem mérgező, és nem változik a légköri hatásokra sem. A másik újdonság, hogy a bárium-szulfát részecskék a festékben mind eltérő méretűek, és a mérettől függ, hogy az adott részecske mennyi fényt ver vissza – vagyis a többféle méret szavatolja, hogy a beérkező fény mind szélesebb spektrumát tudja a festék visszaverni. Elméletileg egyébként ezzel az anyaggal létrehozható még ennél is fehérebb festék, de ha túlságosan megnövelik a bárium-szulfát koncentrációját, az már az anyag minőségének a rovására megy – törni kezd, vagy könnyen leválik a felületről. Jó hír viszont, hogy a festék kibírja a kültéri alkalmazást, illetve a jelenleg is alkalmazott gyártási technológiákkal előállítható.

(Kép: Xiulin Ruan, a Purdue Egyetem professzora bemutatja a festéket/Purdue Egyetem)

További cikkek a témában:

Ha fontos nekünk a környezet, inkább tartsunk madárpókot, mint kutyát vagy macskát Több, mint tíz éve tart a vita arról, hogy a házi kedvencek mennyire tesznek rosszat a bolygónak, de ha biztosra akarunk menni, lehet érdemesebb kisebb testű élőlényekben is gondolkoznunk.

Egy tanulmány szerint már túl késő visszafordítani a klímaváltozást – de tényleg így van? A héten publikált tanulmány érvelése pofonegyszerű, és épp ezért félelmetes: amennyiben az Északi-sark körüli területeken olvadásnak indul az állandó jégtakaró, úgy felszabadulnak az abban tárolt üvegházhatású gázok, melyek még évszázadokon át melegítik a bolygót, akkor is, ha holnaptól varázsütésre az egész emberiség kibocsájtása nullára esne vissza. De igaz ez a gondolatmenet?

A gazdag nyugati országok a szegényebb országokba exportálják a borzalmasan környezetszennyező, veszélyes kocsijaikat A legócskább tragacsokat Afrikába küldik a tehetősebb országok. Ezek nem csak erőteljesen szennyezik a környezetet, de drágább az üzemeltetésük és veszélyesebbek is.