A mesterséges intelligencia ilyen jellegű alkalmazása alapvetően nem újdonság, hiszen a különböző kiadványok már a 2010-es években is előszeretettel kísérleteztek azzal, hogy a könnyen automatizálható témákat - például a tőzsdei híreket - robotokkal írassák meg az emberek helyett. A Microsoft már bőven a ChatGPT megjelenése előtt, 2020-ban több tucat újságírót rúgott ki azért, hogy helyettük a mesterséges intelligencia írja az MSN.com-ra kikerülő cikkeket, az utóbbi időben pedig hasonló hírek érkeztek a Buzzfeed és a Sports Illustrated háza tájáról is. Előbbi médium januárban jelentette be, hogy bizonyos tartalmaknál, például a kvízek elkészítéséhez a mesterséges intelligencia segítségét fogják igénybe venni, miután decemberben mintegy 180 dolgozójuktól váltak meg. A Sport Illustratedet kiadó Arena Group pedig nemrég 17 munkatársat bocsátott el, akiket egyes feltételezések szerint szintén az MI-vel igyekeznek majd pótolni. Az elhangzottakhoz annyit mindenképp érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az elmúlt hónapok globális, többek között a nagy technológiai cégeket is érintő elbocsátási hulláma láttán nem lehet kizárni, hogy ezekre a leépítésekre mindenképpen sor került volna, a kiadók pedig csak próbálják menteni a menthetőt azzal, hogy az MI-t is jobban bevonják a tartalomelőállításba.

Azt is fontos megjegyezni, hogy az eddig látott példáknál az MI mindig csak a legegyszerűbb feladatokat tudta kiváltani, ami legfeljebb egy adott cikk szemlézéséig terjed, és közel sem fedi le az összes újságírói feladatkört. Egy chatbot ma még nyilvánvalóan nem alkalmas rá, hogy leszervezzen egy interjút, elmenjen egy sajtótájékoztatóra vagy bármilyen terepmunkát végezzen, emellett a kritikus gondolkodással is súlyos problémái vannak: ahogy az elmúlt hónapok példái rámutattak, az MI minden további nélkül vesz át és közöl teljesen téves információkat is, anélkül, hogy azokat leellenőrizné valamilyen megbízható forrásból. Tény ugyanakkor, hogy az újságírás jelentős része valóban arról szól, hogy a szerző egy vagy több forrás alapján összefoglalja az adott témában megjelent információkat, erre pedig elméletileg az MI-nek is képesnek kéne lennie. Amint azonban kiderült, ha a ChatGPT-ről van szó és ezt a feladatot magyar nyelven kell megoldania, akkor egyelőre valóban csak elméletről beszélhetünk.

Félelmetes személyiségeket talált ki magának a Microsoft chatbotja A Bing keresőbe beépített mesterséges intelligencia még csak egy szűk kör számára elérhető, de egyelőre úgy tűnik, hogy a Microsoft kicsit elsiette a bevezetését.

Az OpenAI chatbotjától egy nagyon egyszerű feladatot kértünk, hiszen mindössze egy darab, alig 370 szavas cikk lényegét kellett volna röviden összefoglalnia magyarul. A The Verge-en megjelent cikk eléggé témába is vágott, hiszen az arról szólt, hogy miután a Microsoft az általunk is említett anomáliák miatt korlátozta a Bing keresőbe épített chatbot funkcióit, a felhasználók elégedetlenkedése miatt már néhány nap után meggondolták magukat, így hamarosan újra engedélyezni fogják a hosszabb beszélgetéseket is.

A ChatGPT-nek először csak a cikk URL-jét adtuk meg azzal a kéréssel, hogy foglalja össze annak lényegét, ám noha a chatbot kétségkívül a Bing mesterséges intelligenciájáról írt nekünk, a szövegben nyomát sem találtuk azoknak az információknak, amiről a The Verge cikke szól. Különösen meglepő, hogy amikor rákérdeztünk, hogy a fenti információk honnan származnak, a chatbot a The Verge cikkére hivatkozott, aminek a pontos címét és az URL-jét is megadta, így nem csak a cikk tartalmáról nem tudtunk meg többet, de azt sem sikerült kideríteni, hogy a ChatGPT honnan vette valójában azt, amit leírt.

Második nekifutásra már a The Verge cikkének a teljes szövegét bemásoltuk angolul a ChatGPT-nek, és így kértük, hogy foglalja össze annak lényegét, de ez a próbálkozásunk sem vezetett eredményre. Bár a chatbot ebben az esetben már valóban arról írt, amiről a cikk szól, ám ezt olyan magyartalanul sikerült összefoglalnia, ami nem csak újságcikként nem állná meg a helyét, de még az értelmezése is komoly problémákat okozhat az olvasónak.

A megoldáshoz a legközelebb akkor kerültünk, amikor az eredeti cikk szövegét először lefordítottuk a Deepl fordítóprogrammal, majd ezt a - már magyar, de szintén sok helyen követhetetlen - szöveget másoltuk be a ChatGPT-be azzal a kéréssel, hogy foglalja össze annak tartalmát. Bár az így kapott összefoglaló már többé-kevésbé érthetően foglalta össze a cikk lényegét, ám közel sem kelti egy valódi újságcikk benyomását.

Tettünk még egy kísérletet azzal is, hogy megkértük a programot, hogy foglalja össze ugyanezt hosszabban, de ekkor a szöveg minősége megint csak jelentősen romlott.

A mesterséges intelligencia nem csak technikailag nem alkalmas arra, hogy leváltsa az újságírókat, de a jelek szerint egyelőre a kellő társadalmi támogatás sincs meg egy ilyen váltáshoz. Alig néhány hete, hogy kiderült, hogy a világ egyik legolvasottabb technológiai híroldala, a Cnet az elmúlt hónapokban számtalan olyan cikket közölt, amit mesterséges intelligenciával írattak meg, ez pedig azonnal a kritikák kereszttüzébe helyezte a portált. Az MI-ről nem csak az derült ki, hogy az általa jegyzett 77 cikkből 41 esetében volt szükség rá, hogy utólag kijavítsanak benne valamit, de az algoritmus minden további nélkül plagizálta is a tartalmakat, ami súlyosan sérti az újságírói alapelveket.

Más területeken viszont az MI már most is szerves részét képezi az újságírásnak, hiszen a nagyobb kiadók szinte mindegyike számtalan olyan eszközt használ, amik hathatós támogatást tudnak nyújtani az újságíróknak, ezáltal hatékonyabbá téve a szerkesztőség működését. A Forbes például már 2018 óta használja a Bertie nevű mesterséges intelligenciát a fontos trendek azonosítására, címjavaslatokhoz és egyéb feladatokra, de hasonlóan jár el többek között a Washington Post és az Associated Press is.

(Borítókép: VichanChairat/Getty Images)

Öt kérdés, amire még a legfejlettebb mesterséges intelligencia sem tudja a választ Kétség sem férhet hozzá, hogy az elmúlt hetek egyik legnagyobb technológiai durranása a ChatGPT volt, amelynek szinte emberszerű kommunikációs képességeivel már eddig is cikkek százai foglalkoztak. Kommunikálni és gondolkodni viszont két különböző dolog, ahogy arra a lenti példák is rávilágítanak.