A Marsra küldött baktériumok termelhetnének üzemanyagot az eljövendő missziók számára

2021 / 11 / 02 / Felkai Ádám
A Marsra küldött baktériumok termelhetnének üzemanyagot az eljövendő missziók számára
A Marsra tervezett küldetések esetén szűken kell pakolni, így minél több mindent kellene helyben előállítani – az üzemanyag kapcsán erre született egy érdekes, új koncepció.

A Hold után a Mars következik – ez az iránya az emberi terjeszkedésnek egyre inkább alapvetés, mint hagymázas képzelgés, és ennek segítségével belátható időn belül akár telepet is hozhatunk létre egy idegen planétán, és így elkerülhetjük a nagy szűrőt is – aki jobban elmélyedne ebben a témában, az kattintson a lenti cikkre:

A NASA kutatói optimisták: az emberiségnek nem az a végzete, hogy a Földön pusztuljon ki Számításaik szerint van rá esélyünk, hogy elkerüljük a nagy szűrőt, és kolóniákat hozzunk létre a Galaxisban.

Ám mielőtt mindez megvalósulhatna, tengernyi akadályt kell arrébb gördíteni az útból. Ezek közül a legfontosabb talán annak kérdése, hogy az odaküldött űrhajósok miként juthatnának vissza a Földre. Mivel a Marsra tervezett utazás esetén a rakomány súlya nem elhanyagolható tényező, így egyre több ötlet merül fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne azon a távoli vörös planétán előrukkolni a szükséges erőforrásokkal, ebben a konkrét esetben tehát az üzemanyaggal. Azt tudjuk, hogy a Marson relatíve kevés az erőforrás, de egyvalami bizony dögivel akad – ez pedig a szén-dioxid. Korábban mi is írtunk arról, hogy ezt az üvegházhatású gázt például metánná és vízzé alakítanák reaktorokban – ami ráadásul még itt a Földön is beválhatna, hiszen a felmelegedést például éppen a légköri CO2 felgyülemlése is okozza.

Ugyanakkor a Georgia Institute of Technology kutatói egy talán még izgalmasabb módszert dolgoztak ki – a CO2 átalakításhoz a legősibb megoldást, tehát a biológiai útvonalat hívnák segítségül. A Marson termelt bioüzemanyag receptje első pillantásra sem fog tanácstalan fejvakarászásra késztetni minket, hiszen mindössze három, egyszerű helyi alapanyagra lesz szükségünk hozzá: CO2, napfény és fagyott állapotú víz. Mindehhez pedig hozzá kell adni kétféle mikrobát, melyet a Földről telepítünk át. Az egyik alga lenne, amely fotoszintézissel a CO2-t cukorrá alakítaná át, a másik pedig génmódosított E. coli baktérium (ennek „alapváltozata” egyébként megtalálható az emberi bélflórában, sőt fontos összetevője annak), amely ezeket a cukrokat alakítaná át a kívánt üzemanyaggá – egész pontosan 2,3-butándiollá. Ez utóbbit egyébként a Földön is elő szoktuk állítani és polimerek gyártáshoz szoktuk felhasználni, és bár a bolygónkon a 2,3-butándiol nem szokott rakéta-hajtóanyagként felmerülni, ám mivel a Mars gravitációja gyengébb, így a szökési sebesség is alacsonyabb, tehát azon a planétán a kutatók szerint beválhat.

A NASA másik, versenyben lévő elképzelése szerint a rakétahajtóanyag egyik összetevőjét, a folyékony oxigént termelnék csak meg a bolygón kémiai úton, és így csak a metánt kellene odaszállítani. A fentebb részletezett biológiai módszerrel az oxigén tehát relatíve könnyen előállítható, sőt ez utóbbiból még 44 tonna „felesleg” is termelhető, amely egyéb célokra (például a kolonizáláshoz) is felhasználható. Másik összetevőként pedig tehát az alacsony gravitáció és a ritka légkör miatt működhet a 2,3-butándiol is. A módszer előnye, hogy 32-százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a NASA fentebb említett, kémiai módszerénél, hátránya viszont hogy háromszor annyi tömeget kell átjuttatni a Marsra.

A kutatók most tehát azt próbálják elérni, hogy ez a tömeg csökkenthető legyen – például az algatenyészet növekedésének a gyorsításával csökkenthető a foto-bioreaktor mérete. Illetve további kísérletekre van szükség azzal kapcsolatban is, hogy az algák miként élik túl a marsi viszonyokat, mivel a bolygó távolabb helyezkedik el a Naptól, mint a Föld, viszont a légköre nem szűri ki az algák számára káros UV-sugárzást.

(A cikkhez hazsnál borító- és címlapkép forrása: Pixabay)

További cikkek a témában:

Egykor tényleg hatalmas tó volt a Marson, és ez jó jel lehet a marsi élet kutatása szempontjából A NASA a Perseverance marsjáró által készített fotók alapján megerősítette, hogy a kietlen Jezero-kráter évmilliárdokkal ezelőtt egy tómeder volt.

Egyre nehezebb repülni a Marson, és az Ingenuity ezért megpróbál valamit, amit még tesztelés közben sem tett A NASA rengeteget tanult arról az elmúlt hónapokban, hogy milyen repülni a Marson. Azonban egyre nehezebb a dolga az Ingenuity-nek, és ezért hamarosan valami olyat kell kipróbálni a drónhelikopterrel, amit még soha, még teszt körülmények közt sem a Földön.

Űrhajósok véréből, vizeletéből és porból épülhetnének a házak a Marson Mivel a szállítás nagyon drága, abból kell építkezni, ami helyben is megtalálható: a vér, a könny, a vizelet, valamint a por épp ilyenek.


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.