A Marsra küldött baktériumok termelhetnének üzemanyagot az eljövendő missziók számára

2021 / 11 / 02 / Felkai Ádám
A Marsra küldött baktériumok termelhetnének üzemanyagot az eljövendő missziók számára
A Marsra tervezett küldetések esetén szűken kell pakolni, így minél több mindent kellene helyben előállítani – az üzemanyag kapcsán erre született egy érdekes, új koncepció.

A Hold után a Mars következik – ez az iránya az emberi terjeszkedésnek egyre inkább alapvetés, mint hagymázas képzelgés, és ennek segítségével belátható időn belül akár telepet is hozhatunk létre egy idegen planétán, és így elkerülhetjük a nagy szűrőt is – aki jobban elmélyedne ebben a témában, az kattintson a lenti cikkre:

A NASA kutatói optimisták: az emberiségnek nem az a végzete, hogy a Földön pusztuljon ki Számításaik szerint van rá esélyünk, hogy elkerüljük a nagy szűrőt, és kolóniákat hozzunk létre a Galaxisban.

Ám mielőtt mindez megvalósulhatna, tengernyi akadályt kell arrébb gördíteni az útból. Ezek közül a legfontosabb talán annak kérdése, hogy az odaküldött űrhajósok miként juthatnának vissza a Földre. Mivel a Marsra tervezett utazás esetén a rakomány súlya nem elhanyagolható tényező, így egyre több ötlet merül fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne azon a távoli vörös planétán előrukkolni a szükséges erőforrásokkal, ebben a konkrét esetben tehát az üzemanyaggal. Azt tudjuk, hogy a Marson relatíve kevés az erőforrás, de egyvalami bizony dögivel akad – ez pedig a szén-dioxid. Korábban mi is írtunk arról, hogy ezt az üvegházhatású gázt például metánná és vízzé alakítanák reaktorokban – ami ráadásul még itt a Földön is beválhatna, hiszen a felmelegedést például éppen a légköri CO2 felgyülemlése is okozza.

Ugyanakkor a Georgia Institute of Technology kutatói egy talán még izgalmasabb módszert dolgoztak ki – a CO2 átalakításhoz a legősibb megoldást, tehát a biológiai útvonalat hívnák segítségül. A Marson termelt bioüzemanyag receptje első pillantásra sem fog tanácstalan fejvakarászásra késztetni minket, hiszen mindössze három, egyszerű helyi alapanyagra lesz szükségünk hozzá: CO2, napfény és fagyott állapotú víz. Mindehhez pedig hozzá kell adni kétféle mikrobát, melyet a Földről telepítünk át. Az egyik alga lenne, amely fotoszintézissel a CO2-t cukorrá alakítaná át, a másik pedig génmódosított E. coli baktérium (ennek „alapváltozata” egyébként megtalálható az emberi bélflórában, sőt fontos összetevője annak), amely ezeket a cukrokat alakítaná át a kívánt üzemanyaggá – egész pontosan 2,3-butándiollá. Ez utóbbit egyébként a Földön is elő szoktuk állítani és polimerek gyártáshoz szoktuk felhasználni, és bár a bolygónkon a 2,3-butándiol nem szokott rakéta-hajtóanyagként felmerülni, ám mivel a Mars gravitációja gyengébb, így a szökési sebesség is alacsonyabb, tehát azon a planétán a kutatók szerint beválhat.

A NASA másik, versenyben lévő elképzelése szerint a rakétahajtóanyag egyik összetevőjét, a folyékony oxigént termelnék csak meg a bolygón kémiai úton, és így csak a metánt kellene odaszállítani. A fentebb részletezett biológiai módszerrel az oxigén tehát relatíve könnyen előállítható, sőt ez utóbbiból még 44 tonna „felesleg” is termelhető, amely egyéb célokra (például a kolonizáláshoz) is felhasználható. Másik összetevőként pedig tehát az alacsony gravitáció és a ritka légkör miatt működhet a 2,3-butándiol is. A módszer előnye, hogy 32-százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a NASA fentebb említett, kémiai módszerénél, hátránya viszont hogy háromszor annyi tömeget kell átjuttatni a Marsra.

A kutatók most tehát azt próbálják elérni, hogy ez a tömeg csökkenthető legyen – például az algatenyészet növekedésének a gyorsításával csökkenthető a foto-bioreaktor mérete. Illetve további kísérletekre van szükség azzal kapcsolatban is, hogy az algák miként élik túl a marsi viszonyokat, mivel a bolygó távolabb helyezkedik el a Naptól, mint a Föld, viszont a légköre nem szűri ki az algák számára káros UV-sugárzást.

(A cikkhez hazsnál borító- és címlapkép forrása: Pixabay)

További cikkek a témában:

Egykor tényleg hatalmas tó volt a Marson, és ez jó jel lehet a marsi élet kutatása szempontjából A NASA a Perseverance marsjáró által készített fotók alapján megerősítette, hogy a kietlen Jezero-kráter évmilliárdokkal ezelőtt egy tómeder volt.

Egyre nehezebb repülni a Marson, és az Ingenuity ezért megpróbál valamit, amit még tesztelés közben sem tett A NASA rengeteget tanult arról az elmúlt hónapokban, hogy milyen repülni a Marson. Azonban egyre nehezebb a dolga az Ingenuity-nek, és ezért hamarosan valami olyat kell kipróbálni a drónhelikopterrel, amit még soha, még teszt körülmények közt sem a Földön.

Űrhajósok véréből, vizeletéből és porból épülhetnének a házak a Marson Mivel a szállítás nagyon drága, abból kell építkezni, ami helyben is megtalálható: a vér, a könny, a vizelet, valamint a por épp ilyenek.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Kifordult magából a Föld – már nem átvitt értelemben, hanem szó szerint: egy kéregtábla teljesen átfordult Granada közelében.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.