A mesterséges intelligencia használata már nem csupán a jövő zenéje, hiszen Európában egyre több ilyen alapú megoldás születik: ott van például a Brainscan lengyel start-up, ami a mesterséges intelligenciát használja az agyi CT-vizsgálatok értelmezéséhez. A projekt a diagnosztizálás hatékonyságának javításához járul hozzá azáltal, hogy az agyi patológiás változások osztályozására, lokalizálására és összehasonlítására mesterséges intelligenciát alkalmaz a radiológiai munkafolyamatban.
Szintén sikeres példa az AI használatára az olasz PatchAi, ami az első kognitív platform, amelyen egy AI-alapú virtuális asszisztens segítségével azokat az adatokat gyűjtik és elemzik, amiket a betegek a klinikai vizsgálatok során bejelentenek.
Az MR vizsgálat egyes kórképekben jelenleg az egyik legpontosabb radiológiai eljárás, ami a hagyományos röntgen-sugár helyett a mágneses teret, annak rezgését, rezonanciáját használja a képalkotáshoz. A kóros elváltozások, betegségek eltérést okoznak az emberi test természetes mágneses tényezőiben, megváltoztatják a szövetek és sejtek víztartalmát, így az MR-ben található nagy térerejű külső mágnes segítségével láthatóak lesznek.
Az új, VNE, azaz virtual native enhancement elnevezésű technológiának a szív MR vizsgálata során vehetik majd hasznát a szakemberek a jövőben: a mesterséges intelligencia segítségével ugyanis minden eddiginél pontosabban kimutatható a szívhegesedés. (A rendellenességgel érintett betegekre a szívelégtelenség, a hirtelen szívhalál, és a pitvarfibrilláció megnövekedett kockázata leselkedik.)
Ez a fajta modern vizsgálat mindemellett lehetővé teszi a kontrasztanyag elhagyását is.
A kontrasztanyag olyan vegyület, amit diagnosztikai eljárásoknál (ultrahang, röntgen, CT, MR) használnak azért, hogy pontosabb felvételt készüljön.
Az egyetem közleménye szerint ha minden a terveik szerint alakul, és elterjed az új eljárás, akkor a szakemberek a jövőben időben felismerhetik a hipertrófiás kardiomiopátia betegséget: ez egy örökletes betegség, melynek során szív a normálisnál vastagabbá és merevebbé válik és nagyobb az ellenállása a tüdőből beáramló vérrel szemben. Ennek egyik eredménye a tüdő vénáira visszaható nyomásemelkedés, ami folyadék felgyülemlését okozza a tüdőben, így a beteg krónikus nehézlégzésben szenved. Ezenkívül a kamrafal megvastagodása a vér beáramlását és ennek következtében a szív telítődését akadályozza. A hipertrófiás kardiomiopátiás betegek mintegy négy százaléka hal meg évente, a halál pedig általában hirtelen következik be.
Szintén a módszer előnye, hogy egyrészt jobb minőségű felvételeket ad a szívről, másrészt lehetővé teszi annak gyakoribb vizsgálatát, harmadrészt pedig azon betegeknél is alkalmazható, akik egyébként nem bírják a kontrasztanyagot.
Dr. Christopher Kramer, a Virginiai Egyetem kutatója potenciális fejlődési lehetőséget lát találmányukban, pláne, hogy azt idővel egyre több és több fajta szívbetegség diagnosztizálására lehetővé tennék. (Az első tesztek során a hipertrófiás kardiomiopátiánál próbálták ki.) Ahogy Kramer fogalmaz, a szívhegesedés közrejátszik egyebek mellett a hirtelen szívhalál és a szívroham bekövetkezésében, ezért rendkívül jelentős előrelépés lenne, ha idejében észrevennék a hegesedést, méghozzá kontrasztanyag alkalmazása nélkül.
(Fotó: Getty Images Hungary)