Idén forgalomba kerül a világ legfejlettebb mesterséges szíve, az Aeson
2021 / 02 / 08 / Bobák Zsófia
Idén forgalomba kerül a világ legfejlettebb mesterséges szíve, az Aeson
A mesterséges szívek rendkívül bonyolult eszközök, a világon összesen két cégnek engedélyezték európai és amerikai hatóságok, hogy ilyeneket ültessenek a páciensekbe. A Carmat műszerve néhány hónap múlva forgalomba kerül Németországban és Franciaországban.

A végstádiumú szívelégtelenség, illetve akut bal- vagy jobbszívfél-elégtelenség kialakulása után a betegek számára már nem elegendőek a különféle terápiás kezelések, sokszor szívátültetésre van szükség a túléléshez. Csakhogy az, hogy valaki felkerül a transzplantációs listára, nem garantálja, hogy még időben sikerül megkapnia a szervet, ezekből ugyanis nagy a hiány a világ minden országában.

A Statista adatai szerint a legtöbb ilyen beavatkozást Európában 2018 és 2019 között Szlovéniában végezték: ott, egymilliós népességre kivetítve, 10,5 műtétet hajtottak végre, míg Horvátországban 9,3-at, Norvégiában nyolcat. Magyarország sem állt olyan rosszul, mi az ötödik helyen vagyunk a listán 7,4-el.

De ez még mindig elenyésző mennyiség ahhoz képest, hány embernek lenne szüksége azonnali beavatkozásra.


Az AbiCor mesterséges szíve

A organikus donorok szűkösségét a mesterséges szívekkel igyekeznek kipótolni az orvosok már az 1930-as évek óta, a fejlesztések azonban akadozva haladnak. A műszívek bonyolult eszközök, a páciensek szervezete pedig nem mindig reagál megfelelően az organikusat felváltó idegen testre, így az első kísérletek, melyeket főként kutyákon és borjakon végeztek el, ha sikerrel végződnek is, mindössze néhány hétig tartották életben a gazdaszervezetet. A leghosszabb ideig életben maradt műszíves páciens, a költő után Lord Tennysonnak keresztelt borjú volt, aki 1981-ben már 268 napot élt túl a műtét után. Ez az eredmény már elégnek bizonyult ahhoz, hogy megkezdjék az első emberi teszteket is, és a Willem Kolff által megalkotott, Robert Jarvik projektmenedzser után Jarviknak keresztelt mesterséges szívet beültetették Barney Clark seattle-i fogorvos testébe. Noha a készülék működött, de csak limitált ideig és nem adott szabad mozgásteret a betegnek, hiszen egy 180 kilós külső kompresszorra volt kötve.

A kezdeti megoldásokkal összehasonlítva a mai műszívek óriási minőségbeli ugrást jelentenek a technológia tekintetében.

A teljes mesterséges szívek (total artificial heart, TAH) ma is külső egységre csatlakoznak, vagyis a katétert ki kell vezetni a testből és az eszközt működtető akkumulátort egy táskában kell hordania a páciensek, de ez már sokkal nagyobb szabadságot jelent és majdnem teljes életet tesz lehetővé. A felhasznált anyagok szintén nagyban különböznek a régebbi megoldásoktól, manapság már az élő szervezetet imitáló bioanyagokból készülnek a szervek belső részei. A teljes mesterséges szív azonban még mindig olyan bonyolult technikai kivitelezést kíván, hogy a legtöbb cég inkább a keringéstámogató rendszerek fejlesztésére összpontosít, mellyel a transzplantációra várakozók, vagy esetleg az átültetésre nem alkalmas betegek életét könnyítik és hosszabbítják meg.


Jarvik 7

Az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyeztetési Hatósága 2004-ben adott engedélyt a SynCardia cégnek, hogy beültesse az első mesterséges szíveit, majd 2014-től arra is megkapták a felhatalmazást, hogy olyan alanyokon tesztelje az általuk fejlesztett műszívet, akik számára a transzplantáció nem volt opció, vagyis számukra a cél nem a műtétig tartó idő áthidalása volt, hanem a végső megoldás (destination therapy). Ez azért nagy előrelépés, mert a műszívek elsősorban arra az időszakra kerülnek beültetésre, amíg a páciens a megfelelő donor megjelenésére vár, és csak azoknak engedélyezik, akiknél nagy a valószínűsége, hogy kapnak is donort belátható időn belül.

A végstádiumú betegek számára azonban az élet meghosszabbítását jelentheti a mesterséges szív.

A SynCardia Total Artificial Heart-ja és az azt vezérlő Freedom hordozható egység a tesztek alapján akár több évig is hibátlanul képes működni, volt, amikor 1374 napig, vagyis több mint négy évig élt vele a tulajdonosa, mielőtt transzplantációra került volna a sor.

A SynCardián kívül a francia Carmat a másik nagy biomedikus cég, mely a mesterséges szívek piacán jelentős szerepet játszik. Az ő termékük, a 2018 óta Aeson nevet viselő szív tavaly decemberben kapta meg az Európai Unió CE besorolását, ami szükséges előfeltétele a termék Európai Gazdasági Térség területén való forgalmazásának. Az eszközt azoknak szánják, akik végső stádiumú biventrikuláris, vagyis mindkét kamrát érintő szívelégtelenségben szenvednek, áthidaló megoldásként a transzplantáció előtt. Először Franciaországban és Németországban teszik elérhetővé az Aesont, mivel, a cég elmondása szerint, a kontinensen átültetésre várakozó mintegy kétezer beteg majdnem fele ebből a két országból kerül ki. Az FDA engedélye még függőben van, de, amennyiben a tíz páciens bevonásával végzett tesztek sikeresnek bizonyulnak, úgy az Egyesült Államokban is piacra kerülhet az eszköz.

A Carmat mesterséges szíve már régóta formálódik a kutatók laborjaiban és korábban több ízben is beültetésre került, de akadtak problémák a működésével. 2014 márciusában a cégnek fel kellett függesztenie a humán teszteket, miután az első férfi, akinek beültetették a műszívet meghalt. Ennek oka az volt, hogy két hónappal a műtét után a protézist működtető aktuátor folyadékába mikrorepedéseken át vér szivárgott, és rövidzárlat lépett fel. 2014 júliusában azonban újra zöld utat kaptak és szeptemberben már el is végezték a következő beavatkozást.

Kilenc hónappal a második műtét után megismétlődött a korábbi eset: újból rövidzárlat okozta a beteg halálát.

A további tesztek azonban egyre kevesebb nem várt eseményt tartogattak és most decemberben hivatalosan is biztonságosnak nyilvánították a használatát Európában. A megszületése óta eltelt több mint harminc évben a mesterséges szerven sokat finomítottak, de az alapvető felépítése nem változott: a két dupla kamrából álló, négy szeleppel és pumpákkal ellátott készülék a természetes szívet utánozza, amennyire csak lehet. Az anyagát szarvasmarhák szívhártyájából kivont bioszövetből készítik, így csökkentve a kilökődés veszélyét. A kamrákon belül membránnal elválasztott rekeszek tárolják a vért és külön az aktuátor folyadékot, melynek áramlása adja a szív dobogását.

Az igazi újdonság és egyben az a feautre, amellyel eltér a SynCardia készülékétől az az elektronikus érzékelők komplex rendszere, mely valós idejű jelentést ad a páciens testének változásairól és ehhez igazodva állítja be, hogy hányszor dobbanjon a szív percenként. A készülék alkotója, Alain Carpentier úgy nyilatkozott még 2013-ban, az első beültetés után, hogy

"igaz, hogy a szív csak egy pumpa (a francia költő, Calude Bernhard szavaival), de nagyon speciális pumpa. Ha a szeretett személy bejön az ajtón és Carmat szívet viselsz, gyorsabban kezd el dobogni, úgy, mint ahogy a valódi tenné."

Az automatizált módszerre új kifejezést is alkotott a cég, ez a Fiziológiás Szív Helyettesítő Terápia (Physiologic Heart Replacement Therapy). A szervhez tartozó külső egység, mely a lítium-ion akkumulátort is tartalmazza, öt kilót nyom és külön hordozótáskában lehet hozni-vinni. A szívet egyelőre tehát áthidalásra szánják, a beültetésre várók műtéti beavatkozása előtti időszakra, és a cél, hogy minden esetben elérjék a 180 napos túlélési rátát. Később azonban végleges megoldást (destination therapy) szeretnének kínálni a termékkel. A bevezető árat, az Edison Group beszámolója szerint, 160 000 euró (57 millió forint) körülire becsülik, de ezt a kereslet, illetve a beültetések eredményessége fogja meghatározni hosszabb távon.

(Fotó: Stephane GRANGIER/Corbis/Getty Images, Carmat, Flickr/nationalmuseumofamericanhistory/pennstatelive)

További cikkek a Rakétán:

A szívbetegek szolgálatába állítja az MI-t a Semmelweis Egyetem találmánya Az intézmény kétszázötven éves jubileumát ünnepli a SEMMELWEIS-CRT score névre keresztelt döntéstámogató rendszerrel, ami összegyűjti a páciensek klinikai adatait, és azok alapján segíti a kezelőorvost a magasabb halálozási kockázattal járó, illetve körültekintőbb utánkövetést igénylő szívelégtelen betegek azonosításában.
Életfunkciókat mutatnak az első, őssejtekből növesztett emberi miniszívek A Michigan Állami Egyetem kutatói a világon elsőként állították elő az emberi szív kicsinyített mását laboratóriumi körülmények között. A szervben egyaránt megtalálhatók a szívsejtek, a kamrák, na és persze az érrendszer.
Gyorsabban öregszik az emberi szív a világűrben Egy új vizsgálat szerint pont az történik a szívizommal, mint a vázizmokkal is mikrogravitációs környezetben: elkezd leépülni.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.