A pszichológusok a járvány kitörése óta figyelmeztetnek minket arra, hogy a pandémia és a karantén fokozott érzelmi reakciókat válthat ki, az emberek jelentős szorongást, rosszkedvet, haragot, reménytelenséget, ingerültséget élhetnek át. Az idővel, a korlátozások szigorításával és a járvány súlyosbodásával, a karanténidő hosszának növekedésével a pszichés nyomás fokozódott, és ezt még a döcögősen induló országos oltás sem csökkenti.
Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint ebben a helyzetben teljesen normális, ha valakit elhagy a jókedve, ám ez még nem jelenti azt, hogy az illető depressziós. De sajnos akiknél genetikailag nagyobb az esélye a pszichés betegségek kialakulására, vagy korábban érte őket súlyos stressz, esetleg voltak már depressziósok, beindíthat szorongásos vagy depressziós betegséget a pandémia, illetve az azzal járó folyamatos stressz.
„A depresszió betegség, amit akkor diagnosztizálhatunk – foglalja össze a szakorvos -, ha valakinél kilenc lehetséges tünetből minimum öt legalább két héten keresztül fennáll."
"A kilenc tünet a következő: nyomott, szomorú hangulat; nincs kedve olyan dolgokat csinálni, amit korábban szeretett; jelentős testsúlycsökkenés, vagy -növekedés; alvászavar; nyugtalanság vagy gátoltság; folyamatos fáradtságérzet; kilátástalanság; csökkent koncentrációs és döntési képesség, valamint öngyilkossági gondolatok.”
Az első depressziós epizód megjelenésében gén és környezet kölcsönhatása játszik szerepet. Ez előrevetíti, hogy a Covid-19 (mint speciális környezeti hatás) miatt megnőhet a depressziósok száma. A pszichiáterek a járvány lecsengését követően számítanak egy „pszichopandémiára”, emiatt feltehetően több embernek, több depressziós betegnek lesz pszichiátriai ellátásra szüksége.
„A pszichiátriai ellátórendszernek muszáj felkészülnie a várható fokozott terhelésre
– a rendelésemen már most is érzékelem ezt. Fiatal felnőttkorig látok el betegeket, és ebben a korosztályban is többen kérnek segítséget mostanában induló szorongásos, illetve hangulatzavarral, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Az én tapasztalatom sok közlemény adataival egyezik” – mondja Balázs Judit.
A kezeletlen depresszió mellett nagyon gyakran megjelenik a szerhasználat, ami nálunk még mindig jellemzően az alkohol, de lehet drog is – ez nehezíti a terápia sikerességét. Számos testi megbetegedés kockázata is megnő, például a szív- és érrendszeri kórképeké, tumoros betegségeké. A kezeletlen depresszió legrosszabb kimenetele az öngyilkosság. Az ilyen betegek tizenöt-tizenkilenc százaléka vet véget önkezével az életének, az öngyilkosságot elkövetők hatvanöt-nyolcvan százaléka szenved depresszióban – teszi hozzá a pszichiáter.
(Forrás: Növekedés, Fotó: Pixabay)