A svédek továbbra sem kérnek a maszkokból
2021 / 02 / 10 / Perei Dóra
A svédek továbbra sem kérnek a maszkokból
A svéd Halmstad község önkormányzata nemrég a maszk levételére utasította a helyi iskola egyik tanárját, és betiltotta a maszkok használatát az iskolákban. Indoklásukban a svéd egészségügyi tisztviselőkre hivatkoznak, akik szerint a maszkviselés tudományosan megalapozatlan járványügyi intézkedés. Sőt, inkább nagyobb a kockázata a vírus terjedésének, ha az emberek helytelenül használják az eszközöket.

Akik mostanáig nem hallottak a svéd modellről, azokat talán még sokkolhatja is ez a nagy maszkellensség. Hiszen még ha azok nem is nyújtanak száz százalékos védelmet, ám azt mostanra kutatások sora bebizonyította, hogy lassítják a COVID-19 terjedését, különösen azon szituációkban, ahol a távolságtartás szinte teljesen kivitelezhetetlen, így például az iskolákban. Noha a fent említett önkormányzat végül kihátrált az utasítás mögül, az ország egészére ez nem mondható el: Kungsbacka városában például a könyvtárosokat szólították fel, hogy ne viseljenek maszkot munkahelyükön. Amíg hazánkban 2020. november tizedike óta kötelező a maszkviselés, addig a svédek lényegében a járvány berobbanása óta a WHO-val ellentétes álláspontot képviselnek, ennek alapján a Svéd Egészségügyi Hivatal továbbra sem ajánlja a maszkviselést arra hivatkozva, hogy kevés bizonyíték létezik a maszkok hatékonyságára, és amiatt aggódva, hogy a maszkot a tüneteket mutatók az elkülönítés megkerülésére használhatják.

Most már a tüntetők is bevetik az arcfelismerő szoftvereket a rendőrök beazonosítására Nem csak Amerikában, hanem a világon számtalan helyen fejlesztenek olyan barkácstechnológiát, amellyel a rendőrök is beazonosíthatóakká válnak. A belarusz tüntetést szétverő egyenruhásokat fedő maszk sem jelent akadályt ezen programok számára.

A kívülállók

Svédország kivételével az európaiak többsége mostanra hozzászokott a maszkviseléshez úgy a piacon, mint a tömegközlekedésen, vagy éppen az orvosnál. A protokoll olyannyira a mindennapok szerves része lett, hogy talán már nem is emlékszünk azokra az időkre, amikor a hatóságok még csupán a rendszeres kézmosásra figyelmeztettek, illetve, hogy lehetőség szerint ne tapogassuk arcunkat. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) először tavaly áprilisban ajánlotta a kötelező maszkviselést, a WHO azonban csak júniusban követte a példáját. Az Egyesült-Királyság júliusig várt, augusztusban pedig Norvégia, Dánia és Finnország is rendelkezett erről.

Svédország azonban más utat választott, és következetesen hatástalannak ítélte a maszkok használatát, mondván: azok csak elősegítik a vírus terjedését.

Ez az álláspont a járvány kezdetén még nem volt szokatlan, az elmúlt időszak tükrében viszont már meglehetősen furcsa. Lena Hallengren, svéd egészségügyi miniszter júliusban nyilatkozott arról, hogy Svédországban nincs hagyománya a védőruházat, esetünkben a maszk viselésének, illetve, hogy a kormány nem írja felül a közegészségügyi szolgálat ajánlását. A helyi "maszkpolitika" idővel országhatáron túlnyúló, afféle anti-maszk aktivizmus lett, tavaly áprilisban ugyanis Anders Tegnell, vezető járványkutató e-mail-ben kérte az ECDC stockholmi központját, hogy ne javasolja a maszkviselést, mondván ez nemcsak elősegíti a vírus terjedését, de rontja a további kommunikációt és csökkenti az emberek bizalmát.

Kockázati kommunikáció

Szintén tavaly áprilisban, amikor a tudomány még szinte teljesen értetlenül állt a SARS-COV-2 előtt, a svéd járványügyi kommunikáció tiszta, érthető, és legfőképp könnyen betartható volt: moss kezet, tarts távolságot, és maradj otthon, ha beteg vagy. Ez némileg megegyezett a WHO irányelvével a közegészségügyi krízisek hatékony kockázatkommunikációjával kapcsolatban, ami szintén azt hangsúlyozza, hogy a bizonytalanságokat el kell oszlatni, az információknak következetesnek és könnyen érthetőnek kell lenniük, valamint hogy az üzenet konkrét és reális ajánlott intézkedéseket tartalmazzon. A svéd kockázati kommunikáció kezdeti szakaszában két feltétel teljesült is, a bizonytalanságot ugyanakkor nem sikerült eloszlatni. (Ez egyébként több országról elmondható). Az igazi érdekesség mégis az, hogy bár a tudomány vírussal kapcsolatos ismeretei mostanra jelentősen gyarapodtak, a svéd kommunikáció a maszkokat illetően nem változott. Augusztusban például, mire a maszkviselés elterjedt az európai országok többségében, Tengell "elképesztően gyengének" titulálta a maszkviselést alátámasztó bizonyítékokat, és továbbra is fenntartotta, hogy azok csak elősegítik a vírus terjedését.

Zavaros utasítások

A svéd hatóságok egészen decemberig kitartottak eredeti álláspontjuk mellett, Stefan Lofven miniszterelnök bejelentése azonban alaposan felbolygatta az emberek mindennapjait, és természetesen nem a szó jó értelmében. Az új szabály előírta a maszk viselését a tömegközlekedési eszközökön, de csak reggel hét és kilenc, valamint délután négy és hat között, és csak a 2004-ben vagy az azelőtt születetteknek. Talán nem meglepő, hogy a szabálykövetők aránya alacsony volt, és csak az utazók fele viselt maszkot a csúcsidőszakban. Az utasítások ráadásul nemcsak a nagyközönséget, de a szakembereket is bezavarták: a bejelentés után két héttel Johan Carlson közegészségügyi tisztviselőt lencsevégre kapták, miközben maszk nélkül utazott a kötelező maszkviselés időintervallumában.

Felelősségre vonása után annyit mondott, nem tudta, hogy mennyi az idő.

Októberben és novemberben egyébként Svédországban is jelentősen megnőtt a napi új esetek száma, megdőltek a tavaszi rekordok, de a halálozás nem követte a trendet. A növekvő esetszámok miatt a miniszterelnök november közepén kihirdette az első korlátozásokat, igaz, azok sokkal kevésbé voltak szigorúak Európa más országaihoz képest: bevezették, hogy nyilvános helyen legfeljebb nyolc fő gyülekezhet, valamint betiltották az alkoholárusítást este tíz óra után. A boltok és az edzőtermek azonban zavartalanul működhettek.

Az egészségügyi vészhelyzet miatt a svéd állam 2020. december tizennegyedike óta az eddigi javaslatok helyett már előírásoknak nevezi a járványügyi szabályokat, de szankció továbbra sem jár a megszegésükért. A svéd járványügyi lazaságnak egyébként nemcsak tudományos, gazdasági és társadalmi, hanem jogszabályi okai is vannak: a svéd kormánynak egyszerűen nincs joga korlátozni például a boltok nyitvatartási idejét. Tavaly év elején hoztak egy átmeneti törvényt erre, ám ez június harmincadikán lejárt, anélkül, hogy valaha is éltek volna vele a döntéshozók. Szintén decemberben a kormány beterjesztett egy törvényt arról, hogy vész esetén mégis korlátozhassa az üzletek nyitva tartását és a vásárlók számát, de megígérték, hogy csak a legvégső esetben élnek ezzel az eszközzel – ami hihető is az eddigi svéd járványvédekezés fényében.

További cikkek a témában:

Nem öröm az állandó maszkviselés, de a Razer okos maszkjában talán egész elviselhető lesz az élet A Razernél megpróbálják kihozni a maximumot ebből az immár kötelező védelmi felszerelésből.

Jó a párásodó szemüveg ellen a Xiaomi 13 ezres ventilátoros maszkja? Jó! De a normális légzés egykor oly természetes, ma oly ritka élményét azért ez sem adja vissza.

Minek hordanánk maszkot… ha hordhatunk helyette "űrhajós" sisakot is? Az elmúlt hónapokban a járványkorszak is elkezdte kitermelni a saját divatját, de amíg ez eddig főleg csak az egyre kreatívabb és dizájnosabb maszkokra korlátozódott, a Microclimate új fejlesztése végre igazán XXI. századi megjelenést biztosít a viselőjének.

 

(Cikkünk a The Conversation cikke alapján készült, Fotó: Getty Images Hungary)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.