Tanulmányozásuk több szempontból sem egyszerű, de a legtöbbet emlegetett ok mégis az, hogy csupán rövid ideig tartanak. A probléma megoldására Budapesten készült el az a valóban apró, mindössze 10x10x11,3 centiméteres GRBAlpha, amelynek új típusú detektorrendszere segíthet feltárni az izgalmas jelenség titkait.

Egy felrobbant csillag áll az eddigi legnagyobb és a Földhöz legközelebbi gamma-kitörés mögött A csillagok összeomlása és a keletkező szupernóva-robbanás hatalmas energiájú gamma-kitöréseket eredményez, nemrég pedig közzétették a valaha észlelt Földhöz legközelebbi ilyen esemény részleteit.

A kisműhold magyar, szlovák és japán kutatók fejlesztése, Magyarországról az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE Asztrofizikai és Űrtudományi Centrum, Szlovákiából a Kassai Műszaki Egyetem, a brnói Masaryk Egyetem, valamint a Spacemanic és a Needronix cégek, Japánból pedig a Hiroshima Egyetem járult hozzá a projekt létrejöttéhez. A kifejezetten asztrofizikai kutatásokat végző műholdat

2021. március huszonkettedikén lőtték fel a kazahsztáni Bajkonurban, és azóta is sikeresen teszi a dolgát.

A gamma-sugárzás jellegéből adódóan nehezen fókuszálható, emiatt a hagyományos képalkotásban és fényképezésben is megszokott módon szinte lehetetlen megszerezni még a legalapvetőbb információkat is, például, hogy hol történt valójában az égi esemény. Pedig Pál András, a fejlesztés egyik résztvevője szerint csak ezt követően lehetne más műszerekkel, távcsövekkel is vizsgálódni.

A kutatók a teljes, bolygónk körül található környezetre meghatározták azt a háttér-jelszintet, amely felett érdemes gamma-kitöréseket keresniük. Masanori Ohno, aki a projekt kedvéért költözött Hirosimából Budapestre, és  jelenleg is az ELTE Fizikai Intézetének munkatársa szerint megannyi érdekfeszítő technikai kísérletet elvégeztek, "ennek köszönhetően mára például rutinszerűen frissíthető az adatgyűjtő elektronika több szoftveres komponense, a rendszer a fedélzeti számítógép legtöbb funkcióját át tudja venni", ha a szükség úgy kívánja. Technikai megoldásaik jelentősen hozzájárulnak a kísérlet sikerességéhez, de ezt leszámítva "a maguk nemében is egyedülállóak egy ilyen kis méretű műholdon" – magyarázza Jakub Ripa cseh asztrofizikus, aki ugyancsak a FIKP Asztro- és Részecskefizikai Tématerület támogatásával dolgozik az ELTE-n.

Werner Norbert, a brnói Masaryk egyetem oktatója, aki korábban az ELTE Fizikai Intézetében dolgozott „Lendület”- csoportvezetőként pedig elárulta, hogy a detektorrendszerrel azt is kihasználhatták, hogy "a Föld kozmikus értelemben vett szűkebb környezetét is csak a másodperc néhány század része alatt járja be a fény: több, hasonlóan felszerelt műholddal az észlelt időkülönbségekből háromszögeléses módszerrel meglepően

pontosan megkapjuk a látszó égi koordinátákat is, amire egyetlen műholddal eddig nem volt lehetőség."

Frei Zsolt, a nemrégiben alakult ELTE Asztrofizikai- és Űrtudományi Centrum igazgatója, az Asztro- és Részecskefizikai Tématerület vezetője szerint a hasonló detektorokból felépülő, több műholdból álló flotta, amelyet az ELKH CSFK-val szoros együttműködésben fejlesztenek az egyetemen, megfelel majd azon gamma-felvillanások helyének pontos megállapítására is, amelyek a gravitációshullám-jeleket is kibocsátó neutroncsillag-összeolvadásokból származnak. "Ezzel az ELTE kutatói képesek lesznek a gravitációs hullámokat kibocsátó források lokalizációjára, messze pontosabban, mint ahogy azt a LIGO és VIRGO együttműködések jelenleg teszik” – teszi hozzá a professzor.

A furcsa rádiókörök ismeretlen űrrejtélye Még tavaly történt, hogy a csillagászok négy különös, gyűrű alakú objektumot azonosítottak, melyeket a látható fény spektrumán nem volt lehetséges megfigyelni. A megfigyelt objektumokat "furcsa rádióköröknek" keresztelték el, nézzük, mi derült ki róluk.

Mészáros László (CSFK), (egyebek mellett) a detektor mechanikai részleteinek felelőse szerint a misszió első negyedéve számos értelemben sikeresnek tekinthető: "a műhold fedélzeti rendszerei mind kiválóan szolgálnak, a detektorrendszer mindkét független csatornája jól működik.”  A tervek szerint a csapat által épített, a GRBAlphában találhatóakhoz hasonló detektorok indulnak az űrbe 2021. decemberben a cseh fejlesztésű VZLUSAT-2 műhold fedélzetén is. Ezzel, mint mondják megnyílik végre az út a háromszögelésen alapuló helymeghatározáshoz.

(Forrás: ELTE, fotó: GRBAlpha.konkoly.hu)

További cikkek a témában:

Videóra vették, ahogyan megsemmisül egy űrszemét Az Európai Űrügynökség (ESA) egy ún. plazma-szélcsatornában szimulálta a SADM műhold egyik fontos elemének megsemmisülését. A berendezés gyakorlatilag teljesen szétmorzsolódik.

Összehasonlították a műholdas megakonstellációk teljesítményét, melyek a jövő internetét szolgáltatják - egy még el sem indult projekt lett a győztes A SpaceX, a OneWeb, a Telesat és az Amazon rendszereinek végső változatát szimulálták és hasonlították össze egymással a kutatók, az eredmény szerint az Amazon nagyjából 53,4 Tb/s teljesítményre lesz képes az összes műholdjuk összes adatátvitelét számításba véve.

A Vénusz minden felszínére kerülő emberi eszközt elpusztított eddig, de az emberiség mégis visszatér hozzá a következő évtizedben Az Akacuki űrszonda egyedül kering a Vénusz körül 2015-ös pályára állása óta, de hamarosan vége szakad magányának, nem csak a NASA, hanem az Európai Űrügynökség is missziót indít néhány éven belül a forró bolygó felé.