A Volvo Cars (a svéd márka személyautó-üzletága) közös kutatási-fejlesztési munkába kezdett az SSAB nevű svéd acélgyártóval, hogy autóipari minőségű acélt állíthassanak elő, fosszilis energiahordozók felhasználása nélkül. Ez a közös vállalkozás egy másik, óriáscégek közti acélipari dekarbonizációs kezdeményezéshez kapcsolódik. Ez a HYBRIT program, melyet az SSAB a vasérc-feldolgozó LKAB-vel és a Vattenfall energetikai vállalattal közösen indított az acélgyártás "megszabadítására" a fosszilis energiától. A HYBRIT célja, hogy a vasipari energia forrása szén, olaj és földgáz felhasználása nélkül előállított elektromos energia illetve hidrogén legyen. Az eredmény: karbonlábnyom nélküli acél!

Az autógyártók közül a szerdai bejelentés szerint a Volvo lehet az első, amely kap az SSAB luleåi pilot-üzemében készült karbonlábnyom-mentes acélból. A Volvónál az első tonnákat tesztelésekhez használják majd fel illetve egy koncepciómodellt is ebből a tiszta svéd acélból akarnak megépíteni.

Az SSAB úgy gondolja, 2026-ra már kereskedelmi mennyiséget lesznek képesek előállítani a CO2-emisszió nélkül készülő acélból, a Volvo pedig szeretne az első autógyártó lenni, amely szériaautóiban ezt az új eljárással készült anyagot használja.

A Volvo a leginkább ambiciózus autógyárak közé tartozik, ami autói üzemeltetése során keletkező CO2 csökkentését illet: 2030-ra már csak elektromos autókat szeretnének készíteni. Emellett viszont maguknak a kocsiknak a karbonlábnyomát is csökkenteni akarják. A világ acélipara a globális CO2-emisszió körülbelül 7 százalékáért felelős. A Volvo számításai szerint a belsőégésű motoros autóik gyártása során keletkező szén-dioxid 35, az elektromos autóik gyártásánál a légkörbe kerülő CO2 20 százaléka a a felhasznált acél karbonlábnyomából származik. A fosszilis energia nélkül legyártott acél felhasználása tehát szükséges eszköz a Volvo másik kitűzött klímavédelmi céljának eléréséhez: a cég 2040-re teljesen klímasemleges vállalattá kíván válni.

További cikkek a témában:

Nem a szegények fogják megfizetni az emelkedő szén-dioxid kvóták árát az Európai Bizottság szerint Frans Timmermans klímaügyi biztos szerint nem kell a bolygó jóléte és az emberek jóléte között választani a jövőben, annak ellenére sem, hogy az EU júliusban készül kibővíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának beárazását.
Veszélyesen megugrott májusban a CO2-szint a világon, és a magyarok különösen rosszul bánnak az erőforrásokkal Nem csak a magas CO2 koncentráció probléma, hanem hogy a trendek szerint ez egyre csak nő, Magyarország pedig különösen rosszul teljesít a környezetvédelem terén: ha rajtunk múlna már a héten feléltük volna a bolygó éves erőforrásait.
Reális esély van rá, hogy már öt éven belül elérjük a 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést A világ országai a 2015-ös párizsi klímaegyezményben 1,5 Celsius-foknál húzták meg azt a határt, ami felé semmiképp sem lenne szabad emelkednie a bolygó átlaghőmérsékletének az iparosodás előtti időszakhoz képest ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.