A 4,25 fényévre található rendszer objektuma ugyanakkor egy vörös törpe, melyek kapcsán a szakértők évtizedek óta azon vitáznak, hogy vajon van-e élet rajtuk. Nem véletlenül, hiszen a probléma igencsak összetett: egyrészt mivel az ilyen típusú csillagok intenzív kitöréseket produkálhatnak, ami nem feltétlenül kedvez az élet kialakulásának, másrészt hőmérsékletük jóval hűvösebb, fényük pedig halványabb és vörösebb, mint a Napé.
Ami a megvilágítást illeti, Riccardo Claudi olasz kutató közbenjárásával az emberiség most egy lépéssel közelebb került a megoldáshoz. A szakértő és kollégái laborkörülmények között imitálták a vörös törpe körüli fényviszonyokat, hogy lássák, lehetséges-e ilyen környezetben a fotoszintézis. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy igen:
a vörös törpék által kibocsátott fényt a földi fotoszintetizáló baktériumok képesek voltak hasznosítani.
Mindez korántsem volt magától értetődő, a csillagászok ugyanis sokáig abban a hitben éltek, hogy a fotoszintézis csak négy- és hétszáz nanométeres hullámhosszú fény esetén lehetséges, az ennél rövidebb hullámhosszok károsítják a sejteket, az ennél hosszabbak pedig nem rendelkeznek elég energiával a kémiai kötések feloldásához, így nem hasznosulnak a fotoszintézis során. Az elmúlt években felfedezett cianobaktériumok azonban akár hétszázötven nanométerig is képesek a fotoszintetizálásra. Az egysejtűek ugyanis olyan fényszegény környezetben is megmaradnak, ahol más baktériumok elpusztulnának. Claudi és társai éppen ezért többek közt ezeket a baktériumokat is tesztelték a mesterségesen megteremtett vöröstörpe-fényben.
A tesztelt egysejtűek között volt a Chlorogloeopsis thermalis nevű, termálforrásokban élő cianobaktérium, ami meglepően jól hasznosítja a vörös fénytartományt. De kipróbálták mi történik a Synechocystis sp. PCC 6803 nevű törzzsel is, ami már alkalmatlan volt erre. Az eredmények érdekesen alakultak: a Chlorogloeopsis thermalis 'lubickolt' a vörös törpe fényében, ahogy akkor is, ha kizárólag vörös fénnyel világították meg. A Synechocystis sp. PCC 6803 ezzel szemben nem élte túl a vörös fényt, a vörös törpe szimulált fényében viszont növekedést tapasztaltak nála, vagyis a jelek szerint hatékonyan hasznosította a csillagfény nem vörös részeit. A kutatók a fentiekből arra következtettek, hogy a kibocsátott fények szempontjából a vörös törpék körül megvannak az élet feltételei. Persze ebből nem következik automatikusan, hogy valóban van élet körülöttük, hiszen ahogy említettük, a probléma sokrétű. Az viszont vitathatatlan, hogy érdemes lehet a vörös törpék körül keringő bolygókat olyan szempontból is vizsgálni, hogy zajlik-e fotoszintézis a felszínükön. Ennek messziről látszódnia kell, ha a légkörben elegendő az oxigén mennyisége (ahogy a Föld esetében). Ennél is árulkodóbb jel lehet az úgynevezett vörös él, vagyis, hogy a bolygóról visszaverődő fényből hiányoznak a vörös tartomány azon részei, amiket a vegetáció elnyel.
(Fotó: Wikimedia)