A vörös törpék körülményei ideálisak lehetnek a fotoszintézishez

2021 / 02 / 06 / Perei Dóra
A vörös törpék körülményei ideálisak lehetnek a fotoszintézishez
Bolygónk közeli csillagszomszédja, a Proxima Centauri okkal vívta ki magának a csillagászok figyelmét az utóbbi években, hiszen 2016-ban kiderült, hogy körülötte egy Földhöz hasonló méretű exobolygó kering. Ráadásul olyan zónában, ahol a hőmérsékleti viszonyok alapján - legalábbis elviekben - víz lehet a felszínén.

A 4,25 fényévre található rendszer objektuma ugyanakkor egy vörös törpe, melyek kapcsán a szakértők évtizedek óta azon vitáznak, hogy vajon van-e élet rajtuk. Nem véletlenül, hiszen a probléma igencsak összetett: egyrészt mivel az ilyen típusú csillagok intenzív kitöréseket produkálhatnak, ami nem feltétlenül kedvez az élet kialakulásának, másrészt hőmérsékletük jóval hűvösebb, fényük pedig halványabb és vörösebb, mint a Napé.

Egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet A sugár neve GRB 200415A gamma-sugár-kitörés volt, és 2020 áprilisában haladt el a Mars mellett.  A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről és több műholdról is észlelték, de a felfedezés dicsősége a NASA Fermi gamma-sugár-űrteleszkópjáé, mivel ez érzékelte először.

Ami a megvilágítást illeti, Riccardo Claudi olasz kutató közbenjárásával az emberiség most egy lépéssel közelebb került a megoldáshoz. A szakértő és kollégái laborkörülmények között imitálták a vörös törpe körüli fényviszonyokat, hogy lássák, lehetséges-e ilyen környezetben a fotoszintézis. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy igen:

a vörös törpék által kibocsátott fényt a földi fotoszintetizáló baktériumok képesek voltak hasznosítani.

Mindez korántsem volt magától értetődő, a csillagászok ugyanis sokáig abban a hitben éltek, hogy a fotoszintézis csak négy- és hétszáz nanométeres hullámhosszú fény esetén lehetséges, az ennél rövidebb hullámhosszok károsítják a sejteket, az ennél hosszabbak pedig nem rendelkeznek elég energiával a kémiai kötések feloldásához, így nem hasznosulnak a fotoszintézis során. Az elmúlt években felfedezett cianobaktériumok azonban akár hétszázötven nanométerig is képesek a fotoszintetizálásra. Az egysejtűek ugyanis olyan fényszegény környezetben is megmaradnak, ahol más baktériumok elpusztulnának. Claudi és társai éppen ezért többek közt ezeket a baktériumokat is tesztelték a mesterségesen megteremtett vöröstörpe-fényben.

Teljes galaxis méretű fekete lyukak is létezhetnek egy új elmélet szerint A tudósok szerint létezhetnek teljes galaxis méretű fekete lyukak, melyek egyszersmind egy másik nagy rejtélyt is megoldhatnának.

A tesztelt egysejtűek között volt a Chlorogloeopsis thermalis nevű, termálforrásokban élő cianobaktérium, ami meglepően jól hasznosítja a vörös fénytartományt. De kipróbálták mi történik a Synechocystis sp. PCC 6803 nevű törzzsel is, ami már alkalmatlan volt erre. Az eredmények érdekesen alakultak: a Chlorogloeopsis thermalis 'lubickolt' a vörös törpe fényében, ahogy akkor is, ha kizárólag vörös fénnyel világították meg. A Synechocystis sp. PCC 6803 ezzel szemben nem élte túl a vörös fényt, a vörös törpe szimulált fényében viszont növekedést tapasztaltak nála, vagyis a jelek szerint hatékonyan hasznosította a csillagfény nem vörös részeit. A kutatók a fentiekből arra következtettek, hogy a kibocsátott fények szempontjából a vörös törpék körül megvannak az élet feltételei. Persze ebből nem következik automatikusan, hogy valóban van élet körülöttük, hiszen ahogy említettük, a probléma sokrétű. Az viszont vitathatatlan, hogy érdemes lehet a vörös törpék körül keringő bolygókat olyan szempontból is vizsgálni, hogy zajlik-e fotoszintézis a felszínükön. Ennek messziről látszódnia kell, ha a légkörben elegendő az oxigén mennyisége (ahogy a Föld esetében). Ennél is árulkodóbb jel lehet az úgynevezett vörös él, vagyis, hogy a bolygóról visszaverődő fényből hiányoznak a vörös tartomány azon részei, amiket a vegetáció elnyel.

További cikkek a témában:

Találtak egy csepp alakú csillagot A csillagászok találtak egy különös csillagot, amely ritmikusan oszcillál, de csak az egyik oldalán, ami miatt a gravitációs erők csepp alakúra torzítják.

A Föld hamarosan elveszti az egyik holdját Ám előtte még sor kerül egy utolsó találkozóra a két égitest között a jövő héten.

Vattacukorbolygó, amely tömegének nyolcvanöt százalékát a légkör adja Ez óriási arány más gázbolygókhoz képest, a kutatók ugyanakkor más furcsaságokra is találtak, miközben lemodellezték az exobolygó kialakulását.

(Fotó: Wikimedia)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.