A vörös törpék körülményei ideálisak lehetnek a fotoszintézishez

2021 / 02 / 06 / Perei Dóra
A vörös törpék körülményei ideálisak lehetnek a fotoszintézishez
Bolygónk közeli csillagszomszédja, a Proxima Centauri okkal vívta ki magának a csillagászok figyelmét az utóbbi években, hiszen 2016-ban kiderült, hogy körülötte egy Földhöz hasonló méretű exobolygó kering. Ráadásul olyan zónában, ahol a hőmérsékleti viszonyok alapján - legalábbis elviekben - víz lehet a felszínén.

A 4,25 fényévre található rendszer objektuma ugyanakkor egy vörös törpe, melyek kapcsán a szakértők évtizedek óta azon vitáznak, hogy vajon van-e élet rajtuk. Nem véletlenül, hiszen a probléma igencsak összetett: egyrészt mivel az ilyen típusú csillagok intenzív kitöréseket produkálhatnak, ami nem feltétlenül kedvez az élet kialakulásának, másrészt hőmérsékletük jóval hűvösebb, fényük pedig halványabb és vörösebb, mint a Napé.

Egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet A sugár neve GRB 200415A gamma-sugár-kitörés volt, és 2020 áprilisában haladt el a Mars mellett.  A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről és több műholdról is észlelték, de a felfedezés dicsősége a NASA Fermi gamma-sugár-űrteleszkópjáé, mivel ez érzékelte először.

Ami a megvilágítást illeti, Riccardo Claudi olasz kutató közbenjárásával az emberiség most egy lépéssel közelebb került a megoldáshoz. A szakértő és kollégái laborkörülmények között imitálták a vörös törpe körüli fényviszonyokat, hogy lássák, lehetséges-e ilyen környezetben a fotoszintézis. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy igen:

a vörös törpék által kibocsátott fényt a földi fotoszintetizáló baktériumok képesek voltak hasznosítani.

Mindez korántsem volt magától értetődő, a csillagászok ugyanis sokáig abban a hitben éltek, hogy a fotoszintézis csak négy- és hétszáz nanométeres hullámhosszú fény esetén lehetséges, az ennél rövidebb hullámhosszok károsítják a sejteket, az ennél hosszabbak pedig nem rendelkeznek elég energiával a kémiai kötések feloldásához, így nem hasznosulnak a fotoszintézis során. Az elmúlt években felfedezett cianobaktériumok azonban akár hétszázötven nanométerig is képesek a fotoszintetizálásra. Az egysejtűek ugyanis olyan fényszegény környezetben is megmaradnak, ahol más baktériumok elpusztulnának. Claudi és társai éppen ezért többek közt ezeket a baktériumokat is tesztelték a mesterségesen megteremtett vöröstörpe-fényben.

Teljes galaxis méretű fekete lyukak is létezhetnek egy új elmélet szerint A tudósok szerint létezhetnek teljes galaxis méretű fekete lyukak, melyek egyszersmind egy másik nagy rejtélyt is megoldhatnának.

A tesztelt egysejtűek között volt a Chlorogloeopsis thermalis nevű, termálforrásokban élő cianobaktérium, ami meglepően jól hasznosítja a vörös fénytartományt. De kipróbálták mi történik a Synechocystis sp. PCC 6803 nevű törzzsel is, ami már alkalmatlan volt erre. Az eredmények érdekesen alakultak: a Chlorogloeopsis thermalis 'lubickolt' a vörös törpe fényében, ahogy akkor is, ha kizárólag vörös fénnyel világították meg. A Synechocystis sp. PCC 6803 ezzel szemben nem élte túl a vörös fényt, a vörös törpe szimulált fényében viszont növekedést tapasztaltak nála, vagyis a jelek szerint hatékonyan hasznosította a csillagfény nem vörös részeit. A kutatók a fentiekből arra következtettek, hogy a kibocsátott fények szempontjából a vörös törpék körül megvannak az élet feltételei. Persze ebből nem következik automatikusan, hogy valóban van élet körülöttük, hiszen ahogy említettük, a probléma sokrétű. Az viszont vitathatatlan, hogy érdemes lehet a vörös törpék körül keringő bolygókat olyan szempontból is vizsgálni, hogy zajlik-e fotoszintézis a felszínükön. Ennek messziről látszódnia kell, ha a légkörben elegendő az oxigén mennyisége (ahogy a Föld esetében). Ennél is árulkodóbb jel lehet az úgynevezett vörös él, vagyis, hogy a bolygóról visszaverődő fényből hiányoznak a vörös tartomány azon részei, amiket a vegetáció elnyel.

További cikkek a témában:

Találtak egy csepp alakú csillagot A csillagászok találtak egy különös csillagot, amely ritmikusan oszcillál, de csak az egyik oldalán, ami miatt a gravitációs erők csepp alakúra torzítják.

A Föld hamarosan elveszti az egyik holdját Ám előtte még sor kerül egy utolsó találkozóra a két égitest között a jövő héten.

Vattacukorbolygó, amely tömegének nyolcvanöt százalékát a légkör adja Ez óriási arány más gázbolygókhoz képest, a kutatók ugyanakkor más furcsaságokra is találtak, miközben lemodellezték az exobolygó kialakulását.

(Fotó: Wikimedia)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
A Firefly Aerospace az első magáncég, aminek sikerült saját leszállóegységgel landolni a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.