Az Enceladus gejzírjeit 2005-ben a Szaturnuszhoz küldött orbiter, a Cassini szúrta ki az égitest déli pólusának közelében. A madártoll alakú kitörések (ehhez hasonló akad a Jupiter holdján, az Európán is – lásd lenti cikkünket) táplálják a Szaturnusz úgynevezett E-gyűrűjét, és ez az anyag a feltételezések szerint a hold jeges kérge alatti folyékony vizű, hatalmas óceánból származhat.

Záporozik a víz a Jupiter holdján Úgy tűnik, hogy a különös, toll alakú vízgőz kitörések az Európa felszínén valóságosak. És most végre sikerült egyet megfigyelni.

A kitörésben azonban nem csak vizet találtak, hanem több közeli átrepülés alkalmával a Cassini egyéb vegyületeket is beazonosított, melyek közül most kettő fontos: a dihidrogén (H2), valamint a metán (CH4). (Ezek mellett egyébként még több szénalapú szerves anyagra is sikerült rábukanni.) A H2 és a CH4 azért jelentősek az asztrobiológusok számára, mert arra típusú közegre utalnak, amelyet bolygónkon az élet bölcsőjének szoktunk tartani. A dihidrogén például valószínűleg akkor keletkezik, amikor az Enceladus óceánjának az alján kölcsönhatásba lép a forró víz az ott található kőzettel. Ez alapján tehát feltételezhető, hogy a tengeri aljzaton olyan hidrotermális kürtőket lehet találni, mint Földünk óceánjaiban. Ezeknél a kürtőknél a lemezhatárok közelében található repedésekben a forró magma felhevíti a vizet, ami ezen a magas hőmérsékleten sok ásványi anyagot old ki – ez pedig tehát igen kedvező környezet az élet kialakulása számára.

A H2 emellett fontos energiaforrás a Földön a metanogénekként emlegetett mikroorganizmusok számára, melyek szén-dioxidból állítanak elő metánt, és ehhez a folyamathoz redukálószerként hidrogént használnak. Nem kizárt, hogy ilyen metanogének az Enceladuson is akadnak, mivel a Cassini CO2-t, valamint tehát metánt is talált – ez utóbbit ráadásul „meglepő” mennyiségben – számol be róla a Space.com. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a nagy mennyiségű metán mekkora eséllyel származhat biológiai folyamatokból, és hogy ezt kiderítsék, több modellszámítást is végeztek.

A számítások végeredménye, hogy önmagukban a hidrotermális kürtők jelenléte (feltételezve, hogy az itt zajló folyamatok hasonlítanak a Földön tapasztaltakhoz) nem magyarázza a Cassini által mért metánkoncentrációt. Mindez nem jelenti azt sem, hogy immár perdöntő bizonyíték áll a rendelkezésre arról, hogy a holdon metanogének találhatóak, hiszen előfordulhat, hogy az Enceladuson olyan, a Földön nem domináns kémiai folyamatok zajlanak, melyek biológiai útvonal nélkül is nagyobb mennyiségű metán kialakulásához vezetnek. A kutatók elmondása alapján a kalkulációk végkicsengése mindössze annyi, hogy mennyiben gondolhatóak valószínűnek a különböző hipotézisek. Jelenleg tehát nem zárható ki az élet jelenléte az égitesten, hogy ez megtörténhessen, ahhoz további adatokra lesz szükség.

(Kép: Flickr/blueforce4116)

További cikkek a témában:

Jeges holdakon kutatnak majd élet után a gőzhajtással ugráló robotok A robot méretében és alakjában egy focilabdára emlékeztet majd, és gőz segítségével ugrál a felderítendő égitesten.

Földönkívüli létformákra vadászó tengeralattjárót küld a NASA az Antarktiszra Gonosz, náci tudósokból néztünk volna csak ki ilyesmit, és belőlük is csak B-filmekben, de a NASA most tényleg megcsinálta: olyan tengeralattjárót küld az Antarktiszra, amely földön kívüli életformák keresésére hivatott. És erre jó okuk van.

A Jupiter Europa nevű holdja zölden világíthat a sötétben Az Europa jeges felszínét valószínűleg a Jupiter intenzív sugárzása készteti ragyogásra. A hold felszín alatt amely hatalmas, potenciálisan lakható, sós, folyékony víz óceánjait sejtik a kutatók. Nemsokára egy dedikált NASA misszió deríthet majd fényt az Europa rejtélyeire.