Amikor két éve az Európai Tanács is rábólintott a DMA-ra, akkor egyértelművé vált, hogy a legnagyobb technológiai platformok működése kisebb-nagyobb mértékben meg fog változni. A DMA célja ugyanis a Tanács szerint, hogy "a nagy számú felhasználóval szemben „kapuőri” pozícióban lévő nagy online platformok ne élhessenek vissza ezzel a helyzettel az e felhasználókhoz hozzáférni kívánó vállalkozások kárára". Ahhoz, hogy egy platform a legszigorúbb szabályok hatálya alá essen, elég annyi, hogy az elmúlt három évben legalább 7,5 milliárd EUR éves forgalmat bonyolított az Unión belül, vagy a tőkepiaci értéke legalább 75 milliárd EUR, másrészről pedig havonta legalább 45 millió végfelhasználóval és legalább tízezer üzleti felhasználóval rendelkezik az EU-ban.

Az Apple a világ második legértékesebb vállalataként bőven ezen szintek fölött van. Ezért a DMA hatályba lépése után például nem teheti kötelezővé a legfontosabb szoftverei, így a böngészője használatát; biztosítania kell az üzenetküldő szolgáltatásai átjárhatóságát; illetve lehetővé kell tennie az alkalmazásfejlesztők számára, hogy tisztességes feltételek mellett hozzáférjenek a telefonok olyan funkcióihoz, mint a mobilfizetéshez használt chip.

"Elkerülhetetlen magánszféra-védelmi és biztonsági kockázatok"

Az Apple közleménye, amelyben a változásokat részletezi, számtalanszor aláhúzza, hogy a cég nem ért egyet Brüsszellel és veszélyesnek látja a DMA-t. A legfontosabb oktrojált változás, hogy évek kitartó harca után lehetővé teszik, hogy ne csak az App Store-ból, hanem "alternatív piacterekről" is beszerezhessünk alkalmazásokat. Ez Androidon már a kezdetek óta lehetséges. Az óriásvállalat vezetői korábban minden fórumon tiltakoztak a "sideloading", azaz a kívülről történő program-telepítések ellen, a felhasználókra leselkedő veszélyekre hivatkozva. Ugyanakkor azzal, hogy az App Store-ban tizenöttől harminc százalékig terjedő jutalékot szednek a fejlesztőktől, az üzleti érdekeik is ezt diktálták. Most az alternatív piactereken némileg csökkentik ezeket a költségeket, de egy új díjat is bevezetnek, amelyet csak a milliós táború appok fejlesztői fizetnek majd. Ennek hatására a svéd Spotify alapítója egyenesen "új mélypontról" és "zsarolásról" beszél, miközben az EU célja részben pont az európai vállalkozások helyzetbe hozása lehetett.

Az alternatív piacterekhez kapcsolódóan most már a játékstreaming-szolgáltatások, például az Xbox Game Pass is elérhetőek lesznek az iPhone-okon, ráadásul nem csak az Unióban, hanem világszerte. Szintén fontos, bár kevésbé látványos változás, hogy a böngészők már nem kötelesek az Apple böngésző technológiáját használni. Eddig hiába telepítettünk Chrome-ot vagy Firefoxot az iPhone-unkra, a háttérben ugyanúgy a Safari nevű Apple-böngésző technológiája futott. Ez mostantól nem lesz elvárás a kaliforniai cég részéről, ahogyan az NFC chiphez is szabadabban férnek majd hozzá az alkalmazások.

Egy dologban azonban nem engedett az Apple: iMessage-eket változatlanul nem küldhetünk Android telefonokra. Valószínűleg azzal érveltek az EU-nál, hogy az SMS utódjaként emlegetett RCS-t támogatják a mobiljaik, vagyis "átjárható" az üzenetküldés a telefonjaikon. Ugyanakkor az iMessage talán a legfontosabb várárok az iPhone-tulajdonosok körül, amit belső levelezésekben az Apple vezetői is bevallottak. Az egyik ilyen vezető pont az a Phil Schiller volt, aki már csak pozíció nélküli "ösztöndíjasként" dolgozik a cégnél - mégis egyedül ő nyilatkozik a Brüsszel által kierőszakolt változásokról szóló közleményben.

(Borítókép: Martin Sanchez/Unsplash)

Először fordult elő, hogy iPhone-ból több fogyott, mint Samsung telefonból De ennél talán még nagyobb meglepetés, hogy egy teljesen ismeretlen márka ötödik helyezett lett a 2023-as eladási rangsorban.