Az amerikai politikai világ legalább annyira rejtélyes és megjósolhatatlan tud lenni, mint a TikTok videóajánló algoritmusa. A világjárvány kellős közepén, 2020 augusztusában írtunk arról a Rakétán, hogy Donald Trump akkori amerikai elnök egy rendeletben kilencven napot adott a tulajdonos ByteDance-nek, hogy a TikTok amerikai részét átadja egy helyi vállalatnak. Az elnököt leváltották, a vita elcsitult. Most Joe Biden gyakorlatilag ugyanezt a rendelkezést írta alá, immár törvényként, engedékenyebb határidővel, miközben Donald Trump a védelmébe vette a platformot.

Mi a baj a TikTokkal?

A nyugati demokráciák hosszú ideje gyanakvóak a szolgáltatással kapcsolatban, két okból: a vélt vagy valós kínai állami befolyás miatt az adatgyűjtéstől és a propagandától tartanak. Előbbi azt takarja, hogy a milliárdos felhasználói bázisú szolgáltatás néha egészen intim dolgokat tud a felhasználóiról - bár azt, hogy ezzel visszaélnének, csak két újságíró megfigyelésekor sikerült bizonyítani. Az utóbbi félelem pedig, hogy a kínai tulajdonos irányíthatja, hogy milyen videókat látunk a TikTokon, ezzel befolyásolva a véleményünket a helyi vagy a globális politikáról, közéleti kérdésekről. Azok után, hogy a Facebookon Oroszország ezzel próbálkozott a 2016-os amerikai választásokkal összefüggésben, és azóta sem adta fel az ilyen ambícióit, mindez legfeljebb légből kapottnak tűnhet, de lehetetlennek semmiképp. Ezzel összhangban több amerikai állam és intézmény, illetve az óceán innenső oldalán például az Európai Bizottság is megtiltotta a dolgozóinak a tiktokozást.

Felgyorsultak az események

A szolgáltatás betiltása azóta tűnt elkerülhetetlennek, hogy az Egyesült Államok Képviselőházának Kereskedelmi bizottsága egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint ha a kínai ByteDance nem értékesíti a TikTok amerikai érdekeltségeit, a platformot száműzni fogják. Nem tudni, hogy mi győzte meg az ötven törvényhozót egy zárt ülésen, hogy teljes egyetértésben döntsenek erről, de ismerve az amerikai politika polarizáltságát, ezeknek nyomós érveknek kellett lenniük - nem véletlenül kérték a szenátorok, egyelőre sikertelenül, hogy legalább részben hozzák nyilvánosságra azokat. Ám ez sem tudta érdemben lelassítani a törvény hatályba lépését.

A betiltást ugyanis "összecsomagolták" a külföldi segélyeket lehetővé tevő rendelkezésekkel, így a Szenátus megszavazta, majd az elnök aláírta azt - számolt be a The Verge. A ByteDance-nek kilenc hónapja van arra, hogy eladja az amerikai érdekeltségeit, amit az elnök három hónappal meghosszabbíthat, ha a folyamat megfelelően halad. A cég bíróságon fogja megtámadni a törvényt, ezzel is megpróbálva időt nyerni, esetleg végleges győzelmet aratni - a szólásszabadságra és a platformon aktív kisvállalkozások érdekeire hivatkozva.

Azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a törvény egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy "ellenséges hatalom" tulajdonában álló közösségi média alkalmazásokat nem lehet terjeszteni, frissíteni, karbantartani az Egyesült Államokban. Vagyis a szabály nem a videók, vagy az algoritmus jellegét, működését szabja meg, inkább ahhoz hasonló, mint hogy médiavállalatokban csak kisebbségi tulajdona lehet külföldieknek az országban. Így az is egyértelmű, hogy ugyan a TikTok miatt írták ezt a törvényt, de bármilyen új, kínai, orosz vagy épp észak-koreai platformra is érvényes lesz.

(Borítókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images)

Egyre több helyen tiltják be a TikTokot, de mi ennek a valódi oka? A tiltást bevezető országok nemzetbizonsági kockázatra hivatkoznak, de gyakran felmerül az alkalmazás fiatalkorúakra gyakorolt negatív hatása is. Egyelőre kérdés, hogy megalapozottak-e ezek az indokok.