Az eszköz a következőképpen működik: a maszkban található szenzor érzékeli, hogy milyen tempóban és mélyen veszed a levegőt, ez alapján pedig a háromfokozatú ventilátorokat mindig úgy állítja be, hogy a légzés a legkönnyebb legyen.

Belégzésnél a ventilátorok felgyorsulnak, hogy több levegő jusson be, kilégzésnél pedig lelassulnak, hogy akadálytalanul tudjuk kifújni a levegőt.

A Puricare Wear-ben az LG otthoni légtisztítóihoz hasonló két H13 Hepa szűrő gondoskodik a levegő tisztításáról, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a COVID-19-cel szemben mennyire nyújt hatékony védelmet. Korábban a cég utalt rá, hogy a maszk a vírussal szemben is hatékony lesz, még azt is felajánlották, hogy kétezer darabot odaadományoznak a szöuli kórház dolgozóinak. A The Verge érdeklődésére most viszont óvatosabban fogalmaztak, és azt nyilatkozták, hogy megvárják, amíg a maszkjuk megkapja a megfelelő tanúsítványt.

A bevezetőben említett problémát sokan úgy próbálták megoldani, hogy elkezdtek olyan maszkokat hordani, ami kilégzőnyílással is rendelkezik. Ez viszont az amerikai járványügyi hivatal szerint nem túl jó ötlet, hiszen a maszkviselés elsősorban azt tudja hatékonyan megakadályozni, hogy a koronavírussal már megfertőződött ember másoknak is továbbadja a vírust, így a légzőnyílás jelentősen rontja a maszk által nyújtott védelmet. Bár a Puricare Wearen szintén vannak nyílások, egyelőre nem lehet tudni, hogy a HEPA-szűrők csak befelé, vagy kifelé is szűrik-e a levegőt.

Nem (csak) koronavírus ellen

Bárhogy is legyen, az LG terméke biztosan nem haszontalan, hiszen nem a koronavírus az egyetlen, ami miatt egyre inkább érdemes lenne maszkot hordani, ha kilépünk az utcára. A légszennyezettség évről-évre egyre nagyobb gondot okoz a világ nagyvárosaiban, Indiában például annyira súlyos a helyzet, hogy a World Air Quality Report szerint a szennyezett levegő évente mintegy kétmillió ember idő előtti halálát okozza.

A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace tavaly novemberben ismertette annak a felmérésnek az eredményét, amelyben megállapították, hogy Budapest levegője még a hivatalos adatoknál is sokkal szennyezettebb a nitrogén-dioxid koncentrációját tekintve. Bár Indiától még messze vagyunk, de egy másik tanulmány szerint Magyarországon így is évente 13 ezer ember halálához járul hozzá a légszennyezettség, ami 2845 milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak.