Az Ericsson 2019-es adatai szerint az elkövetkező évtizedben az 5G által generált bevételek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szektorban elérhetik az ezerötszáz milliárd dollárt, melynek majdnem fele (negyvenhét százaléka) a szolgáltatóknál jelentkezik majd. Az előrejelzések szerint a telekommunikáció B2B szolgáltatásai terén akár harmincöt százalékos forgalombővülést tapasztalhatunk az említett időszakban a tíz legjelentősebb iparágban. Ezek a gyártás, az energiatermelés és a közművek, a közbiztonság, az egészségügy, a közlekedés, a média, az autóipar, a pénzügy, a kereskedelem és a mezőgazdaság területei. Míg a vállalat legfrissebb jelentésében 2020 végére világszerte százkilencven-millió 5G előfizetéssel számolnak, 2025-re pedig ennél jóval többel, 2,8 milliárddal. Vagyis akkora kiteljesedhet az 5G alapú kommunikációs hálózat.

"Az 5G nem csupán technológiai fejlesztés, hanem egy új korszak kezdete"

Ezek Mischa Dohler a King's College London vezető professzorának szavai, akinek fő kutatási területe a vezeték nélküli kommunikációs csatornákban rejlő lehetőségek kiaknázása. A professzor egy rövid áttekintővel indította beszédét a mobilhálózatok evolúciójáról. Ahogy fogalmazott, "bár a mobilhálózati technológiák adaptációja az egyes vállalatoktól, kormányoktól és szabályozási környezetektől is függ, ezért több évig is elhúzódhat, általános igazság, hogy a nagy telekommunikációs szabványok tízévente váltják egymást." Hozzátette: az Ericsson fejlesztői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az 5G minden ígérete teljesüljön, nevezetesen a megszokottnál is nagyobb léptékű sávszélesség- és kapacitásnövelés, a késleltetés jelentős csökkenése, ezáltal gyorsabb mobilos internetezés, de

a technológiának a dolgok internete (IoT) fejlődésében is kulcsszerepe lesz, így az orvostechnológia, a robotika vagy az okosvárosok területén is radikális fellendülésre számíthatunk.

Ami az 5G ipari felhasználását illeti, Dohler professzor a rendkívül alacsony válaszidőt tartja az 5G egyik legfontosabb aspektusának, ami teljes iparágakat, az egészségügytől a szórakoztatóiparon át a közlekedésig készül megváltoztatni.
Az első aspektus a nagy sávszélesség, majd a következő lépcsőfok a „dolgok internetének” nevezett jelenség hálózati alapjainak megteremtése, vagyis annak a technológiának a bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel több eszköz kommunikáljon a hálózaton. Míg az említett alacsony válaszidejű kommunikáció a harmadik lépés: ez a funkció szolgálja majd ki az olyan alkalmazásokat, mint mondjuk távgyógyászat vagy az önvezető járművek.

Dohler szerint ami az átlag felhasználókat illeti, számukra az 5G jóval több élményt és izgalmat tartogat annál, minthogy annak teljes kiépülésével gyorsabb lesz mobilon a letöltés. A professzor szinkronizált valóságként írta le azt a jelenséget, amit az alacsony válaszidő következtében idővel mindannyian megtapasztalhatunk: a szinkronizált valóság a fizikai és a digitális világ ötvözete, amelyben a digitális információt hordozó hologramok – fényből és hangból álló objektumok - megjelennek a minket körülvevő térben.

Ezek a hologramok a mesterséges intelligencia segítségével reagálnak a parancsokra, és valós idejű kölcsönhatásban állnak a valós felületekkel, így természetesebb és intuitívebb élményt nyújtanak.

Röviden, a szinkronizált valóság egyrészt segít életre kelteni munkánkat és adatainkat akkor és ott, ahol éppen szükségünk van rá, másrészt új szintre emeli a virtuális kommunikációt azáltal, hogy segítségével tényleg úgy érezhetjük, beszélgetőpartnerünk (vagy akár partnereink) csupán karnyújtásnyira állnak tőlünk. A professzor ezzel kapcsolatban egy személyes történetet is megosztott arról, hogy az Ericsson jóvoltából ő és lánya adhatták a világ első 5G-s, real-time koncertjét, méghozzá úgy, hogy a lánya Londonban énekelt, míg ő Németországból kísérte zongorán. "Még most is könnybe lábad a szemem, ha eszembe jut, annyira valóságos volt" - mesélte Dohlrer.

Az egyébként zongoraművész és zeneszerző szakember úgy véli, hogy a zenészek felkészülten várják a változásokat, azaz, hogy a koncertek és más művészeti előadások egyre inkább az online térbe tolódnak. Hozzáteszi: noha a jelenlegi platformok, mint például a Zoom, nem helyettesíthetik a valós térben kialakuló fizikai-érzelmi kötődést előadó és előadó, valamint előadó és közönség között, ám szerinte a modern, felhőalapú technológiák, a szinkronizált valóság, a VR, az 5G, az aktív zajszűrők, és a kiváló minőségű vezeték nélküli kodektámogatásoknak köszönhetően mindez csak idő kérdése. Bár egyelőre talány, hogy sejtése valóban beigazolódik-e, mindenesetre Dohler bizakodva tekint a jövőbe.

(Fotók: Getty Images Hungary)